Magyar Elektronikus Könyvtár

Tétel adatlapja
CÍMLAP
Balázsy Ferenc, Szederkényi Nándor
Heves vármegye története

TARTALOM


I. KÖTET

Első rész

Előszó

Első fejezet

  1. §. Heves megye alakulása s alkatrészei.
  2. §. A tulajdonképeni Hevesnek egykori területe és határai.
  3. §. Hevesmegye régi területének és határainak további nyomozása
  4. §. Pata- vagy Mátra-Ujvármegye s annak területe és határai.
  5. §. Nyomozása e kerület elnevezésének.
  6. §. A patai főesperesség neve és elnevezésének történelmi jelentősége.
  7. §. Az egykori Kemejmegye s annak fekvése.
  8. §. Kemejmegyének feloszlása és régi nevének megváltoztatása
  9. §. Kemejmegyének Heveshez kapcsolt része s annak területe és határai.
  10. §. Kis-Heves.
  11. §. Kis-Szolnok.
  12. §. Botka Tivadar elmélete vagy véleménye megyénk .alakulásáról.
  13. §. A várispánság és a megye.
  14. §. Iróink vélekedései s várispánságról és a megyékről.
  15. §. A megyék és várispánságok régi okleveles elnevezései s ezeknek etymologiai jelentései.
    A mik megyét vagy megyeiséget jelentenek. a) Provincia b) Parochia, Paroecia. c) Mega d) Praedium. e) Judices Nobilium f) Judices provinciae.
    A várispánságot jelentő vagy föltételező elnevezések. g) Castrum, de Castro, Jobagiones Castri, Castrenses terra Castri. h) Comitatus. i) Comes castri. j) Comes curialis. k) Civitas vagy comes civitatis vagy civium. l) Mega civitatis. m) Pagus,
  16. §. Felvilágositás azoknak az eltérések- és nehézségeknek, melyek a megyék és vár-ispánságok elnevezésében eléjönnek.
  17. §. A megyék régi elnevezésének fenmaradt emlékezetei.
  18. §. A várispán hivatalának jogköre.
  19. §. Észrevételek az ellenkező véleményekre.
  20. §. Heves mint megye és mint várispánság.
  21. §. Az újvári várispánság keletkezése és jelentősége.
  22. §: Az ujvári várispánságnak hevesi birtokai.

Második fejezet

  1. §. A Jászság keletkezése.
  2. §. A Jászok eredete és ide telepitése.
  3. §. Eltérő és ingadozó vélemények.
  4. §. Észrevételek az eltérő véleményekre.
  5. §. A jász név eredete és jelentése s a jászok többi elnevezései.
  6. §. Régi földrajzi illetékessége a jászok földjének.
  7. §. A jász kerület alakulása s önállósága

Harmadik fejezet

  1. §. Az ország felosztása az Árpádházi királyok alatt, megyénk hovatartozása.
  2. §. Hevesnek a vezérek alatt állott országrészhez való tartozása.
  3. §. Heves és Mátra-Ujvár egyesülése.
  4. §. E két megye egyesülése, és különösen ezen egyesülés kora ellen felhozott ellenvetések és kételyek felvilágosítása.

Negyedik fejezet
Hevesmegye tulajdonképeni története.

  1. §. E megye történetének egyes részletei és kiegészítő adatai
  2. §. Megyénk folyóvizei és helységei, melyek már névtelen Jegyzőnk munkájában meg vannak említve.
  3. §. Kemej vidéke. Abád és Tomaj hely- és nemzetségi nevek.
  4. §. Az egri püspökség alapítása megyénknek ez által nyert jelentősége.
  5. §. Aba Samu.
  6. §. Franczia telepek az egri völgyben.
  7. §. Szt. László király.
  8. §. II. István király betegsége és halála Egerben.
  9. §. IV. Béla király. Kemejnek feloszlása, s Egernek a tatárok általi pusztítása.
  10. §. V. István mint vezér és király. Hajóhalom és Heves.
  11. §. IV. László királynak az egri püspökkel támadt viszály s az egri völgynek ezt követő válsága.
  12. §. Ludányi Tamás egri püspök és Debrőy István hevesmegyei előkelő úr szereplése Zsigmond király alatt.
  13. §. Ludányi Tamás további magatartása és Lengyelországi vonulása.
  14. §. Ludányi Tamás további viszontagsága és későbbi püspöksége.
  15. §. Rozgonyi Péter, s az egervári kis prépostság alapitása.
  16. §. A csehek egri támadása vagy merénylete Ulászló uralkodása alatt 1442-ben.
  17. §. Héderváry László egri püspök s az egri várőrségnek 1451-iki dicséretes magaviselete.
  18. §. Pata vára, annak ostroma és Mátyás király által eszközölt bevétele.
  19. §. Mátyás királynak többszöri megjelenése Egerben.
  20. §. Dóczy Orbán egri püspöksége és nagy befolyása valamint az ország, ugy megyénk ügyeire is.
  21. §. Megyénk válságai vagy viszontagságai II. Ulászló király uralkodása alatt.
  22. §. Az egri püspöki széknek Hypolit halálával történt megüresedése s a püspöki javak könnyelmű pazarlása.

Ötödik fejezet
Megyénk régi közigazgatása és igazságszolgáltatása

  1. §. Megyénknek a régi várispánságok és megyék rendszere szerinti felosztása
  2. §. Az egri püspökök hevesmegyei főispánsága
  3. §. Régi bünvádi eljárás és igazságszolgáltatás, mely egykor megyénkben is divott
  4. §. A váradi Regestrumnak vagy Jegyzőkönyvnek megyénkre vonatkozó pontjai
  5. §. Megyénk régi területének és joghatóságának átalakulása.
  6. §. Megyénknek a nádorok által tartott gyülései s itélőszékei
  7. §. Megyénk régi fő- és alispánjai.

Második rész

Első fejezet
Megyénk régi nemzetségei és helységei s azokra vonatkozó okleveleink.

  1. §. Régi helységeink a pápai tized rovata szerint
  2. §. Aba nemzetsége s annak ágai.
  3. §. Patha nemzetsége.
  4. §. Rhédey vagy Rédey nemzetség
  5. §. Kompolthy nemzetség
  6. §. Csobánka nemzetsége
  7. §. Solmosyak nemzetsége.
  8. §. Bodonyi nemzetség. Az Abanemzetség ágait és birtokait említő oklevél.
  9. §. Az egri káptalannak határjárásról szóló bizonyitványa.
  10. §. Az Abanemzetségbeli Demeter adománya neje részére. A Rédeyekre vonatkozó oklevelek.
  11. §. Rédey Jakab, Dezső fia panaszt emelt Károly király előtt a patai lakosok ellen.
  12. §. Petőcs nemzetség és Jobbágy és Szurdok-Püspöki helységek.
  13. §. A Rédeyek panaszt tesznek Zsigmond király előtt Kudlarner szondai várnagy ellen.
  14. §. Rédey János, Mikocza fia panasza Zsigmond királyhoz.
  15. §. Verpelét Kantor Bálint Hevesmegye alispánjának és Apczy Mihály szolgabirónak jelentése a Rédeyek között folyt pörben a választott birák által eszközölt békéltetésről.
  16. §. Bátory István országbiró bizonyitványa.
  17. §. Palócz László országbiró előtt Rédey Mátyás, Demeter fia panasztétele.
  18. §. Az egri káptalan jelentése Mátyás királynak .
  19. §. Rédey Rózsa és fiai István és János panaszukat adják elő Mátyás királynak.
  20. §. Az egri káptalan bizonyitványa.
  21. §. Palócz László országbiró jelentése.
  22. §. Mátyás király. Rédey Dózsa és az ő fiainak, János, Sándor és Miklósnak esedezése és panasza.
  23. §. Mátyás király Rédey Bertalan- és Miklósnak, János fiainak, hű szolgálataik megjutalmazása.
  24. §. Heves mellett Ország Mihály nádor bizonyitványa.
  25. §. Mátyás király Ország Mihály nádornak és Korothnay János nádori jegyzőnek okmánya.
  26. §. Hevesen Ország Mihály nádor okmánya.
  27. §. Budán Ország Mihály nádor okmánya
  28. §. Megyery László és Farmosy Bálint hevesmegyei alispánok bizonyitványai
  29. §. Mátyás király Rédey János erdélyi alvajdájának adománya
  30. §. Ország Mihály nádor az egri káptalanhoz intézett megkeresése
  31. §. Boldizsár panasza az egri káptalan ellen
  32. §. Az egri káptalan bizonyitvanya
  33. §. Rédey Miklós az ő nejének Zsófiának és gyermekeinek László és Annának nevében a budai káptalan előtt tiltakozása
  34. §. Daróczy Tamás hevesmegyei alispán bizonyitványa
  35. §. Verpelét Daróczy Tamás hevesmegyei alispán okmánya.
  36. §. Byk János hevesmegyei alispán jelentése Rédey Mikocza Miklós ügyében
  37. §. Palócz László országbiró itélete.
  38. §. Az egri káptalan bizonyitványa.
  39. §. Az egri káptalan jelentése Ország Mihály nádornak.
  40. §. Az egri káptalan jelentése Ország Mihály nádornak.
  41. §. Bük János hevesmegyei alispán jelentése a Rédeyek között folyt pör felől.
  42. §. Az egri káptalan bizonyitványa.
  43. Werebélyi Simon és Szőllősy György megyei alispánok bizonyitványai.
  44. §. Az egri káptalan okmánya.
  45. §. Béllyeni, Gál és Szóláty Balázs megyei alispánok bizonyitványai.
  46. §. Belyéni Albert a kir. személynök jegyzöje és Hevesmegye alispánjának okmányai.
  47. §. Vass László külső-szolnoki alispán, Istvánffy István és Veres Miklós szolgabirák bizonyitványai.
  48. §. Nagy-Rédey Mátyás pört kezdett Orsolya asszony ellen.
  49. §. Lajos király emlékéről.

Második fejezet
A Kompolth vagy Kompolthy nemzetségre vonatkozó oklevelek.

  1. §. A már kiadott oklevelek kivonatai és nevezetesebb helyei sorrendjéről.
  2. §. Kompolthy Péter fiai.
  3. §. Károly király Kompolthy Imrének tett adományozása.
  4. §. Nehány egészen uj oklevél.
  5. §. Szén György és Péternek okmányai.
  6. §. Az egri káptalan erre vonatkozó bizonyitványa.
  7. §. A Ságy prépost és az egri káptalan bizonyitványai.
  8. §. Mátyás király okmánya a siroki várról.
  9. §. A Csobánka nemzetségre vonatkozó oklevelek.
  10. §. Csobánka unokái, János comes fiai, az egri káptalan előtt birtokaikon megosztoznak.
  11. §. Szeged. Károly király Csobánka, Gurk fia Miklós és Zóh Felician hűtlenek összes javait Domonkos nádornak adományozza.
  12. §. Az egri káptalan jelentése Károly királyhoz.

