énekkar (kórus, kar)

operakórus, melyet általában a hagyományos szoprán, alt, tenor, basszus összeállításban, ill. külön női vagy férfikarként alkalmaznak. Létszáma a nagyobb társ.-oknál 70–100 fő. A nagyobb operaházakban rendszerint külön gyermekkar is van. – A kórus szerepe az operákban stílusonként változik. Már röviddel a műfaj születése után, Monteverdinél fontos drámai szerepe van a kórusnak. A 17–18. sz. folyamán az olasz operából teljesen eltűnik a kórus, a francia opera viszont megtartja. Gluck operareformja állítja vissza a kórus drámai jelentőségét. A 19. sz.-ban elképzelhetetlen az opera kórus nélkül. Wagner romantikus operáiban, a késői Verdi-művekben, valamint Muszorgszkij operáiban dramaturgiai funkciója az addigiakhoz képest jelentősen megnő, a drámai cselekmény szerves részét alkotja. A kelet-európai nemzeti romantika (Erkel Ferenc, Smetana stb.) operáiban is lényeges zenei-dramaturgiai funkciója van. – A 20. sz.-i művek némelyikében eredeti, ógörög értelmében is megjelenik a kórus (Stravinsky, Orff, Honegger) elsősorban az oratorikus kompozíciókban.