Tejút (lat. Via Lactea)

sok nép fantáziájában keltette az út, ösvény képzetét. A magyar nyelvterületen több névtípusa él, ezek mindegyikében előfordul az út szó. 1. A Tejút a latin terminus tükörszava, a görög-latin művelődési areába tartozó nyelvek nagy részében ugyancsak a Via Lactea fordítása terjedt el. Eredetmagyarázó mondái: a) a Béres (→ Göncölszekér) lisztet lopott, összeverekedett egy másik csillaggal, kiömlött a liszt. Fehér lett az út, ezért Tejútnak hívják (Nagyszalonta). Egy koldus (Sánta Kata, angyalok) elöntötte az aludttejet. b) A Kisjézus kihányta a tejet, amit szopott. – 2. Hadak útja. A Schlägli szójegyzék (1405 táján) szerint is: Hadi út. Lehetséges, hogy régi csillagnevünk, bár a német Heerstrasse (’hadi út’) szóból is eredeztetik a nyelvészek. Erdődi József tévesen állítja, hogy ma már csak a Székelyföldön használatos. Újabb adatok bizonyítják, hogy a magyar nyelvterület nagy részén ismert (Hajdú, Heves, Zala, Győr-Sopron, Pest, Békés és Nógrád megyéből vannak adatok). A hozzáfűződő mondák sokfélesége kizárja a székely → Csaba-monda irodalmi elterjedésének hatását. (Csaba vitézei ezen az úton jöttek vissza, ill. a csatában elhullott székely vitézek lelkei jöttek vissza, testet öltöttek és segítettek a csatában.) Egyéb eredetmagyarázó mondák: Attila serege harcolt a napkeleti és napnyugati császárral. A győztes sereg a Tejúton ment. Salamon serege megy ott, mert a csatában elszéledt. Katonák mennek rajta, akik a csatából nem találnak haza. A honfoglaló magyarok ezen jöttek be. Az angyalok háborúztak, felverték a port, annak a nyoma a Tejút. Szent László ezen ment a pogányok ellen stb. – 3. Országút. Szikszai Fabricius Szójegyzékében (1590) „Ország uta”. Máig fennmaradt az Alföldön, régen megvolt a Dunántúlon, Szamosháton, Szolnok-Doboka megyében is. Erdődi József szerint a német Landstrasse hatására keletkezett. – 4. Szalmásút, Cigányok útja, Cigányok szalmázása, Szénatolvaj útja, Szent Péter útja, Takarodó út stb. A név elterjedését és eredetét Mándoki László kutatta. Az ő eredményei szerint a Szalmásút kifejezés eredete a Földközi-tengeri földműves kultúrájú népeknél keresendő, onnan került más népek közvetítésével magyar nyelvterületre. A cigányok vonulása Mo.-on át kb. ugyanebben az időben (14–15. sz.) zajlott – innen a nevek keveredése. Mondái: Szent Péter (cigányok, mócok stb.) szénát (szalmát, pozdorját) lopott. A Göncölszekéren vitte. Sebesen hajtott, mert rajtakapták, sokat rakott a szekérre, lepotyogott. – 5. Angyalok útja. Szórványosan előforduló név. Mondái: Mihály arkangyal ezen ment Máriához. Jézus születésekor az angyalok ezen vonultak stb. – Egyéb nevek: Részeg ember útja, Tündérek útja, Szépasszonyok útja, Rabok útja, Lelkek útja stb. Balaton melléki monda a Tejút keletkezéséről: egy sündisznó „hömbölgött” végig az égen, kilyuggalta az eget tüskéivel, ez lett a Tejút. Eredetmagyarázó mondák szólnak arról is, hogy miért ágazik a Tejút kétfelé. A legismertebb: a) Jézus ment rajta, részeg emberrel találkozott, kitért előle; – b) a menekülő hadak ketté szakadtak; – c) az angyalok számára az egyik út Betlehembe, a másik Názáretbe vezetett. – A Tejút elnevezéseit vizsgálva, Erdődi József megállapítja, hogy a magyar kivételével minden finnugor nyelvben megtalálható a „Madár út” elnevezés. – Irod. Mándoki, L.: Straw Path. Data on the Spread and the Origin of the Mediterranean Name Type of Via Lactea (Acta Ethn.. 1965); Erdődi József: Uráli csillagnevek és mitológiai magyarázatuk (A Magyar Nyelvtudományi Társ. Kiadványai, Bp., 1970).