Harmadik fejezet

  1. §. Az egri egyház vagy püspökség birtokaira vonatkozó oklevelek.
  2. §. Az elősorolt püspöki birtokok és azok határainak további nyomozása és némi felvilágositása.
  3. §. Az egri püspökségnek egy másik megyénkbeli birtoka Bátor s az egri káptalannak arra vonatkozó oklevele.
  4. §. Bátory István országbiró által Aranysas és Bátor között 1479-ben elrendelt határjárásról szóló bizonyitvány.
  5. §. Az örökös nélkül elhalt Örsy Imre hagyatéka az. egri káptalannak.
  6. §. Az egri püspök és Szőllősy nemesek kérelme.
  7. §. Az egri püspökség és káptalan többi megyénkbeli birtokai.


II. KÖTET

Előszó

Első rész
Mohácsi vésztől, János király haláláig. 1526-1540.

Első fejezet

  1. Varday Pál egri püspök a mohácsi vész idején.
  2. A törökök Budán s kivonulásuk az országból.
  3. Varday püspök védelmi intézkedése a felvidéken.
  4. A török dulás Hevesmegye területén.
  5. Szapolyai Fegyverneken s a verpeléthi tábor szervezése Hevesmegyében.
  6. A tokaji tanácskozmány.
  7. SzapoIyai vonulása Hevesmegyén át Budára.
  8. Szapolyai királylyá koronáztatása Székes-Fehérvárott.
  9. Varday püspök szerepe s ennek méltatása.
  10. János kir kinevezései. Varday esztergomi érsekké, Erdődy Simon egri püspökké neveztetnek ki.
  11. Hevesmegye János kir. első országgyűlésén.

Második fejezet

  1. Ferdinand Pozsonyban királylyá választatik. Bácsi Miklós egri prépost, Bernát egri kanonok. Ferdinand király bevonul az országba.
  2. Ferdinand kir. elfoglalja Pestet, János kir. visszavonulása Hevesmegyén át. Erdődy püspök Egerben. Megválása János királytól. János kir. Laad klastromnál.
  3. Gróf Salm Miklós János király üldözésére indul.
  4. Ferdinand királylyá koronáztatik, s 1527. nov. 5-én történt kinevezései. Szalaházi Tamás egri püspök.
  5. Bodó Ferencz János király kapitánya megszállja Egervárát, majd fogságba kerül, szökési legendája Gyöngyős tájékán. 1528. Bodó Ferencz fogsága.
  6. Az egri káptalan elveszett pecsétje megujíttatik.
  7. Bodó Ferencz családi viszálya.
  8. János kir. Lengyelországba menekül. Heves-megye Ferdinand király alatt. Szarvaskő Ferdinand hivei által elfoglaltatik.

Harmadik fejezet

  1. Az elégedetlenség éledése. Birtok kobzások.
  2. Pálóczy birtokok. Perényi Péter Debő-vára ura. A pálóczi javak örökösei a Dobó testvérek.
  3. Az egri káptalan Nagy-Ivány és Szent Miklós Pálóczy javakat örökli.
  4. Hevesmegyei birtokosok, Országh, Báthory, Losonczy.
  5. Losonczy Antal birtokának konfiskatiója János kir. által, és adományozása Verbőczynek.
  6. János kir. visszatérése Lengyelországból, és az elégedetlenség.
  7. Soliman 1529. szept. 3-án ismét elfoglalja Budát, foglyul ejti Perényit és Nádasdyt, okt. 14-én kivonul az országból.
  8. Eger-vára János király hivei által elfoglaltatik, Seredy Ferdinand kir. kapitánya visszafoglalja. Ferdinand kir. birtok adományozása Syladhi Doctor Péternek.

Negyedik fejezet

  1. János kir. kapitányai ismét visszafoglalják Egervárát 1530. A vár s az egri püspökség Nádasdy Tamás kincstartó kormányzata alá vétetik. A várgondnokok, KáInay, Gávay.
  2. Seredy Ferdinand kir. felvidéki kapitánya és Nádasdy Tamás.
  3. Fegyverszünet az ellenkirályok között. Hevesmegye János király országrésze. Gritti Lajos egri püspök.
  4. Tamás egri püspök működése Kassa felől Devai Biró Mátyás Luther tana hirdetöjének elfogatása Kassán, s viszontagságai. D. Biró Mátyás s Perényi Péter theologiai vitája.
  5. Csaby István várgondnoksága Egerben 1531. s viszálya Tamás püspökkel. Oláh Miklós tapolczai apátsága s miskolczi plebániája.
  6. Ujabb egyezkedés az ellenkirályok között, Frangepan kalocsai érsek közvetítésével. Az egri vár s Perényi Péter kétszinűsége. Hevesmegye Ferdinand királyhoz folyamodik segélyért 1535. A Kassai gyűlés.
  7. Perényi szikszói tanácskozmánya. Szalaházy püspök halála.

Ötödik fejezet

  1. Az egri püspökség viszontagságai. Frangepán Ferencz egri püspökké neveztetik János király által. Ferdinand kir. utalványai az egri püspöki javakra.
  2. Seredi Ferdinand kir. kapitánya és Bebek szövetkezése Eger elfoglalására 1537.
  3. Perényi Ferencz egri püspökké neveztetik Ferdinand kir. által.
  4. Frangepan püspök Egerben, János kir. Bizalmasa, a két király közötti béke megkötésére irányzott működése.
  5. Frangepan püspök jelleme, s levele egy római rendtársához.
  6. Frangepan püspök nagy tervei, viszonyai s diplomatiai szerepe.

Hatodik fejezet

  1. Szarvaskővára s a beeli apátság, Szalaházy Tamás püspök által elzálogosítva
  2. Fegyverszünet a két király között, s Perényi Péter alkuja Ferdinand királylyal.
  3. János s Ferdinand királyok adományozó levelei Perenyi Péternek.
  4. Perényi fondorlatai a béke liga körében.
  5. A törökök kísérlete a két király közötti béke meghiusitására.
  6. A váradi béke 1538. Hevesmegye a váradi béke szerint is János kir. Országrésze. Szarvaskővára. Ferdinand hive, Horváth Ferencz kezében marad.
  7. Frangepan küldetése Károly német császárhoz.
  8. Dobó testvérek tiltakozása Perényi s társai ellen a Pálóczy-féle javak érdekében.
  9. János király házassága, halála, s pártja szerepe a váradi béke ellen.

Hetedik fejezet

  1. Hevesmegye János és Ferdinand királyok országgyűlésein. Az országos segély, adózás, tized s jobbágy szolgálmányok ügye a megyében.
  2. Törvénykezés, s visszahelyezési per a Jákcsy és Rhédey család között János király alatt 1536-ban.
  3. Verbőczy István birtokba vezetése a megyében.
  4. János kir. védelmi levele Gyöngyös város kiváltsága érdekében.

Második rész
János király halálától Dobó Istvánig. 1540-1548.

Nyolczadik fejezet

  1. Hevesmegye János király halála után. Frangepan és Perényi meghódolnak Ferdinand királynak.
  2. Frangepan és Perényi tanácskozásaik Gyöngyösön és Egerben; s felhívásuk Károly német császárhoz.
  3. Frangepan s Perényi csapatai beosztatnak Ferdinand kir. seregéhez. Perényi kanczellárrá s orsz. főkapitánynyá neveztetik.
  4. Frater György s Statilius informatiói a pápánál Frangepan ellen, s ennek védekezése.
  5. Hevesmegye országos adója Ferdinand király alatt 1541.
  6. A törökök hadi készülődése. A törökök elfoglalják Budát.
  7. Frangepan küldetése a német birodalmi rendekhez.
  8. Szarvaskővára kiváltására Ferdinand kir. Frangepan püspököt, mint Hevesmegye főispánját utasitja.

Kilenczedik fejezet

  1. Perényi Péter törekvése Egervára elfoglalására.
  2. A felvidéki megyék nyugtalanságai, a miskolczi és eperjesi tanácskozmány. Erre Ferdinand kir. válasza.
  3. Perényi indokai Eger elfoglalására.
  4. Perényi s társai konfederatioja.
  5. A beszterczebányai országgyűlés, és Eger védelmi ügye.
  6. Perényi ónodi s egri tanácskozmányai a szomszédos megyékkel.
  7. Perényi elfogatása Esztergomban, kihallgatása s védekezése.
  8. A vár átalakítása Perényi által.

Tizedik fejezet

  1. Frangepan püspök végnapjai és halála
  2. Adurnus Jeromos egri prépost
  3. Martinuzzi váradi részleges gyűlése.
  4. A sötét korszak kezdete. Hevesmegye szomoru napjai.
  5. Varkoch Tamás Perényi várnagyának uralma. A pozsonyi országgyülés Perényi mellett.
  6. Hatvan török kézre jut.
  7. Egervára ügye a szentpéteri gyülésen 1544.
  8. A debreczeni gyülés 1545-ben.

Tizenegyedik fejezet

  1. Az ország védelmi ügye s Frater György politikája.
  2. Ferdinand kir. és Frater György biztatásai, a nagyszombati országgyülés határozatai Eger védelme, Szarvaskő lerombolása s Perényi P. szabadon bocsátása érdekében. 1546. A király válasza.
  3. Szentpéteri részleges gyülés.
  4. Perényivel egyezség köttetik Eger visszabocsátására. 1546.
  5. Perényi az egyezség daczára szabadon nem bocsátatik. A király Dobó Istvánt bízza meg Eger megvételére, ez nem sikerül.
  6. Ujabb egyezkedés Perényivel. Perényi szabadon bocsátása s halála 1548.
  7. Ujabbb alku Perényi özvegyével. Eger kapui megnyilnak Thurzó Ferencz kamarai elnök s Dobó István előtt. 1548. jul. 20.

Tizenkettedik fejezet

  1. Hevesmegye, Egervára, s az egri völgy topografiája ezen korban.
  2. Az egri völgy, Eger s környéke Heves és Borsod megyékben.
  3. A török terjeszkedése Hevesmegyében.
  4. A pozsonyi országgyülés intézkedései 1546-ban.
  5. Hevesmegye adó összeirása 1546-ban.
  6. Losonczy István és Antal.
  7. Martinuzzi Hevesmegyében.
  8. Az egri püspökség javai idegen kezekben.
  9. A nyitrai részleges gyülés.
  10. A törökkel kötött 5 évi béke s a nagyszombati országgyűlés határozatai. 1547. Ugyan itt Sárosmegye Eger érdekében.
  11. Martinuzzi és Hevesmegye.

Harmadik rész
Dobó Istvántól Mágóchy Gáspár egri főkapitányig. 1548-1564.

Tizenharmadik fejezet

  1. Dobó István származása, ősei, testvérei, s birtokigényök
  2. Dobó idejében a helyzet Egerben.
  3. Dobó számadási naplói. Számadása 1548. jul. 20-tól 1549. febr. 5-ig.
  4. A vár katonai berendezése.
  5. A lovagtisztek.
  6. Dobó udvari tisztsége és szolgaszemélyzete. Az apródok. A vár élelmi s katonai felszerelése.

Tizennegyedik fejezet

  1. Dobó számadása s naplói.
  2. Dobó asztala a s az étkezés. Kenyér, bor, hal s egyéb élelmi czikk fogyasztása.
  3. A püspöki bevételek s a tized.
  4. A bor kilenczed s tized bevétel Hevesmegyében.
  5. A borfogyasztás s kezelésének módja.
  6. Pestmegye s a Jász-Kunok adója Dobó által szedetve, 1548-ban.
  7. Kamarai észrevételek Dobó számadására.
  8. Dobó viszálya Borsodmegyével.

