Paládi-Kovács Attila (Ozd, 1940J)

ethnográfus, az MTA Néprajzi Kutató Csoport tudományos kutatója, majd főmunkatársa (1967–), osztályvezetője (1976–80), ig. h.-e (1979–80). A debreceni KLTE-en történelem–földrajz–néprajz szakon szerzett oklevelet (1963). Az egri Dobó István Múz. (1963–), majd a debreceni Déri Múz. muzeológusa (1964–), a debreceni egy. Néprajzi Intézetének munkatársa (1965–). A történettudomány (néprajz) kandidátusa (1974). Főbb kutatási területe az anyagi kultúra története a Kárpát-medencében (pásztorkodás, rétgazdálkodás, teherhordás stb.), néprajzi kartográfia, néprajzi csoportok vizsgálata. Cikkei jelennek meg a szakfolyóiratokban. – F. m. A paraszti bortermelés néhány abaúji faluban (Debrecen, 1962); A keleti palócok pásztorkodása (Műveltség és Hagyomány, Debrecen, 1965); Fényes Elek (Bp., 1976); A magyar parasztság rétgazdálkodása (Bp., 1979).