írásos öltés

olyan → láncszem, melynél nem a kiindulópontba, hanem vele egy vonalban, tőle pár milliméter távolságra öltenek fel. Ezáltal rövidebb, de szélesebbé széthúzott láncszemek jönnek létre. Egymásból kiindulva nagyon sűrű sorokat varrnak belőle. Ez tulajdonképpen a nagyírásos technika, megkülönböztetésül a → kisírásostól. Az írásos név az „írás után varrt” → kalotaszegi hímzésektől kapta nevét. A vászonra régen tejes koromlébe mártott lúdtollal vagy hegyes pálcikával, pl. orsószárral szabadon rajzolták elő a mintákat, amelyeket azután ezekkel az öltésekkel varrtak ki. – Irod. Ferencz Kornélia és Palotay Gertrúd: Hímzőmesterség (Bp., 1940); Boser, R.–Müller, L: Stickerei (Basel, 1959).

Írásos öltés: kisírásos

Írásos öltés: kisírásos

Írásos öltés: nagyírásos

Írásos öltés: nagyírásos

Párnavég részlete nagyírásos öltéssel. Bal oldalon az előírt motívum (Kalotaszeg, v. Kolozs m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Párnavég részlete nagyírásos öltéssel. Bal oldalon az előírt motívum (Kalotaszeg, v. Kolozs m.) Bp. Néprajzi Múzeum