Tizenötödik fejezet

  1. Oláh püspök kineveztetése s leszármazása
  2. Egervára s a püspöki javak kezelése ügyében egyezmény köttetik a kincstár és Oláh Miklós püspök között.
  3. Oláh Miklos püspök Hevesmegye főispánja.
  4. Országos hadi költségvetés.
  5. Zay várnagy jelentése a tizedszedés akadályairól. Dobó megbizatása régi adók beszedésére s viszálya Országh Kristóf Sirokvára urával.
  6. Országh Kristóf családi viszálya. A Losonczy testvérek egyezsége.
  7. Dobó István követelése Hajnácskőre nézve. Oláh püspök fellépése Szarvaskővára visszaszerzésére; Dobó átveszi Szarvaskőt. Gróf Salm, országos főhadparancsnok Egerbe teszi lakását.
  8. A törökkel való viszály; Thárnoky András budai küldetése, s török-magyar vegyes tanácskozmány 1550.
  9. Dobó 1749. évi számadása, s ez évi adóösszeirás Hevesmegyében. A megyei szolgabirói járások ez évben

Tizenhatodik fejezet

  1. Az 1550-iki országgyülés. A hitujitás ügye az egri várban, és Dobó István vallási viszonya. A gyöngyösi lutheránusok a budai pasánál. A bormérés szabályozása.
  2. A megye épségére s az egri káptalan illetékességi köre tágitására vonatkozó országgyülési törvény. Hevesmegye ez évi országos adója.
  3. Dobó ujabb kellemetlenségei a kamarával.
  4. Az 1550-iki tizedbevétel, s a vár épitkezései.
  5. Oláh Miklós püspök Verancz Antalt egri kanonokká nevezi ki. Az egri káptalan kölcsöne.
  6. Dobó lakodalma Egerben.

Tizenhetedik fejezet

  1. Szolnok erősitése az egriek által. Szolnok története a mohácsi vész után. Strategiai fontossága.
  2. Az egri tanácskozmány Szolnok ügyében. A magyar haditanács Szolnok megszállását jóváhagyja.
  3. Zay Ferencz szolnoki várnagyul kineveztetik.
  4. A törökök boszankodása Szolnok miatt.
  5. Szolnok felszerelése.
  6. Szolnok várkapitányai.
  7. Salm gróf halála Egerben.

Tizennyolczadik fejezet

  1. Mekchey István uj várnagy Egerben. Guthay királyi ellenőr és utasitása.
  2. Az egri vár leltára Dobó és Guthay által felvéve 1751-ben.
  3. A vár udvari személyzete, és illetékeik. Dobó lótartása. A halászat a Tiszánál. A serfőzés a várban.
  4. Az ipar állása Hevesmegyében. A munkás viszonyok.
  5. A vár védműveinek kiépitése a Perényi idejében kezdett alapon.
  6. Török mozgalmak Erdély felé 1551. év tavaszán. Izabella királyné átengedi Erdélyt Ferdinand királynak. Kivonulása. Losonczy István temesi bán. Frater György meggyilkoltatása.
  7. Szolnok vára kapitányaivá Horvatinovics és Zay Ferencz kineveztetnek. Arszlan bég kudarcza Eger alatt. Dobó viszálya Teuffel Erasmussal.

Tizenkilenczedik fejezet

  1. A nagy török invasio előestéjén, az 1552-iki országgyülés, s ez alkalommal Oláh Miklós püspök primitiája.
  2. Az egri várhoz tartozó megyék ez évi adója.
  3. Az 1552-iki török hadjárat kezdete, Temesvár elesik, ott hős Losonczy halála.
  4. A szolnoki vár megszállása s megvétele.
  5. Az egriek kémrendszere, készülődés és segélyért gondoskodás; a felvidéki megyék urai s rendeinél.
  6. Hadi és élelmi felszerelés az egri várban az 1552-iki ostrom alatt. A tüzérség. Ugyanakkor az élelmezett harczosok s egyéb várbeliek száma, az élelmezés módja hussal.
  7. A felvidéki megyék s azok által a vár védelmére küldött csapatok létszáma.
  8. A várbeli zászlók szinei: vörös-fehér-zöld nemzeti, s vörös-kék a mai városi szin.
  9. Kenyér és bor készlet, s kiosztása az ostrom alatt.
  10. Dobó előlege a felvidék által küldött felkelőknek, s e feletti kellemetlensége a kamarával.
  11. A várvédők száma, s a védelem rendszerezése Tinódy szerint.
  12. Dobó neje az ostrom alatt.

Huszadik fejezet

  1. A török tábor megérkezése Maklárhoz 1552. sept. 9-én. Dobó hiradása Bécsbe.
  2. Az ostromra érkezett török haderő száma.
  3. A török tábor körülzárja a várat. Az első ágyu lövés, és az ostrom kezdete.
  4. Dobó szigoru fellépte az árulási kisérlet ellen.
  5. Az első nagy roham szent Mihály napján és Károly Zsigmond tisztjének tudósitása erről. András egri biró, és Bolyki Tamás hősi halála.
  6. Hegedűs és társai árulási kisérleten kapatva, elfogatnak, Hegedűs felakasztatik. Az okt. 4-iki lőpor robbanás.
  7. A törökök ujabb ostrom-kisérlete a vár déli részén. Az aláaknázási kisérlet.
  8. Az okt. 12-iki nagy roham. Ali és Dobó személyes küzdelme a tömlöcz-bástyánál. Bálint pap halála.
    A védelem diadala, és erről szóló jelentés.
    Az elesettek és sebesültek száma, azok özvegyei és árvái, s a védelemben kitüntek jutalmazása.

Huszonegyedik fejezet

  1. Dobó intézkedései az ostrom után. Lemondása az egri vár gondnokságáról.
  2. Dobó felmentetése, s Mekchey ideiglenes várnagy szerencsétlen vége.
  3. Dobó jutalmaztatása, s kineveztetése erdélyi vajdává. Megveszi Kömlőt Hevesmegyében Pöre az almagyari biróval.
  4. A felvidéki rendek gönczi tanácskozmánya, Eger, Sirok s a többi végvárak védelme ügyében.
  5. Bornemissza Gergely várgondnokká kineveztetik.
  6. A török ostrom nyomai Hevesmegyében. Inséges év 1553-ban.
  7. Oláh, püspök esztergomi érsekké s Ujlaky Ferencz egri püspökké neveztetik ki. Kora, s halála. A tárkányi karthausiak birtoka az egri püspökséghez csatoltatik.
  8. Az 1553-iki országgyülésen a rendek sajátjukból 10 denárt szavaznak meg az egri elesettek és sebesültek javára.

Huszonkettedik fejezet

  1. Ferdinánd király békekötési kisérlete Ali budai pasánál 1553-ban. A hódoltság ügyének rendezési tervezete. Egervára javitásának neheztelése a törökök részéről. Verancz szereplése, s kineveztetései.
  2. Verancz és társai a béketárgyalásra Konstantinápolyba utaznak. A hódoltsági ügy a béke feltételek között. Heves és K. Szolnok megyék hódoltsági ügyének szabályozása.
  3. A gönczi részleges gyülés intézkedése Eger védelmére. Bornemissa várgondnok lakodalma Egerben, Poroszlónál szerencsétlen esete, Zoltay Istvánnal s Nagy Balázszsal török fogságba esnek. Ezért, s Fülekvára elfoglalásáért a király előterjesztése Konstantinápolyban.
  4. Bornemissa helyére Zarkandy Pál neveztetett ki várgondnokká. Külön püspöki utasitása birság pénzekre, s a török foglyok váltságdija megosztására a püspökkel. Ujlaky püspök halála.
  5. Ez évben tartott országgyülések. Nádasdy nádorrá választatik. Az egri püspökség betöltetlen marad. Zarkandy és Fügedy felmentetik.
  6. Luther tana hirdetőinek gyarapodása a várban. Body György püspöki helyettessé neveztetik 1556. szept. 18-án.
  7. Zarkandy Pál kezelési eredménye. A Jász-Kunok censusa. Külső-Szolnok s Borsodmegye egyesitése Hevesmegyével. Pest, Solt, Csongrád, Gömör, Borsod megyék adójárulékának összege. A. nemesség telepedése Egerben.

Huszonharmadik fejezet

  1. Verancz egri püspöki jelöltetése. Működése Konstantinápolyban. Az 1556. évi országgyülés Eger érdekében.
  2. Erdély Izabella királynénak hódol. A két Bebek elpártolása Ferdinand királytól. Hevesmegyei birtokaik konfiskáltatnak.
  3. A Kenderesy-testvérek birtokai konfiskatiója. Szőllősy Márton hevesi alispán, Bekény András, és mások jutalmazása birtok adományozással.
  4. Perényi Gábor is Izabella pártjára áll. Izabella királyné bevonul Erdélybe 1556. okt. 22-én. Dobó István feladja Szamos-Ujvárt. Kolozsváron elfogatása Perényi G. által Domokos testvérével együtt. Az ellene emelt vádak alaptalansága. Szamosujvári fogsága.
  5. Dobó menekülése Szamosujvárról.
  6. Vizsgálat az egri várban.
  7. A zsérczi karthausi barátok birtokának adományozása az egri káptalan részére.

Huszonnegyedik fejezet

  1. Verancz egri püspökké neveztetik ki 1557. nov. 19-én. A vele megkötött egyezmény.
  2. Verancz Zoltay Istvánnak várnagygyá kineveztetését sürgeti. Megérkezése Egerbe 1558. febr. 26-án. A kamarai vizsgáló küldöttség Egerben és Szarvaskőn. Magyar-török párbajok.
  3. Zeleméry László várgondnok, Zoltay és Jakusich várnagyok Egerben. Gadóczy Gábor szarvaskői várnagy és dijaztatása.
  4. Zarkandy volt várnagy jutalmaztatása, Károlyi poroszlói birtokával.
  5. Verancz kineveztetésének indoka. Pénzbeli szükséglete. Pápai megerősitése és püspökké szenteltetése.
  6. Az 1558. évi török háboru, és Miksa főherczeg haditerve. Bebek Ferencz kivégeztetése Izabella királyné által. Bebek György és Perényi visszaáll Ferdinandhoz. A sajókazai ütközet. Az egriek késedelme innen. A vár fegyelmének felbomlottsága.
  7. A szolnoki és balaszentmiklósi erődök, és a törökök terjeszkedése. Eger, Gyula, Hajnácskő védelmi kérdése.
  8. Verancz tevékenysége. Egervára őrségével összeütközése a török fogoly-váltság ügyben. Ali török fogoly az egri várban; váltsága harmadát Verancz magának követeli. A viszály folytán Zeleméry proviso és Jakusich várnagy felmentetnek
  9. Verancz bécsi utja az Izabellával kötendő egyezség ügyében. Ott előterjesztése az egri várőrség csekély létszáma tárgyában. A hatvani bég felhivása általános felkelésre. Izabella halála 1559. szept. 20-án.

