kút

1. vízszerzés céljából földbe mélyített, kerek, négyzet vagy téglalap alakú, béleletlen (sírkút, kopolyakút), fával, náddal vagy sövénnyel bélelt (bödön-, ládás-, nád-, rovásos-kút), zsombékkal, téglával vagy kővel falazott (kőkút) gödör, amelyből a vizet különböző emelő szerkezetekkel (gém, csiga, kerekes henger) emelik ki. – A kopolya- és sírkút gödrét magas vízállású helyeken ássák, és itatás vagy vízmerítés céljából egyik oldalát menetelesre vagy lépcsőzetesre alakítják ki. A kutat az udvar, a falu köztere, a mező vagy legelő alkalmas helyén hozzáértő kútásó ember vezetésével pénzért vagy kalákában készítik. Az ásás során a fával, náddal, sövénnyel bélelt kútgödröt a vízig lemélyítik, a bélelő bodont, rovást, ládát, a sövény- vagy nádkerítést lesüllyesztve a kiemelt földdel a kútnyílást körültöltik. A kővel, téglával falazott kút ásásához előbb fából négy- vagy sokszög alakú fakeretet, árkust vagy kalickát ácsolnak, azt az alkalmatos helyen a földre fektetik, a földet alóla rövid nyelű ásóval vagy kapával kikaparják, a fokozatosan süllyedő keretre trapéz alakúra formázott kúttéglából vagy faragott kőből a kút falát a süllyedés mértékének megfelelően felépítik. Amikor a keret a kellő mélységet elérte, a bélésfalat a föld felszínéig felemelik, és négyszögletes, keményfa gerendából egyberótt keretet, kútgárgyát fektetnek rá. Ennek négy sarkába 0,50–0,60 m magas, becsapolt sasfákat állítanak, és ezek vájatába engedett vagy rászegezett deszkákból korlátot állítanak, a kút káváját. A kerekes kút nyílása fölé nyeregtetős kútházat, léces építményt emelnek. A kerekes kútból a vizet kerékkel vagy karral forgatott henger és láncos veder segítségével, a gémes vagy csigás kútból a kétkarú emelő elve szerint működő szerkezettel emelik ki. Az emelő részei: kútágas, kútgém vagy csiga, ennek rövidebb végén, a farkán van a kolonc, a hosszabbik csigán a kútostor, amely horgos kankalékban végződik. Erre van akasztva a veder. Az Alföldön a pusztai legelők nagyméretű gulya- vagy itatókútjaiban 2–4 gémmel merik a vizet, a vízmerítő a gárgyára fektetett állódeszkán áll. – Lápos vidéken nyáron a lápon dolgozók, télen a nádvágók ízeinél átütött, alul behasított nádszálat ütnek a láp fenekébe vagy a jégbe vájt nyílásba, és ezen szívják az ívóvizet. (→ még: gémeskút, → kútásó)Irod. Gönczi Ferenc: Göcseji kutak és hácskuk (Népr. Ért., 1905); Ecsedi István: A debreceni népi építkezés (Népr. Ért., 1912); Fehér Gyula: Kutak a Körös Kissárrétjén (Ethn., 1938); Fél Edit: A társaságban végzett munkák Martoson (Népr. Ért., 1940). – 2. Több → hiedelem fűződött a kúthoz. Fontos szerepe volt a gyógyításban (→ népi gyógyászat), mégpedig a betegség elveszejtésében (pl. ha → árpa van a szemen, három darab árpaszemet dobnak a kútba → ráolvasás kíséretében). Országosan elterjedt hiedelem, hogy a kútban lakó béka berántja magához a kútba néző kisgyermeket. Máshol azzal ijesztik a gyermeket, hogy kútban lakó vasbába rántja le őket, ha a kúthoz közelítenek (→ gyermekijesztő). A terhes asszonynak (→ terhesség) tilos volt a kút kávájára ülnie, később nem volt szabad ugyanott szoptatnia (→ szoptatás). → Pünkösdkor, → karácsonykor, → újévkor szokás volt szép piros almát dobni a kútba, hogy az emberek, állatok arról igyanak és egészségesek legyenek. Ha kivették az almát és ha ehető volt, mindenki evett belőle. (→ még: lakat) – Irod. Pócs Éva: Zagyvarékas néphite (Népr., Közl., 1964).

Gémeskút (Szádelő. v. Abaúj-Torna m.)

Gémeskút (Szádelő. v. Abaúj-Torna m.)

Horgos kút (Béd, v. Nyitra m.)

Horgos kút (Béd, v. Nyitra m.)

Kétgémű kút (Dömsöd, Pest m.)

Kétgémű kút (Dömsöd, Pest m.)

Négygémű kút (Hortobágy)

Négygémű kút (Hortobágy)

Csigás kút (Nagycétény, v. Nyitra m.)

Csigás kút (Nagycétény, v. Nyitra m.)

Kerekes kút borona kávával (Magyarvalkó, v. Kolozs m.)

Kerekes kút borona kávával (Magyarvalkó, v. Kolozs m.)