Szűcs László

(Bp., 1898. okt. 24.–Rio de Janeiro, 1990. jún. 21.): színész, operaénekes, színházigazgató. Az I. világháborúból hazatérve egy katonaszínészekből álló társ.-ban kezdte pályáját. 1919-től 1921-ig Pozsonyban, 1921–22-ben Nyíregyházán játszott. Ezután Erdélyben: 1922-től 1924-ig Fehér Imre társ.-ában, 1924–25-ben Temesvárott, 1925–26-ban Aradon, 1926–27-ben Marosvásárhelyen szerepelt. 1927-ben Kolozsvárra szerződött, de kiutasították Romániából. 1928-ban a Budapesti és a Városi Színházban lépett fel. 1928–29-ben Ruszinszkóban színig., 1929–30-ban Debrecenben színész, 1931-től 1934-ig az Operaház magánénekese volt, s később rendszeresen vendégszerepelt itt. 1933–34-ben a Király Színházba hívták szerepelni. 1936–37-ben a Kamara Színházat vezette néhány hónapig. Hangversenyeken, a rádióban énekelt, és vidéken vendégszerepelt. 1942-ben színig.-i engedélyt kapott. 1942–1944 között Veszprémben, Sopronban, Makón, 1942–1945 között Székesfehérvárott, Nagykanizsán, 1943–44-ben Cegléden, 1944-ben Újvidéken, és Szolnokon tartott előadásokat. 1945-ben elhagyta az országot. 1951-től Brazíliában élt. Pályája kezdetén operettekben aratott sikert, majd operák tenorszerepeit énekelte. F.Sz. Cárevics (Lehár F.); Eisenstein (ifj. J. Strauss: A denevér); Cavaradossi (Puccini: Tosca); Szu-Csong (Lehár F.: A mosoly országa); Faust (Gounod).