Huszonötödik fejezet

  1. Verancz püspöknek 1559. sept. 29-én Egerbe érkeztével ujabb tárgyalásai a budai pasával, s Hassan hatvani béggel a török katonák zsarolásai felett.
  2. Ujabb török harácsolások s támadások. A jászberényi török subasi megöletése, s ennek vérdija. Debrővára török erősséggé emeléséről szállongó hir.
  3. Illetékességi kérdés, a gyulai várral. A Jász-Kunok adminisztrácziója, s Hevesmegye főispánjának hatósági köre.
  4. Verancz püspök pöre Zsércz falu végett az egri káptalannal.
  5. A reformatio terjedése az egri várban s a megyében. Verancz főispáni fellépése a terjedés meggátlására. Kistálya, Nagytálya és Maklár praedikátorai.
  6. Vallási lázongás az egri várban. A Jászberényi zárda felgyujtása 1560. okt. 11-én. Ezzel a reformátusok vádoltatnak, s többen foglyul ejtetnek. A kassai vallási lázongás Gallus Anaxius elfogatása miatt
  7. Luther tana követőinek zsinata Egerben, a ebből kelt felterjesztés a királyhoz 1562. febr. 6-án. A várőrségének vezetői másokkal cseréltetnek fel. Verancz felmentetéseért folyamodik.
  8. Egervára erőditése Mirandula Pál épitész által. Az elsö szolnoki hid épitése a törökök által 1562-ben. Török támadás készülete.
  9. A magyar-török béke 8 évre megköttetik. A hódoltsági ügy. A törökök Ostorost, Papit meghóditják. Árokszállását feldulják. Kölcsönös vádaskodások.

Huszonhetedik fejezet

  1. A nyolcz éves magyar-török béke idejében folyó vidéki élet, és közbiztonsága. Bebek György, Mágóchy Gáspár, Sárközy Mihály tőrbe csalatnak Rimaszombat mellett és török fogságba esnek. Váltságdijuk.
  2. A magyar-török rabok váltságügye köz- és magán jogi természetüvé vált. A kalocsai kádi rabsága. Mágóchy és Szerényi török rabságuk.
  3. Török rabok az egri várban. A rab mint magán tulajdon. Azok értéke, kiváltási módja, csere; a foglyok által kötött egyezség kölcsönös biztositása. Rabvásár Kassán. A foglyok tartása, esetleges visszatorlások.

Huszonnyolczadik fejezet

  1. Verancz püspök jövedelme és háztartása Egerben. Udvarában létező növendékek, pap-jelöltek. Pestvármegyei Simon a káptalani iskola növendéke. Az egri és felvidéki ipar. A lőcsei orvos.
  2. Verancz püspök mint Heves, Borsod és Pestmegye főispánja. Országgyülések, Miksa megkoronáztatása.
  3. Egervárosa jogszabályzata.
  4. Törvénykezés a tapolczai apátság és a Barius testvérek között Repositinalis kereset, és erre hozott itélet.
  5. Szabó Mihály kassai. polgár vádja Verancz püspök ellen. Kenderessy Boldizsár tiltakozása az egri káptalan előtt, Verancz kegyelmezési ténye miatt.
  6. Petheő János Fülek birtokába vezettetése az egri káptalan által 1763-ban.
  7. Országh Krisztóf, nejétől Zrinyi Ilonától gyermeke nem lévén, javaira királyi megegyezéssel teljes rendelkezési jogot nyer. Perényi Gábor szinten örökös hiányában, neje Országh Ilona részére Strobko és Terebes várakat biztositva, ennek fejében halála esetére többi birtokát a kincstár javára köti le.
  8. A török és magyar felvidéki várak egymással szemben. Verancz püspök lemondása feletti tárgyalás. Az egyezség Veranczczal Egervára s javadalmai és politikai jogköre átadására megköttetik. Mágóchy Gáspár egri várkapitánynyá kineveztetik.

Huszonkilenczedik fejezet

  1. Az egri vár hadi s élelmi felszerelésének 1555-ik évi leltára.
  2. Ugyanaz az 1560-ik évben.
  3. Az 1562-ik évi leltár.

Negyedik rész
Mágóchy Gáspártól Egervára elestéig, 1564-1596.

Harminczadik fejezet

  1. Mágóchy Gáspár egri főkapitány, Heves Borsod megyék főispáni helytartója elfoglalja helyét 1564 febr. 9-én. Utasitása.
  2. A viszály kezdete Mágóchy s a püspök között. Mágóchy a Luther vallásuakkal rokonszenvez. Vádak a püspök ellen.
  3. Verancz püspök vitája Hevesmegyével Szentgyörgyi alispán választása miatt. Mágóchy összeütközése a káptalannal birtokrendezés ügyben.
  4. Verancz püspök vitája a káptalannal, a kisprépost kinevezése felett.
  5. Miksa király béke egyezkedése a törökkel. Tokaj, Szerencs, Szatmár, Nagy-Bánya Miksa király kezébe kerül. A török háboru megujulása. Sziget, Gyulavára és Hajnácskő elesik.
  6. Eger-vára feletti aggodalom. Mágóchy elleni vád, hogy Luther vallásu, s mindent hitsorsosai javára cselekszik, a káptalant s egyházi lelkészeit üldözi, templomait elfoglalja.
  7. A reformatio terjedése Mágóchy idejében. A gyöngyösi két vallásfelekezet egyezsége a templomokra Arszlán budai pasa előtt.
  8. Mágóchy bajai a vár kezelésénél. Elbocsátatása 1567-ben.
  9. Visszahelyezési per s itélet Mágóchy idejében, pest s hevesmegyei birtokokra.

Harminczegyedik fejezet

  1. Mágóchy után Forgách Simon neveztetett ki a vár főkapitányává 1567. máj. 16-án. A törökök Jászberényt megszállják. Dédes elesik. Pétevására előbb Geömes Ferencznek, majd Mágóchynak adományoztatott.
  2. Perényi Gábor s Országh Kristóf halála 1567-ben. Dobó István követelése Perényi halála után a Pálóczy javakra. Viszálya a kincstárral. A végzetes Tegenyei per. Elfogatása s menekülése pozsonyi börtönéből.
  3. Dobó István Bocskay és Balassával öszszeesküvéssel vádoltatik. Elfogatása a pozsonyi országgyülésen. Bebörtönöztetése s halála. Dobó-ruszkai sirja, s emléke az egri várban. Családja megkapja a Pálóczy javakat. Krisztina leánya házassági pöre. Ferencz fia örökös nélküli halálával a Dobó birtokok leányágon a Rákóczyakra szállanak.
  4. Perényi Gábor halála, özvegye s testvére iránt tanusitott eljárásáról állitólagos hirek.
  5. Országh Kristóf halála s családja; viszálya a birtok iránt. Birtokait Török Ferenczné Borbála, Kristóf unokatestvére örökli. Ezek utódai.

Harminczkettedik fejezet

  1. Forgách Simon várkapitány kedvező helyzete. Verancz püspök ujabb utja Konstantinápolyba. A drinápolyi béke. A béke János Zsigmonddal. Ennek halála. Verancz esztergomi érsekké neveztetik ki, 1569. okt. 17-én. Halála.
  2. Radeczy István egri püspökké neveztetik ki. 1572. évben. Az egri egyház és káptalan birtoka kincstári kezelés alatt. Külső-Szolnok Hevesmegyével törvényileg egyesitetik.
  3. Forgách várkapitány elveszti a bizalmat. Utódja Ungnád Kristóf. A rendek sérelmi felirata a vártemplom elzárása, és a káptalani javak miatt. Radeczy püspök a német tanácsosok ellen.
  4. Leleszi János jezsuita hittéritő Egerben. A káptalan összeütközése az egriekkel, szent Mihály temploma végett. A rendek felfogása az egri viszonyokkal szemben.
  5. A gyöngyösi vallási viszály. Mustafa pasa levele Gyöngyös biráihoz. Gyöngyösi házeladás. A felnémeti paulinusok bérbe adják felnémeti javaikat.

Harminczharmadik fejezet

  1. Ungnád Kristóf, utána Kolomich Bertalan, s ismét Ungnád német várkapitánysága, s főispánsága. Kövér Ferencz s Bodi Menyhért provisorok utasitásai. A vizsgáló bizottság az egri várban s a liber Sancti Joannis. Ungnád zálogba adja Szentmáriát. 1588-ban Rákóczy kineveztetik várkapitánynak.
  2. Bajony Zsófia asszony, Pásztohy János, Kenderessy Boldizsár és Szerényi Mihály egri katonatisztek neje. Mária kis leánya korévének megállapitása, s a keresztelési anyakönyvek. Családi viszonyok, s a nemesi család akkori házi s gazdasági élete. Pörös törvénykezési esetek 1579-1600 évi időkben.
  3. Pásztohy Jánostól származott gyermekei követelik atyai örökségöket. A "fogott birák" itélete.
  4. Szerényi Mihály végrendelete.
  5. A Bajoni kastély ingóságainak leltára.
  6. Női hozomány 1582-ik évben.
  7. Tur és Tisza-Varsány birtokosai, Derencheny, majd Kövér Ferencz egri várgondnok.

Harmincznegyedik fejezet

  1. Rákóczy Zsigmond egri várkapitánynyá kineveztetik, utasitása. 1588.
  2. Radeczy püspök halála. Cherődi János püspök.
  3. A vár ez időbeli bevételei, a megye állása azon időben. A katonai fizetések, s különbség a magyar s német katona között. Az akkori ára, a katonai berendezés és szükséglet.
  4. Rákóczy nősülése, családi s vagyoni viszonyai, leköszönése, bárói rangra emeltetése, a debrői birtokot Hevesmegyében megszerzi.
  5. A megye belállapota. Sas-vár szolnoki bég viselt dolgai, veresége. Rákóczy Zsigmond s a végvárak szikszói győzelme 1588.
  6. Prépostváry Bálint főkapitánysága. A törökök győzelme Eger alatt 1592-ben. Balázs diák István s társai foglyul esnek. Az elesettek feje, orra, füle, mint győzelmi jelvény.

Harminczötödik fejezet

  1. A 15 éves török háboru kezdete. A felvidék hadvezérlet támadó hadviselése. Rima-szombat, Fülek, Szecheny, Bujak, Hajnácskő, Nógrád várak visszavétele.
  2. Hatvan sikertelen ostroma 1594-ben. Jászberény felszabadul. Itt a hátrahagyott török felszerelés leltározása.
  3. Hatvan ujabb ostroma 1596-ban. A postagalamb használata a hatvani törököknél. Hatvan bevétetik sept. 3-án. A német katonák vérengzése Hatvanban.
  4. Mahomet Hatvan felmentésére siet. Késedelme. Eger ostromára indul. Az egykoruak előadása az ostrom idejéről. A magyar hadvezérlet mulasztása.
  5. Nyáry Pál egri várkapitány. A vár akkori állása.
  6. A vár körülzárolása a törökök által. Baljóslat terjedése. Az ostromló ütegek elrendezése. Egyes rohamok. A vallon katonák iszákossága folytán a külső vár elesik.
  7. A belső vár ostroma. Aláaknázás. A segély-sereg feletti tanácskozás Szerencsen. Zsigmond erdélyi fejedelem segélyre indul. Nyárynak segélyt sürgető küldötte Mocsáry Gergely Miksa főherczegnél. A rimaszombati czéltalan táborozás.
  8. Elcsüggedés a várban. Az őrség egy része a megadás felett tanácskozik. Bessenyey György az árulók élén. Egykoruak előadása a vár elestének mozzanatáról. A törökök boszuja a német s vallon katonákon.
  9. Miksa főherczeg rimaszombati időzése. A vár elestét itt veszi hirül. Vonulása a Sajó mellé. Innen Keresztes mezejére indul az egyesült sereg
  10. Mohamet Keresztes mezejére küldi serege egy részét. Itt a két tábor állásfoglalása. A harcz kifejlődése. Az okt. 26-iki ütközet szerencsétlen vége.
  11. Illésházy véleménye a keresztesi ütközetről. Borsodmegye dicatorának feljegyzése a keresztesi csatáról.

