tarlószabadulás

a → nyomásos rendszerben aratás után a tarló közös legeltetése, ill. annak megkezdése. A → nyomáskényszer keretén belül a falu vezetői évről évre, mindenkire kötelező érvénnyel megszabták az aratás és behordás megkezdésének és befejezésének határidejét, hogy a tarlóra ráhajthassák a falu közös csordáját legelni. A tarlószabadulás tehát azt is jelentette, hogy a saját szántóparcellák közös legelőterületté olvadtak össze. A nyomásos rendszerben a tarló, az ugarhoz hasonlóan, fontos kiegészítő legelő volt. A nyomáskényszer megszűnése a tarlószabadulás felszámolását jelentette, ettől kezdve mindenki egyénileg legeltetett saját szántóján. (→ még: rétszabadulás) – Irod. A’ Földmivelés egész elpusztulásának eleit venni (tarlószabadulásról) (Gazdasági Lapok, 1814. 11. sz.); A’ tarló-legelő (Magyar Gazda, 1841, 7. sz.); Wellmann Imre: Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII. században (Agrártörténeti Szle, 1961).