vadfogó háló

A zöld vetésre, lucernára terített nagyobb hálóval olyan módon fognak fürjet, hogy a madarász síppal a fürj hangját utánozza és ezzel a háló alá csalja. Alkalmas pillanatban a madarat felriasztja, amely a hálóba gabalyodik (Szeged vidéke. Hajdúság). Göcsejben a hálót rádobják a fiait, tojását féltő és meglapuló fogolyra. Függőlegesen felállított hálókkal a 18. sz.-ban a Száva mentén vadkacsát fogtak s ez a madárfogási mód a horvátoknál századunk elejéig fennmaradt. A székelyek a közös farkasvadászat alkalmával használtak nagyméretű hálókat, amelynek nekihajtották a farkast s a menekülni nem tudó állatot lebunkózták, leszúrták. A hálók alkalmazása a magyar paraszti vadásztechnikában korlátozott. Ezzel szemben a földesúri gyakorlatban a vadfogó hálók (fogoly, pacsirta, nyúl, vaddisznó, szarvas, farkas stb.) használata a 19. sz. közepéig jelentős. 1670-ben Enyicke várából három nyulászó és tizennyolc nagyvadra való hálót említenek. I. Rákóczi György 1643-ban Konstantinápolyban madárhálókötővel csináltatta selyem hálóját. A nagyvad- és madárfogó hálókat már a görögök és a rómaiak is ismerték. Egyik korai ábrázolását a nagyvad fogására szolgáló hálónak Phoebus Gaston 14. sz.-i francia vadászkönyvében láthatjuk. Pák Dienes magyar vadászkönyvében is a hálók legkülönbözőbb formáit írja le, de azok a parasztság kezén ismeretlenek voltak. A szlávoknál is szórványosan fordulnak elő a vadfogó hálók, noha a függőlegesen felállított, vízimadárfogó perevest már a Nesztor-krónika említi. Ez a kétrétegű háló az orosz parasztságnál napjainkig használatos. Tőlük vették át a baskírok és az obi-ugorok. – Irod. Kovács János: Szeged és népe (Szeged ethnographiája) (Szeged. 1901); Takáts Sándor: Rajzok a török világból (III., Bp., 1917); Ecsedi István: Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon (Debrecen. 1933); Bödei János: Madárfogók Göcsejben (Vasi Szle, 1939); Lindner, K.: Geschichte des deutschen Weidwerks (II., Die Jagd im frühen Mittelalter, Berlin, 1940); Vilkuna, K.: Das syrjänisch-obugrische Vogelnetz (Finnisch–Ugrische Forschungen, Helsinki, 1973).