Ötödik rész
Vegyesek Hevesmegye beléletéből, 1526-1596.

Harminczhatodik fejezet

  1. Hevesmegye törvényhatósági belélete és szervezete. A megyék akkori müködésének köre. Szolgabirák, ülnökök, homo régiusok.
  2. A megyei törvénykezés. A peres eljárás. A felsőbb biróságok. Az itélet végrehajtása. A "fogott biróság."
  3. Sommás osztályper a Rhédey és Recsky család között 1571-ben.
  4. Rhédey Pál ellen fivére Bonaventura által inditott sommás osztályper.
  5. Recsky György és Rédey Pál Rádeczy egri püspök s kir helytartótól kir. adományképen kapják Csongrádmegyében Zekegyház falut. Birtokbavezettetésök. A Rédey és Recsky család. A Mocsáryak megszerzik Andornakot.

Harminczhetedik fejezet

  1. Hevesmegye székhelye. Főispánjai. A megye szolgabirái és homo regiusai.
  2. Egervárosa autonomiája és a nemesség. Nemesi kuriák Egerben.
  3. Gyöngyösvárosa önkormányzati jogköre. János király védelmi biztositásai.
  4. A megyei községek belélete.

Harmincznyolczadik fejezet

  1. Országos adóösszeirások Hevesmegyében 1546, 1549, 1550, 1552, 1554, 1564, 1565, 1569. évekből. A porta mint adóalap. Milyen volt a porta? és időmultával változása.
  2. Hevesmegye portái számának csökkenése és emelkedése. A megye Tiszántúli része.
  3. Egervárosa portáinak száma.
  4. A megye legtöbb portával biró és igy nagyobb községei.
  5. A megye legnagyobb birtokosai. Hány porta esik a nagybirtokosokra, és hány a kurialis nemességre. A megyei porták számának táblás kimutatása.
  6. A nemesi osztály három tagozata, birtok szerint. A kurialis nemesek száma.
  7. A zsellér-állomány Hevesmegyében.
  8. Az adószedők (dicatorok) utasitása 1564-ben.

Harminczkilenczedik fejezet

  1. A jobbágyviszony. Urbéri szolgáltatások és azok összeirásai (Urbarium.)
  2. Az egri püspöki várbirtokok urbariuma 1551-ben.
  3. A hevesmegyei püspöki birtokok jobbágytelek állománya, és jobbágyainak száma. A kassai kamara kimutatása az egri várbirtok illetéke és jövedelméről.
  4. Az 1558. és 1566. évi urbarialis és jobbágyállomány összeirásai. Az 1572-ik és 1577. összeirás, és ugyanebben a török földesuri szolgálmány és adózás elősorolása.
  5. Az 1577-ik évben egri polgárok és itt lakos nemesek névsora.
  6. A felvidéki megyék török adója.
  7. A megyében lévő Perényi-birtokok urbarialis összeirásai. Debrő és tartozékai, Gyöngyös, Pétervására.
  8. A gyöngyösi Báthory Endreféle jobbágyok panasza.
  9. Szécsi Tamás hevesmegyei birtoka.

Negyvenedik fejezet

  1. A papitized. Az egri püspök s káptalan tizedszedési joga, mely megyékre terjedt.
  2. A tized-összeirások fontossága a megye gazdasági s népesedési viszonya felderitésére.
  3. A decimatorok utasitása s eljárása a tizedelésnél. A falu birájának teendője a tizedösszeirás és beszedésnél. Illetékök. A török bégek engedély-levele a tizedszedéshez, ennek dija.
  4. A lelkészi illeték a tizedből. A kanonoki septima. A cathenraticum. A káptalani quarta s váltságösszege 1688-ban. A lelkészi illetékek nyugtái concionatorok, praedicatorok által kiállitva.
  5. A decimatorok felhatalmazása a tizedbevétel helyszini áruba bocsátására. A termény, bárány; bor ára. A buza kereszt, köböl, pint, itcze.
  6. A megye termény- és bortized kerületei. A báránytized kerülete. A méztized. Keresztény pénz.
  7. Egervölgye tizede. Egri tizedfizetők, bortermelők, szántóvetők. A népesség száma, a termény mennyisége.
  8. Az egri völgy többi községei. A népesség s termény összege.
  9. Gyöngyös s mellékközségei tizedmennyisége, tizedfizetőinek névsora, népessége. A lelkészi illetékek nyugtái.
  10. A kishevesi (tiszántuli) tizedkerület községei, termény-mennyisége s népessége. A lelkészi illetékek nyugtái.
  11. A nagyhevesi kerület községei, terménymennyisége, népessége, lelkészi illetékek nyugtái.
  12. A pathai kerület községei, termény-mennyisége, népessége.
  13. Ugyanaz a pásztói kerületben.
  14. Ugyanaz a debrői kerületben.
  15. A pathai, pásztói, debrői bortized kerületek. Termelők nevei egyes vidékeken.

Negyvenegyedik fejezet

  1. A tizedrovások szerint kimutatott megyebeli bor- buza-termény s bárány mennyiségének összesitése.
  2. A megye jobbágynépességének száma, az urbarialis, tized s adó összeirások alapján. A termény összesége s esedéke fejenként.
  3. A kurialis és egy telkes nemesek, egyházi férfiak, mesteremberek, molnárok száma. Az allodialis s kurialis földek általában, a müvelés alatti földterület mennyisége. A lakosság nyelve s nemzetisége.

Negyvenkettedik fejezet

  1. A 16-ik századbeli érték s árviszonyok Hevesmegyében. Az ür és sulymérték, fertály, köböl, pint, itcze, mázsa, font, öl, curialis s jobbágy sessio.
  2. Az ürmérték, a fertály.
  3. A pénzérték.
  4. A terményárak; a 16. századbeli munkadíj, a gazdasági czikkek értéke.
  5. Az értékviszony a maihoz.

Negyvenharmadik fejezet

  1. Török hadi, hatósági s hübér szervezet. A hatvani s szolnoki sandzsák, s a hozzá tartozó vidék.
  2. A meghódolás, a török kincstári s hűbér birtok, ennek adományozása. Zsoldhűbér, timár vagy kilidzs, ziamet. Török földesurak: a spahi, a subasi, s kötelezettségök. A törökpénz értéke, s a török katonai fizetések.
  3. Hevesmegyében a török földesuri illetékek párhuzamban a magyar urbáriumokkal. A nógrádi török defterek.
  4. A török haderő szervezete. A gyalog s lovas csapatok, és tisztjeik. Hatvan, Szolnok, Bala-Szent-Miklós felszerelése, katonai szervezete.

Okmánytár

Név- és tárgymutató


III. KÖTET

Előszó

Első rész
Hevesvármegyének története Egervára elestétől visszavételéig. 1596-1687

Első fejezet

  1. Hevesvármegye Egervára eleste után. Az 1597-iki országgyülés. Vizsgálat a volt parancsnokok ellen. Nyáry Pál volt várkapitány igazolja magát.
  2. Az országgyülés Kassát jelöli az egri káptalan székhelyéül. A káptalannak elveszett pecsétje megujitatik.
  3. A püspöki birtokok ügye. Cherődy püspök halála.
  4. A megye sorsa 1609. évig.
  5. Az 1597-1600. évek közötti időszak története, az állandó török-magyar háboru. Ihrahim nagyvezir és a tatár khán pusztitásai a vármegyén át.
  6. Hatvan visszavétele 1603-ban, eleste 1604-ben.
  7. Hevesvármegye 1609-ben Gömörrel egyesülve közös alispán alatt volt.
  8. 1613-ban nógrád-megyei Fülekvárába teszi székhelyét. Fülekvárának kapitánya Bosnyák Tamás.

Második fejezet

  1. A vallási viszály, és Szuhay egri püspökké neveztetése.
  2. Mátyás főherczeg és Kutasy esztergomi érsek védelmező levelei az egri egyházmegyére. 1601. Szuhay püspöknek törekvése a kath. egyház jogai visszaállitására. Szerepe Rudolf kir. tanácsában.
  3. Az egri káptalan részére elfoglalt kassai templom története. A prot. felekezet papjainak üldözése. A fegyveres ellenállás. 1604.
  4. Bocskay fellépése. A felkelők élére áll. Az edelényi csata. Bocskay a felvidék és Hevesvármegye urává lesz. Szerencsen országgyülés tartatik. 1605. A törökök Bocskayt fejedelemmé avatják.
  5. Az egri egyház és káptalan sorsa Bocskay uralma alatt. Szuhay püspök számüzetése. Visszatérése Bocskay halála után.

Harmadik fejezet

  1. A papi tized Hevesmegyében 1508-ban.
  2. A patai kerület terménytizede, és a lelkészi járandóság.
  3. Ugyanaz a pásztói kerületben.
  4. Ugyanaz a debrői és kishevesi kerületben 1598-99. években.
  5. A pásztói kerület bortizede. A lelkészi illeték kiszolgáltatása. Gazdasági és népesedési viszonyok.
  6. A patai bortized török zsákmányul esik.
  7. A tized-szoIgáltatás Bocskay idejében 1605.
  8. Bocskay kamarai inspectora. Az 1606-iki bécsi béke. Bocskay halála.
  9. Az 1606-iki tized. A kath. felekezet papjai kiüzetése a megyéből.
  10. A gyöngyösi vallási viszály. Egyezség a kath. és prot. felekezet között.

Negyedik fejezet

  1. Bocskay halála után Hevesmegye visszaszállt Rudolf király uralma alá 1607. Gyöngyös városa részére adott védelmi levél.
  2. Thurzó nádor a tizedelők visszaélései ellen.
  3. Az egri püspöki s káptalani birtokok szétosztása. Solymos és Püspöki Orle Miklósnak zálogba adatik.
  4. Rudolf kir. lemondása, Mátyás királylyá koronáztatik 1608. A káptalan számüzetése, Nagyszombatba 1609. Esztergomi kath. zsinat, és intézkedései az egri egyházmegyére.
  5. Az 1613-iki törvény Jászót jelöli káptalani székhelyül. Ugyanakkor javai visszaadatnak. Mátyás kir. rendelete ez ügyben. A szendrőí provizor jelentése a káptalani javukról 1611. és 1612-ben. Zsércz birtoka Bocskay hivei kezében.
  6. Thurzó nádor rendelete a káptalani javakról 1613-ban. Forgách Zsigmond országbiró ugyanazokról 1614. Forgách Ferencz esztergomi érsek véleménye az egri egyház restitualásáról.

