kapuvári viselet

a 16–17. sz.-ban mezővárosi és hajdúkiváltságokat nyert r. k. Kapuvár parasztviselete. A 19–20. sz. fordulóján virágzott. A kapuvári viselet a Rábaköz leggazdagabb viselete, mely a gartaival és a vitnyédivel mutat legtöbb rokonságot. Előállításában helybeli kisiparosok, köztük takácsok működtek közre. Sajátos, hogy a kapuváriak a szomszédos Hövej specialistáival hímeztették ruhadarabjaikat. A férfiviselet színesebb, a női polgárosultabb az átlagosnál. A nőit a természetes derékvonalnál magasabbra helyezett ruhaderék is jellemzi. – A férfiak rendkívül kicsi fejrevalója télen fekete prémsapka, nyáron fekete pörge → kalap igen nagy tollal, bokrétával. Nyáron pamutos kendervászon → gatyában járnak, melynek egy szára 2 szél. Az ünnepi ráncolt gatya alját fehér laposhímzés, subrika és rojt díszíti. Az → ing ünnepen mindig gyolcs; kézelős, bő ujjú; piros-fehér vagy fehér laposhímzéssel díszített. Téli ünneplőjük világoskék posztó ellenzős → nadrág és dolmány, piros-sárga-kék gombkötőmunkával díszítve. Gatyához és posztóruhához is a kerek nyakú ünnepi mellény általában piros vagy lila bársony, a gazdagoknak síkselem, azaz aranyszálas brokát, gyönggyel, islóggal, szalagdísszel. A piros-fehér-csíkos, négyszögletes selyem → nyakravaló végét felcsapják a vállukra. A nadrágos templomi viselet kivételével → kötény is tartozik mindig a férfiak öltözékéhez: ünnepre egy szél fekete lüszter, szélén piros vagy kék fogazott vagy lerakott szalaggal. Egyik sarkát fel szokták tűrni megkötője alá. Hagyományos felsőruhadarabok a → mente, piros rátétes, nem bő → suba és szűrkabát. Ünnepi lábbelijük puha szárú, oldalt varrott, fordított-varrott talpú, piros vócolású fekete csizma, a kérgén néha színes géptűzéssel. Gatyás táncviselethez igen nagy taréjú sarkantyú illett. – A lányok 4 mezőre osztották hajukat. 2–2 eltérő mintájú, sokágú, lapos fonatukat a fejet beborító kerekkontyba tűzték. Az asszonyok simán hátrafésülték hajukat, és megcsavart vagy fonott kontyukra ívelt keménypapír tokot (kobak) tettek. A gazdagok ünnepi kontytokját merevített széles szalagnyúlvánnyal látták el; lerakott szalagokkal, islóggal díszítették. A tarkón megkötött, ünnepen piros-fehér csíkos, rojtos selyemkendő teljesen elfedi a hajat. Gyakran a kontyok fölött, a fejtetőn még egyszer megkötik végeit. Az áll alatt megkötött felsőkendők közül legdrágábbak a géphímzéses fehér tüllök és az aprólékos kézi laposhímzéses batisztok. Durva kendervászonból készült a speciális Ny-dunántúli szabású és burgenlandi párhuzamokat mutató, pruszlikos → pendely és a fölötte viselt, bevarrott, rövid, ráncos ujjú ingváll, kézelőjén piros keresztöltéssel vagy piros-fehér laposhímzéssel. Hasonló felső részű hosszúing váltotta fel ezt az ingvállat és pendelyt. Az ünnepi felső batiszt ingváll ujja bő. Nyakának és ujjvégének ráncolása is madzaggal szabályozható. Fodrát piros-fehér laposhímzés díszíti. A kantáros vattabéléses szoknya fölött hengeres csípőpárnát viselnek és afölött piros flanell, keresztpántos mellényes szoknyát, amelynek a formája eltér a pruszlikos pendelytől. Ünnepen még 1–2 színes és 4–5 fehér, keményített szoknya kerül a szintén 6 szélből varrt, apró álló ráncú felsőszoknya alá, mely gyöngy- és szalagdíszes atlasz vagy bársony. Az alsószoknya fehér csipkéje kilátszhat. Ünnepen a húzott egy szél kötény színjátszó selyem, a szélén fogazott szalagdísszel. A kerek nyakkivágású pruszlik selyem vagy bársony. Föléje fejkendőméretű színes selyem vagy géphímzéses fehér tüll vállkendő kerül; esetleg egyszerre mindkettő. Végeit elöl leszorítják a keménypapírra dolgozott rózsás selyem szalagövvel (csatos pántlika), amely hátul egy másik selyemkendőt, a farkendőt tartja. Ez a páros kendő viselet egyetlen nagyméretű kendőt imitál. A téli viseletben jellegzetes a testhezálló, gyakran vattás ujjas, amely a szoknyával azonos anyagú és díszű. Legkedveltebb a bordó alapú, arany mintájú csillagos bárson öltözet. Nyakban 7–8 sor fújtüveg gyöngyöt, újabban fehér fodrot is viseltek. Lábbelijük télen a férfiakéhoz hasonló csizma, nyáron kézi kötésű, mintás fehér harisnya és szalagdíszes félcipő. – Irod. Horváth Terézia: A kapuvári népviselet (Arrabona, 1967); Horváth Terézia: Kapuvár népviselete (Népr. Közl., 1972).

Kapuvári viselet. Ing, pendely

Kapuvári viselet. Ing, pendely

Kapuvári viselet „Pillangós kobak” = női főkötő

Kapuvári viselet „Pillangós kobak” = női főkötő

Kapuvári viselet. Ing, pendely szabásrajza

Kapuvári viselet. Ing, pendely szabásrajza

Kapuvári menyecskék mise után ünneplőben

Kapuvári menyecskék mise után ünneplőben

Menyecske csillagos bársony öltözetben (Kapuvár, Sopron m.)

Menyecske csillagos bársony öltözetben (Kapuvár, Sopron m.)

Legénycimborák ing-gatyás öltözetben selyem pruszlikkal (Kapuvár, Sopron m.)

Legénycimborák ing-gatyás öltözetben selyem pruszlikkal (Kapuvár, Sopron m.)

Helyi fényképész felvétele (Kapuvár, Sopron m.)

Helyi fényképész felvétele (Kapuvár, Sopron m.)

Középkorú asszonyok, kendőjüket övvel leszorítva (Kapuvár, Sopron m.)

Középkorú asszonyok, kendőjüket övvel leszorítva (Kapuvár, Sopron m.)

Kapuvári viselet
(Győr-Sopron m.) Fiatalasszony ünneplő öltözetben (20. sz. második fele).