Stoll Péter

(Pest, 1813–Bp., 1888. okt. 8.): énekes (tenor, bariton), pedagógus. Zenész család tagja. Bécs, Hamburg, Temesvár, Szeben, Olmütz, Krakkó, valamint a pesti német színháznál aratott sikerei után – miközben hangja egy meghűlést követően baritonná mélyült – 1854-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött a kartanítói és énekmesteri feladatok ellátására. 1864-ben a színiképezde tanárának nevezték ki, ahol a m. nyelv ismeretének hiánya okozott gondot. 1869–1884 között ismét a Nemzeti Színház, majd 1888-ig az Operaház neves énektanára volt. Tanítványai – köztük Ernst Henrik, Rabatinszky Mária, és saját gyermekei: Gizella, Ágoston, Károly is – itthon és Európában egyaránt hírnevet szereztek. F.Sz. Nemorino (Donizetti: Szerelmi bájital); Luna (Verdi: A trubadúr).