Ötödik fejezet

  1. Erdélyi fejedelmi változások. Bethlen Erdély fejedelmévé választatik. Közbelépése Debreczen érdekében 1615.
  2. Egyházi szervezkedések. Protestans s kath. zsinatok s következményei
  3. Pázmán Péter fellépte, s hatása. Erdődy János egri püspökké neveztetik ki.
  4. A forrongás az 1619-iki országgyülésen. Bethlen Gábor Magyarország fejedelmének kiáltatik ki.
  5. Gyöngyös hódolása Bethlen fejedelem előtt. Széchy György Bethlen fejd. kapitányának védelmi levele Gyöngyös irányába. Ugyanaz Bethlen fejedelem részéről. Bethlen kapitányai elfoglalják Kassát, Jászót, és elűzik onnan az egri káptalant.

Hatodik fejezet

  1. Bethlen fejedelem uralma Hevesmegyében az 1619-iki béke-előzmény alapján. Forgách Zsigmond nádor védelmi levele Gyöngyös városát illetőleg.
  2. A megyei papi tized Bethlen fejedelem javára szedetik. A lelkészi illeték az evang. felekezet papjai kezében
  3. Erdődy János egri püspök. Az egyházi javak coufiscatiója a beszterczebányai országgyülésen. A nikolsburgi béke.
  4. Hevesmegye Ferdinand uralma alá 1625-ben visszaszáll.
  5. Hevesmegye követi utasitása az 1626-iki országgyülésre.

Hetedik fejezet

  1. Bethlen Gábor halála. Rákóczy György erdélyi fejedelemmé választatik. Osztozkodása a gyöngyösi részbirtokon.
  2. Pyber püspök halála. Losi Imre egri püspök. Az egri egyház jászói zsinata.
  3. Losi vitája a gyöngyösi jezsuitákkal, a böjtös ételekre nézve.
  4. Ferdinand és Lippay egri püspök működése.
  5. Rákóczy György mozgalma 1645-ben. A linczi béke.

Nyolczadik fejezet

  1. II. Ferdinand király, és Pázmány Péter halálával támadt zavarok 1637-ben. Losi esztergomi érsekké, Lippay egri püspökké neveztetik.
  2. Eszterházy Miklós nádor és Rákóczy György erdélyi fejedelem közötti gyülölködés. Lippay püspök müködése egyháza érdekében. Szövetsége Homonnay Jánossal, Rákóczy György ellenségével, a felvidéken. A beeli apátság birtok-ügye és Czeglédy Albert beeli apát. Homonnay jutalmaztatása. Jakusits egri püspök ellenmondása elődje adományozása miatt. Lippay és Jakusits téritési müködése a ruthenek között. Jakusits utódja Kisdy Benedek. A káptalan visszatérése Jászóról Kassára 1649-ben. Kisdy püspök alkotásai. A kassai akademia és papi seminarium.
  3. Rákóczy György hadi mozgalma 1644-ben. A felvidéket hadai megszállják. Kassa meghódol.
  4. A linczi béke. Hét magyarországi vármegye, ezek között Borsod, Rákóczy uralma alá kerül. Borsodvármegyéhez csatolva volt Csongrád, mig ez vissza nem kerül, Hevessel egyesittetik 1647-ben.
  5. Rákóczy György halála 1648-ban. Borsod visszaszáll III. Ferdinandra, Csongrád ismét Borsoddal egyesül.

Kilenczedik fejezet

  1. Hevesmegye követutasitása az 1630-iki országgyülésre.
  2. Az 1634-iki országgyülésre szóló követutasitás.
  3. Ugyan ez az 1637-iki országgyülésre.
  4. A hozott törvények s az utasitások. A megye felekezetiségi kivánalmai. A pénz-érték meghatározása. A Jászkunokkali viszály. A birtokkobzások elleni küzdelem.
  5. A végvárbeliek s kóborló katonák elleni intézkedések; a gyöngyösi törökök védelmezése ezek ellenébe.

Tizedik fejezet

  1. Az 1655-iki pozsonyi országgyűlésre Heves és Szolnok megyék Pest-Pilis-Solttal együtt küldenek követet.
  2. II. Rákóczy György erdélyi fejedelem mozgalma, s következménye Hevesmegyében. Részleges majd általános felkelés hirdetése.
  3. Az általános és részleges felkelés közjogi különbözösége.
  4. A Rákóczy-hadviselés szerencsétlen vége: Rákóczy György halála 1660. Várad eleste.
  5. A Rákóczy-hadviselés idejében Hevesmegye természetbeni adózása. A német katonák élelmezése. A megye sérelme és panasza.
  6. Az 1659-iki pozsonyi országgyülés. A megye követei. Azok jellemzése az országgyülésről 1660. évben.
  7. Homonnay György felvidéki kapitánynyá kineveztetése és beiktatása Kassán Kisdy püspök-főispán által. A megye az idegen katonák ellen. A tokaji tanácskozmány. Élelmi szerek szállitása s a természetbeni élelmezés. Újabb panasz az idegen katonák ellen.

Tizenegyedik fejezet

  1. Az erdélyi fejedelemség zavaros ügye 1661-ben. Montecuculi táborozása a felvidéken.
  2. A felvidéki megyék kassai tanácskozmánya az élelmezés ügyében.
  3. Az 1662-iki országgyülésre választott követek. Az országgyülésen felmerült vallási viszály. Abban a megyei követek osztályrésze. A követek jelentése a lefolyt országgyülésről, hogy az evang. rendekkel elhagyták azt. A megye határozata a jelentésre. Felirata a királyhoz.
  4. Nádori parancs az idegen katonák élelmezésére. Ugyanily ügyben a kassai alkapitány levele.

Tizenkettedik fejezet

  1. Török háboru 1663-ban. A felvidéki fökapitányság a nádorra ruháztatik. Beiktatása Pálffy püspök által. Ez alkalommal a megye követe ovatosságra intetik.
  2. A békekisérlet meghiusulásáról nádori tudósitás a megyéhez. Erre a megye válasza.
  3. A török hadviselés diadala. Nógrád, Szécheny, Palánk, Érsekujvár, Bujak elesnek. 1663. Királyi parancs felkelésre. A nádor haditerve a megyéhez. Az általános felkelés ellen a megye, annak kivihetetlensége miatt a nádorhoz felír. A megye pénzben váltja meg magát.
  4. A török invasio fenyegető közeledése miatt a megye Fülekvárából Murányvárába vitette levéltárát.
  5. Nádori utasitás törvénykezés tartására.

Tizenharmadik fejezet

  1. Az 1663-iki török hadjárat sikere folytán keletkezett izgatottság. Vesselényi nádor biztató levele a megyéhez.
  2. A megye nyugtalansága Szécheny eleste miatt. A kassai tanácskozkozmány 1664-ben. A megye követeinek utasitása e tanácskozmányra. A harangodi tábor.
  3. A megye vendéglátása 1664-ben. A vasvári béke. A katonai portyázók ellen nádori és megyei védelmi intézkedés.
  4. A német katonaság a felvidéken. Nyugtalanság a katonai visszaélések folytán. Zemplénmegye felhivására tartott eperjesi tanácskozmány.
  5. A török-magyar viszony a vasvári béke után. Csáky Ferencz felvidéki kapitány beiktatása. A megye követének óvása ez ellen.

Tizennegyedik fejezet

  1. Az 1655-ik évi okt. 21-én török küldöttség fogadtatása Kassán a nádor által. A zászlók szinei ez időben. Ugyanitt a 13 felvidéki vármegyének gyülése. Hevesmegye követeinek utasitása a német katonai vezérlet ellen. Lipót király pozsonyi tanácskozmánya. A felvidéki evang. felekezetbeliek forrongása. Báthory Zsófia II. Rákóczy Györgyné buzgólkodása a kath. egyház iránt. Rákóczy Ferencz házassága Zrinyi Ilonával.
  2. XIV. Lajos franczia király szövetkezése a magyar elégedetlenekkel. A felvidéki megyék sátor-allya-ujhelyi tanácskozmánya. Leopold király ígérete magyar kapitányok kinevezésére. A zempléni tanácskozmány a sérelmek felett.
  3. Gróf Csáky Ferencz felvidéki főkapitány ujabb beiktatása 1668. A megye követeinek utasitásai ő felségéhez. Ezek jelentése.
  4. Az eperjesi gyülés. A gyülés eredményéről jelentése a megyei követeknek 1669. Leopold király válasza.
  5. Zemplén ujabb felhivására tartott kassai tanácskozmány 1674. Rákóczy Ferencz fegyvert ragad a sérelmek orvoslására. Zrinyi Péter és Frangepan fogságba vettetnek. Hevesmegye hódoló felirata Leopold királyhoz.
  6. A Rákóczy-mozgalom kudarcza. Zemplénmegye is meghódol. Nádasdy, Zrinyi Péter, Frangepán lefejeztetnek 1671. Leopold rémuralmi rendszere. Az alkotmány felfüggesztése. A fogyasztási adó behozatala.

Tizenötödik fejezet

  1. A megye küzdelme a katonai élelmezés ügyében. A váltság mennyiségének megállapítása.
  2. A katonai élelmezés mennyiségét megszabó királyi leirat. A fogyasztási adó.
  3. Az uj adónemek tárgyalására összehivott országbirói értekezlet. Az adó beszedésére történt megállapodás a megyei közgyülésen 1672.
  4. Ujabb nyilt parancs az adók beszedésére.

Tizenhatodik fejezet

  1. A bujdosók korszaka. Kende Gábor, Szuhay Mátyás, Petróczy, Szepesi Pál és társai felkelő vezérek sikere a felvidéken. 1672. Cob és Spankau által széjjel szóratnak. A megye szerepe. A katonai rémuralom erősödése.
  2. Az elszállásolást körüliró királyi parancs.
  3. A szepesi kamara az évi élelmezési részlet számadását sürgeti. Majd az a cisa s a többi adók kivetését rendeli meg. A megye felterjesztése a királyhoz az uj adók ellen.
  4. A felkelők küzdelmének inditó okai. Szövetkezésök a törökkel és XIV. Lajossal. A vallási viszály. Kurucz és Labancz. Rémtettek és fenyegetések.
  5. Hevesmegye Leopold iránti hüsége. Szorongatása az adók dolgában. A saari apátság birtokai restitualtatnak
  6. A megye további küzdelme az adók ügyében, Spankau generalissal 1675. Kormányrendelet a halál esetek felvételére. Spankau halála.

Tizenhetedik fejezet

  1. Strassoldó kassai generalis fellépése, s a megye ellen emelt vádja. A megye védelme.
  2. A megyei végrehajtási eljárás, és a birságpénz. Panaszos felterjesztés a királyhoz. A megyei természetbeni adó és hátralék összege
  3. Strassoldó közvetlen rendelkezése a megyei szolgabirákkal. A megye ez ellen demonstrál. A pestis elleni intézkedés.
  4. Az 1676-iki év hasonló küzdelme. Ujabb tárgyalások az adók repartitiója tárgyában. A közmunka váltság felemelése. A pénzbeli megváltás indokai. Katonai fenyegetés. Az ónodi harczok 1676. okt. hóban, és a megye gyanuba vétele.
  5. A megye állapota, a kurucz-labancz harczok s katonai portyázások folytán. Vizsgálat ez ügyben. A megyebeli községek nyilatkozatai. 1677-ben.

