hurkos egérfogó

fatokba, facsőbe belehelyezhető rugalmas drótból készült felrántó hurok. A felrántó drótrugó helyett ritkábban vesszőt is használnak. Az egér a csapda végébe vagy oldalába fúrt lyukba búvik. A belehelyezett csalétket azonban csak akkor tudja elérni, ha a zsineget, amely a felrántó rugót, vesszőt a lyukon át a fogó aljához köti, elrágja. Erre a rugó, vessző felszabadul, a hurokkarikát felrántja s az egeret a lyuk felső részéhez szorítja. A hurkos egérfogó működhet egyetlen, de 3–10 hurokkal is. Gazdasági szakkönyveink a hurkos egérfogót hohenheimi egérfogó néven tartják számon. A hurkos egérfogó a magyar népterület minden részén ismert. Használatos – keleti orosz vidékektől és a Balkántól eltekintve – Európa-szerte is. A hurkos egérfogók között vannak házi készítmények, de a kereskedelmi forgalom révén is eljutottak a parasztság körébe. Vándor szlovák drótosok is készítették és terjesztették. – Irod. Gunda Béla: Ethnographica Carpathica (Bp., 1966); Berg, G.: Medieval Mouse Traps (Studia Ethnographica Upsaliensia, XXVI. Lund, 1966)

Hurkos egérfogó (Csikkarcfalva, v. Csík m.)

Hurkos egérfogó (Csikkarcfalva, v. Csík m.)

Hurkos egérfogó (Karcag, Szolnok m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Hurkos egérfogó (Karcag, Szolnok m.) Bp. Néprajzi Múzeum