Molnár László

(Kiskunfélegyháza, 1857. nov. 25.–Bp., 1925. febr. 4.): színész, színészpedagógus. Jogi tanulmányai végeztével 1881-ben Pest megye aljegyzője lett. 1884-től Szegeden, 1886-tól Debrecenben, 1889-től ismét Szegeden működött mint színész. 1896-ban a Víg-, 1897-ben a Magyar, 1902-ben a Nemzeti Színház tagja lett. 1918-ban örökös tagságot kapott. 1903-tól 1918-ig az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában drámai gyakorlatot és jelmeztant, 1905–1915 között a SzAk-n drámai és vj.-i gyakorlatot tanított. 1918-tól 1923-ig az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját vezette. 1923-ban nyugalomba vonult. 1898-tól 1900-ig az Országos Színészegyesület elnökeként is tevékenykedett. Kiváló drámai tehetség volt. F.Sz. Bánk bán (Katona J.); Lear, Othello, Hamlet, Macbeth (Sh.); Radvány (Herczeg F.: A Gyurkovics lányok). Könyvei: Az egyéniség a művészetben, különös tekintettel a színművészetre (193); Jelmeztan (1906); Egressy Gábor és kortársai. Levelek Egressy Gáborhoz, 1838–1865 (1908).