Dienes Valéria; Geiger

(Szekszárd, 1879. máj. 25.–Bp., 1978. jún. 8.): táncos, pedagógus, teoretikus, koreográfus. Filozófiát, matematikát, esztétikát, pszichológiát tanult Bp.-en, majd 1905-től H. Bergson óráit látogatta Párizsban, s közben megismerkedett Raymond Duncan görög tornarendszerével. Ennek inspirációjára dolgozta ki orkesztika rendszerét, amely a mozdulat vizsgálatán alapul. Az orkesztika négy fő fejezetének – plasztika, ritmika, dinamika, szimbolika – kidolgozása mellett pedagógiai és kor.-i munkát is végzett 1942-ig, amikor elfordult a táncművészettől. Rendszerének fennmaradását elsősorban tanítványa, Mirkovszky Mária munkássága tette lehetővé, aki a 80-as évekig változatlan formában adta tovább az orkesztikát. F.K. Hajnalvárás (1925); Nyolc boldogság (1926); A gyermek útja (1935). F.M. A relatív kinetika alapvonalai, A mozdulatritmika alapvonalai (Tánctudományi Tanulmányok, 1965–1968, 1969–1970); A szimbolika főbb problémái (Táncművészeti Értesítő). – Ir. L. Merényi Zs.: Szabad táncirányzatok (A színpadi tánc története Magyarországon, 1989); Fekete V.: Bergsonizmus és görögségkép D. V. mozdulatrendszerében (Tánctudományi Tanulmányok, 1988–1989); Dienes G.: Dienes Valéria orkesztikai rendszeréről (Táncművészeti dokumentumok, 1990).