Várkonyi István (Cegléd, 1852–Szolnok, 1916)

földmunkás származású alvállalkozó, majd politikus. 1896-ban a Szociáldemokrata Párt vezetőségébe választották, kedvezőtlen tapasztalatai alapján az ellenzéki szervezeteket 1897-ben összefogta Független Szocialista Párt néven. E szervezet 10 évig működött, majd csatlakozott Áchim L. András pártjához. Az első években Szabolcs, Szatmár, majd az Alföld és az ország nagyobb része agrárproletariátusának ügyét szolgálta; Várkonyinak gondja volt a nemzetiségekre is. Az → agrárpártok közül az ő mozgalma volt az egyik legradikálisabb, Földmívelő c. lapja pedig helyet adott népi, félnépi alkotások közlésének is (→ agrármozgalmi dalok). Várkonyi mozgalma elősegítette az aratósztrájkok kirobbanását; tüntetések és egyéb megmozdulások sora kezdődött el. A Várkonyi-féle → agrármozgalom tartalmazott legtöbb folklórelemet. (Várkonyi előkelő származásába és udvari kapcsolataiba vetett hit, az ünnepélyes és titkos eskütétel, az idegen segítség várása stb.) – Irod. Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak Magyarországon 1848–1948 (I–II., szerk. Pölöskei Ferenc–Szakács Kálmán, Bp., 1962); A parasztdaltól a munkásdalig (szerk. Katona Imre–Maróthy János–Szatmári Antal, Bp., 1968).