Hajó Sándor

(Bp., 1876. febr. 11.–?, 1944): drámaíró, kritikus, dramaturg. Hivatalnokként kezdte, de irodalmi sikerei után pályát változtatott. 1926-tól a Belvárosi Színház dramaturgja volt. 1944-ben a fasizmus áldozata lett. Ügyes színházi technika jellemezte munkáit. Híres műve, 1907-ben Oscar Wilde Dorian Gray c. regényének dramatizálása. Sok darabot fordított német, angol, francia nyelvekből. Drámái: Dombai úr felesége (1899); Éjfél után (1900); A holnap (1908); Fiúk és lányok (1911); Lakájok (1913); Az ötvenéves férfi (1919); A pletyka (1920).