rostapénz, menyasszonytánc-pénz

az a pénzösszeg, melyet a lakodalomban rendszerint az új asszony felkontyolása után kikiáltott ún. → menyasszonytánc alkalmával a menyasszonnyal táncolók egy rostába vagy tálba hajítottak. Tkp. a → nászajándék része. A tánc befejeztével a pénzt a násznagy vagy vőfély az új asszony kötényébe helyezte (→ női különvagyon), de úgy, hogy a tányér közben eltörjön. A pénzen az új pár – főleg a szegényebb családoknál – rendszerint borjút vagy malacot vásárolt, hogy ezzel megindítsák az önálló gazdálkodást. A pénz egyes helyi szokások szerint kizárólag a menyasszonyt illette (pl. Átány); újabb jogunk ezt, a szokások ellenére is, közös vagyonnak (→ közszerzemény) tekinti, kivéve, ha nem kifejezetten valamelyik házastárs részére ajándékozták. – Irod. Waldmann József: Tápai lagzi (A szegedi Móra Ferenc Múz. Évkve, 1957).