Tizennyolczadik fejezet

  1. A megyebeli állapotok feletti vizsgálat következménye. Borbély Balázs hirhedt labancz hadnagy fogságra vettetése. A katonai executio Annaperger német kapitány által foganatositva 1677.
  2. A megye ragaszkodása a pénzbeli megváltáshoz. A német kapitányok erőszakoskodása a természetbeni kiszolgáltatás mellett. A szepesi kamara elnöke börtönre vetteti a megye követeit Kassán 1677.
  3. A szendrői várkapitány Gyürky Pál megyei követet záratja börtönre. Gyürky jelentése erről a megyéhez.
  4. A megye felháborodása e tények felett. Ez ügyben representatiója a kamarához, s követe Bulyovszkynak adott utasitása.
  5. Bulyovszkynak, a megye követének jelentése a foglyok ügyében. A megye végre is elfogadja a természetbeni szállitást. A foglyok szabadon bocsátatnak. Ezek jelentése a megyéhez.
  6. A végleges leszámolás. A megyének a királyhoz nyujtott ujabb panaszos felterjesztése.

Tizenkilenczedik fejezet

  1. A kuruczok előhaladása. Rákóczy Ferencz halála. Barkóczy Ferencz sikertelen közbelépése a felkelők érdekében Leopold királynál. Leopold intézkedése a felkelők vezérei ellen.
  2. Gróf Cob Frigyes müködése a felkelők ellen. Tudósitja a megyét, hogy a lengyel hadvezérlet kiutasitotta a felkelőket Lengyelországból. Ujabb királyi parancs a felkelők üldözésére. A megye hüségének tolmácsolása. A pestis Lengyelországban.
  3. A kuruczok visszatorlása.
  4. A felkelők hadi s diplomacziai sikere. Egyezmény XIV. Lajos franczia királylyal 1677. Leopold tanácsosainak véleménye. Cob ujabb és utolsó kiáltványa 1678.
  5. Az uj parancsnok Wrbna. A megye ujabb lépései. Bársony püspök halála. Pálffy az uj püspök és föispán. Wrbna rendeletei a megyéhez. A megye hüségének nyilvánitása.
  6. A felkelők hadi sikere. Tököly Imre az erdélyiekkel a felkelők élére áll 1678. A felvidéket meghóditja. Józsa István tállyai plebános felkelő vezér.
  7. Leopold egyezkedése XIV. Lajossal. Tököly fegyverszünetre lép. Leslie Jakab német generális tudósitása erről a megyéhez.

Huszadik fejezet

  1. A fegyverszünet alatt egyezkedési kisérlet. Annak sikertelensége. Ujabb harczok.
  2. A Tököly táborozása Gyöngyös és Pásztó vidékén 1679. év nyarán. Katonai végrehajtás a megyében. Némely apróbb adományok.
  3. Ismét fegyverszünet következik 1680. év elején. Az uj felvidéki generális Caprarának tudósitása erről. További támadások ez év nyarán. Tököly Imre gyöngyösi sarcza. Az 1680. év őszén kötött fegyverszünet.
  4. A megye helyzete 1680 év folyamán. Némety János Hevesmegye ónodi perceptorának jelentése a természetbeni adó beszállitásáról. Leopold király rendelete ujabb élelmezés kiszolgáltatásáról. Kurucz portyázások Farmos körül.
  5. Az országgyülés összehivatik Sopronyba 1681. évben. A megye követei az országgyülésre megválasztatnak. Követi utasitás pontjai.
  6. Tassy és Bulyovszky megyei követek jelentése máj. 8-áról.
  7. Ugyanez jun. 13-áról. A nádor megválasztatik. A jun. 23-iki levél, és mellékletei. A bujdosók előterjesztése, a nádor választása.
  8. A szept 3-iki követi jelentés. A gravamenek elenchusa.
  9. Tassy Mihály hazajövetele. Bulyovszky nov. 12-iki jelentése. A királyi nyilt parancs.
  10. Bulyovszky utolsó jelentése decz. 2-án. Tiltakozás a törvények vallásügyi intézkedése ellen. Tököly és a bujdosók magatartása. Tassy és Bulyovszky megyei követek vallási tekintetben.

Huszonegyedik fejezet

  1. Ujabb harczok 1681. év nyarán. Majd Tököly ismét fegyverszünetre lép nov. 15-én. Tököly házassági terve Zrinyi Ilonával.
  2. Báthory Zsofia halála. Temetésére a megyét Zrinyi Ilona meghivja. Tököly egybekel Zrinyi Ilonával.
  3. Tököly felmondja a fegyverszünet. Kassát elfoglalja. Majd a megye székhelye Fülek is kezére kerül. Itt fejedelemmé kiáltatik ki. Hevesmegye meghódol Tököly fejedelem előtt.
  4. A megye utolsó gyülése Füleken. Innen Gácsra költözik. Tököly fejedelem rendelete a megyéhez. Elszállásolási intézkedés.
  5. Tököly fegyver-szünetet köt. Kassára országgyülést hirdet 1683. A megyei követek Kassán. Utasitásuk.
  6. A kassai országgyülés. Az egri püspök s káptalan meghódolása Tökölynek. A követek jelentése. A Tököly részére megszavazott adó. A községek engedetlensége. Tököly védelmező levele.
  7. Korompay püspök főispán tisztujitó széket tart Losonczon 1683. Török engedély az adók szedésére, a megye elveszett pecsétje ujból készitetik.
  8. Tököly felhívása felkelésre. Utasitás a tállyai tanácskozásra.
  9. A tállyai és szerencsi tanácskozmány. A fejedelem parancsa a 13 vármegyéhez. Hevesmegye eleget tesz annak. Az adót fizeti. A felkelő had kiállitatik. Utolsó megyei gyülés Tököly alatt.

Huszonkettedik fejezet

  1. A Tököly uralom vége Hevesmegyében 1683. nov. hóban. A török háboru ez évben. Bécs felmentése. A törökök és Tököly visszahuzódása. Szobieszky lengyel hada a felvidéken.
  2. A megye közgyülése Losonczon 1683. nov. 27-én. A megye hódoló küldöttsége.
  3. A megye küldöttsége Karaffa előtt. A királyi és nádori manifestumok.
  4. A megye küldöttsége gróf Rabatta előtt. A küldöttek letartóztatnak és Beszterczebányára küldetnek. A megye kölcsöne.
  5. Rabatta felhivása, hogy a megye a pozsonyi kegyelmi bizottság előtt igazolja magát. A hódoló küldöttség részére adott utasitás.
  6. Az 1684-85-ik évi hadjárat, Buda sikertelen ostroma. Tökölyt a váradi pasa elfogja s foglyul küldi Eszékre.

Huszonharmadik fejezet

  1. Caraffa levele a megyéhez. Szolnokvára visszavétele 1685. okt. 19-én. A megszálló sereg által Turvárosának okozott kár.
  2. Közmunka-követelés Szendrő, Ónod, Ajnácskő várakhoz.
  3. A Szolnokot megszálló német tábornokok Hevesmegye szolgabiráit letartóztatják. A megye Caprara főhadi generalishoz folyamodik ez ügyben. A megye siralmas állapota.
  4. A megyében általános felkelés hirdettetik. 1686. Buda bevételére irányzott hadi terv. A hadak élelmezése. Közmunka kirendelés. A nádor leirata Pest-Solt-Pilis vármegyék érdekében. A szepesi kamara hirdetése, kincstári birtokok eladására.
  5. Buda ostroma. Hadi intézkedés Egervára körül. Az ottani falvak lakosai elhurczolkodásra utasitatnak.
  6. Megyei jegyzőkönyv Buda bevételéről. Buda bevétele után a hadak élelmezése feletti tanácskozás. Koháry István a megyei hadak parancsnoka.
  7. A törököktől visszakerült, és egyébként uratlan birtokok feletti viszály Az acquistica commissio. Szolnok, Hatvan, Kis-Heves visszavétele folytán a török illetékek és adók kérdése.
  8. Az 1687-iki országgyülés.

Huszonnegyedik fejezet

  1. Buda bevétele után a megye sorsa. Egervára megvételének hiu tervezete Caraffa részéről.
  2. Eger és Fehérvár körülzárolása elhatároztatott 1686. őszén.
  3. Egervára ostromzárolásával Dória János bizatott meg 1687. jul-hóban. Levele a megyéhez.
  4. A blokade természete. Az ostromzároló sereg elhelyezése a vár körül. Sirok, Szarvaskő, Cserép várát elhagyják a törökök.
  5. A törökök létszáma a várban.
  6. Az eszéki török vereség eldöntötte Eger sorsát. A törökök éhség által kényszeritve feladják a várat. Az átadás feltételei. Az első hálaadó isteni tisztelet. A törökök elvonulása. Az itt maradott törökök.

Második rész
Török világ Hevesvármegyében. 1596-1687.

Huszonötödik fejezet

  1. Eger eleste után az egri pasalik vagy török tartomány alakulása. Az 1596 -1600 évi időköz.
  2. Sinan egri pasa szerepe a Bocskay mozgalomban. Homonnay Bálint feljegyzései.
  3. Ali egri pasa. Az egri pasalik terjedelme. Jahia Tihaja egri alajbeg Mágóchi felvidéki főkapitányhoz.
  4. Mehemet egri pasa 1609-ben. A Duna-Tisza közötti vidék ura az egri pasa. A török főtisztek czimezése. A nagy tanács (Divan), az egyes török tisztviselők és ügykörök.
  5. Egervárosa török várossá lett. Katona István feljegyzése az egri vár-templomról. A város török kincstári birtokká alakul. Szolnok, Eger, Hatvan török lakossága. Hatvan határa a török világban.
  6. A pusztulás. Az uj telepedés. Mehemet pasa telepitési munkálata. A tatárok telepitése. A jászok visszaköltözése. 1609.
  7. A török és magyar közmunka kirendelés.
  8. A gyöngyösi török-magyar conventio. A Bocskay-korszak alatti török világ. Az egri piacz és a debreczeni szappanos.

Huszonhatodik fejezet

  1. Bocskay halála után, a zsitvatoroki béke következményei. A megye hódoltsági állapota, és Mágóchy F. felvidéki főkapitány. Mohárem török deák sajó-püspöki földesur.
  2. Török-magyar végvárak érintkezései a közbiztonság ügyében. Bosnyák Tamás füleki kapitány jelentése az utonálló csavargókról.
  3. Török üldözés Gyöngyösön. Országbirói tilalom az ellen. Gyöngyös veszedelme a török-magyar összeütközések folytán.

Huszonhetedik fejezet

  1. A 17-ik században a török-magyar "fogoly-ügy". Polinai Márton hatvani rab esete. Szabad hajduk s a koborló török magyar csapatok és martaloszok elleni védekezés.
  2. A végvárak kém rendszere. A hirmondók. A törökök alattomos kirándulásai.
  3. A paraszt vármegye, és a szabad hajduk az urak szolgálatában
  4. A jancsár-rabok ügyében Bethlen Gábor az egri pasánál.
  5. A magyar fogságba esett egri török jancsárok deftere.
  6. A szolnoki szandzsákban okozott károk jegyzéke.
  7. A hevesi török erősség.

