szövetkezés

1. két vagy több gazdaság vagy üzemág együttműködésének tudatos összehangolása meghatározott célból, közmegegyezéssel kidolgozott szempontok szerint (pl. közösen vásárolnak cséplőgépet, s annak eredményét megfelelő arányban egymás között elosztják; két gazdaság a termékek rendszeres vásárra fuvarozását összehangolja stb.). A szövetkezés általában vagy nagyobbrészt független a kialakult hagyományoktól. A gazdákat a szövetkezésre a pillanatnyi gazdasági érdekek, lehetőségek vagy kényszer szorítja rá. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy bizonyos hagyományok nem érvényesülhetnének benne (pl. rokonok társulnak, bizonyos érvényben lévő normák befolyásolják a szövetkezés alapját stb.). – 2. Heckenast József helytelenül a társasmunkákat szövetkezéseknek tekinti azon az alapon, mert bennük a szövetkezetek kezdetleges formáit véli felfedezni. A → társasmunkák és a szövetkezetek között genetikus kapcsolat nincs. – Irod. Szabó László: A népi társasmunkák kutatása (Ethn., 1967); Heckenast József: Szövetkezések a századforduló paraszti gazdálkodásában (Bp., 1969).