Huszonnyolczadik fejezet

  1. Bethlen halála utáni török világ 1631.
  2. A rab helyzete s felhasználása. Rabvásár. A török szabó. Haszán török, Fülekvár hóhérja.
  3. Az egri börtönben sinylődő és kesergő magyar rabok. A törökké lett magyar rab.
  4. Simplicissimus kalandja az Ónodi várban. 1650. Egri rabsága és ottani élménye. Szökése török urától Egerből. Magát kiváltja, ennek kalandos módja. Kisdy püspök temetése S. szerint.
  5. A török-magyar rabok feletti kölcsönös felügyelet. A rabok fuvaroztatása. Megyei szabályzat a rabok menet-rendjére, Eger és Fülek között. Kölcsönös tilalom a rabok fuvaroztatására 1661.

Huszonkilenczedik fejezet

  1. A vármegye álláspontja a török hatósággal szemben.
  2. A megye tilalma a törökkel birtok-viszonyba bocsátkozás ellen. Micsky István esete. Eördögh István követelése. Kigyosi András törökösségi pöre.
  3. Török eljárás adósaival szemben.
  4. A gyöngyösi török kölcsönök. Hadsi Amhet uzsorás kölcsöne a gyöngyösieknek A zsadányi török ur kölcsöne 1686-ban. Hajdár László visszamaradt török Egerben.
  5. Több törökösségi eset.

Harminczadik fejezet

  1. A török földesuri viszony és a megyei törvényszék. A magyar földesur tiltakozása. A Mocsáry-testvérek tiltakozása andornaki török földesur-társok ellen 1659. Amhat és Esken Koháry földesur társai. A török földesur párbaja.
  2. Alaj bég horti földesur szerepe a magyar földesurak perében. A csányi per és a török földesur. Birói egyezség a magyar földesurak között.
  3. Török beavatkozás birtokviszonyokba és határigazitásba. A vécsi és verpeléthi jobbágyok viszálya.
  4. A selypi puszta hovátartozandósága. Csufor vajda rétje.

Harminczegyedik fejezet

  1. A török adózás és földesuri illeték. Pata török adója leszállitatik. Pata fejadója, bor-tizede. Fej, ház vagy füstadó. A magyar házadó.
  2. A vármegye álláspontja a török adózással szemben. A gyöngyösi nemesség török részre való adózási kötelezettsége.
  3. A török adózás. Hassán egri pasa rendelete. Temetési engedély. Vérdij. Török törvényszéki eljárás. Fethva.
  4. Török rendőri eljárás a fegyver s ruha viselésre. A gyöngyösi czifra ködmön tilalma.
  5. Török rendszabály községi telepedésre. Több telepedési engedély.
  6. A török végrehajtás. Huszein pasa rendelete a gyöngyösiekhez. Haszon pasa miskolcziakhoz.
  7. Oszman egri földesur levele a rozsnyóiakhoz. Mehemet egri pasa a szegediekhez.
  8. Küldöttségek a török császárnál. A gyöngyösvidéki küldöttség. Nagy Gergely és Ötvös István követelése ebből folyólag a város ellen. Hevesmegyei és Jász küldöttség ugyanott.
  9. A török földesuri illetmény, és a püspöki falvak urbarialis összeirása.

Harminczkettedik fejezet

  1. A török-magyar világ következménye, a paraszt vármegye. A szabad hajduk. A községi önvédelmi intézkedés, és az 1625. évi 13. tvczikk meghatalmazása.
  2. A török részről adott felhatalmazás a falvak önvédelmére. A községek elhagyatottsága.
  3. A paraszt vármegye alakulása a Duna-Tisza között. Heves és K. - Szolnok megyék szabályrendeletet hoznak a paraszt vármegyének, ezen községi közbiztonsági közegnek a megyei rendszerbe illesztéséről.
  4. A paraszt hadnagyok és tizedesek megyei szolgálatban. A megye szolnoki részének siralmas állapota. Az 1679-iki megyei statutum a "népvezérek és tizedesek" jogkörét megállapitja.
  5. Szabályrendelet a gonosztevők és latrok rejtegetői, az orgazdák ellen.
  6. Magyar és török hadvezérlet a paraszt fegyverkezés ellen 1662. Illetékességi összeütközések.

Harmadik rész
A vármegye közigazgatási, törvénykezési, városi és községi belélete. 1596-1687.

Harminczharmadik fejezet

  1. Megyei élet Eger eleste után. A megyei főispánok 1648-ig.
  2. Megyei élet 1608-ig. megye Gömörmegyével egyesülve, Dosa Tamás közös alispán alatt. Gyöngyös és vidéke részére adott bormérési szabadalom. A megye székhelye 1613-ban Fülekvára.
  3. A megye tevékenysége 1613-tól. A gyöngyösi mészárosok pöre a megye törvényszékén 1617. Ugyanazon mészárosok további patvarkodása. Czéhlevélbeli privilegiumok.
  4. Mátyás kir. Encs pusztát Gyöngyösnek adományozza. Encs és Bene puszták birtokviszonya.
  5. Megyei alispánok és szolgabirák 1643-ig.

Harmincznegyedik fejezet

  1. A megye közgyülései Füleken 1653-ik évtől.
  2. A főispánok székhelye. A köz- és részleges gyülések. Törvényszék. A gyülési meghivók.
  3. Az adóügy tárgyalása. Tisztujitó és számonkérő szék.
  4. A rendes megyei kiadások. Tiszti fizetések és dijazások. Rendkivüli kiadások és segélyezések.

Harminczötödik fejezet

  1. A megyei tisztikar. Kijelölés alapján választása. A tisztikarnak évenkinti megmarasztása.
  2. A választás módja. A megyei jegyző ügyköre. Érdekeltségi kifogás. Libercsei jegyző müködési köre.
  3. Szolgabirói választás. Jelölés a kath. és evang. statusból. Tekintet a vallásra. Kisdy püspök-főispán és Vámosy alispán halála.
  4. A jászberényi helvét vallásu lelkész elfogatása.
  5. Pálffy Tamás püspök-főispánná neveztetik ki 1661. A tisztujitó szék, alispán választás. Vita a főispáni jelölés miatt; az evang. rendek tiltakozása.
  6. Ujabb alispánválasztás 1662. Pálffy a kath. és evang. rendből egyenlőképen kandidál. Báthory László alispánná választatik.
  7. Uj alispánválasztás 1667-ben. Hamvay Ferencz választatik. A nembirtokos nemesség képviseltetésének megszüntetése.
  8. Hamvay halálával sógora Mocsáry Ferencz választatik alispánnak. Pálffy püspök tiltakozása a választás ellen.

Harminczhatodik fejezet

  1. Pálffy Tamás püspök müködése az egyházi téren 1663. A gyöngyösi evang. egyház által elfoglalt föld- és szőlőterületek, ugy a lelkészi tizedilletékek ügyében protestatioja a megye törvényszékén. A gyöngyösi evang. egyház, és az érdekelt földek birtokosai reprotestálnak.
  2. Pálffy püspök fegyveres erővel visszafoglalja a gyöngyöspüspöki földeket, a gyöngyöspüspöki tized lelkészi illetményét a kath. lelkész javára zárolja le. Az evang. lelkész protestatiója ez ellen.
  3. Ungváry György helv. hitvallásu superintendens, mint egyháza illetékes képviselője keresetet indit a püspök ellen a gyöngyösi sérelmek miatt. Az ügy megvizsgálására vegyes bizottság küldetik.
  4. Pálffy püspök ujabb fellépése ez ügyben 1667.
  5. Kada István, pásztói apát visszafoglalja a pásztói apátsági birtokokat 1665.
  6. Pálffy püspök szerepe Szent-Maria és Heicze püspöki birtokok visszaszerzésénél.

Harminczhetedik fejezet

  1. A papi tized rendszeresitése a század közepén. Kisdy püspök szerepe.
  2. Összeütközések a tized-köteles birtokra nézve. A püspök protestatiója a curialis falvak ellen.
  3. A földesuri előjog tized-bérletre. Az atkári földesurak vitás esete a bérletből folyólag. A megye és a püspök közötti érintkezés földesuri előjog és a tized-bérletek tisztázására 1660. A bérleti regestrum.
  4. A püspöki tized az egész megyére nézve, bérletbe adatik 1670. Az albérletek Pálffy püspök idejében.
  5. Szegedy Ferencz püspök tized kezelője 1671. Vizsgálat a tized köteles birtokosok panasza folytán. A bérlet emelése. A szepesi kamara albérletbe veszi a tizedet. A bérleti regestrum. Az összes tized-jövedelem a megyében.
  6. 1677-ben Gyürky Pál tizedbérlő. 1679-ben Almásy András és testvére János. A földesurak tiltakozása. Almásy bérlő pöre Pata város ellen. 1683-ban Tököly fejedelem javára szedetik a tized.

Harmincznyolczadik fejezet

  1. Szegedy Ferencz püspök-főispán 1671-ben beiktatása. 1673-ik évben tisztujitás és az evang. rendek tiltakozása.
  2. Barsony György uj püspök-főispán 1677-ben. A tisztujitó szék felfüggesztése. Az evang. rendek ujabbi tiltakozása, hogy soraikból nem jelöltetett.
  3. Uj főispánul Pálffy Ferdinand püspök neveztetett ki. Korompay Péter püspök főispánsága.
  4. Tököly Imre fejedelem idejében 1682-ik évben tartott tisztujitó szék Gácson. Alispáni jelentés Fülek ostroma idejében a megyei archivum elégéséről. A megye kölcsöne.
  5. Az 1684-iki tisztujitó szék. Az utolsó tisztujitó szék a megye határán kivül. 1686-ik évben Gácson.

Harminczkilenczedik fejezet

  1. A megyei nemesség képviseltetési joga a közgyüléseken. Birtokos és nem birtokos nemesség. Az ármalisták. Nemesi levél szerzése.
  2. Az illetéktelen nemes levelek kihirdetésénél óvások.
  3. Rákóczy László óvása gyöngyösi jobbágyai nemes levele ellen.
  4. Bekeny András óvása mikófalvi Kovács nemes levele ellen. Más jobbágyok nemes levele elleni óvás.
  5. Tassy és Almásy nemes levelei 1667.

Negyvenedik fejezet

  1. A birói tiszt és a törvényszék. Vádeljárás. A tiszti ügyész. Védő ügyvéd. Esküdt ülnökök.
  2. A törvényszék ügyrendje és illetősége. Megyei szabályrendelet. A szolgabirói sallarium. A jegyző irodai taksája.
  3. Ügyvédvallás és ennek taksája. Széksértés, nyelvváltság, rágalmazás.
  4. A birói letét és egyenes adóssági eset. Perletétel.
  5. A gyámsági ügy. A gyámi felelősség.
  6. A jobbágyok egymásközötti kisebb peres ügyei. "Füstön levö törvény." A jobbágy költözködés. Szökött jobbágyok.
  7. A jászkunok és a szökött jobbágyok. A törökök és a szökött jobbágyok.

Negyvenegyedik fejezet

  1. A törvényszék eljárása zálogos perekben. A farmosi Kandó-per.
  2. Dormándra vonatkozó zálog-ügylet.
  3. Határigazitási eljárás. A szücsi-per. Hort- és Ecséd közötti határ-villongás. Hort zálog-birtoklása.
  4. Lőrincz-Fancsal-Ecséd közötti határper.
  5. Tiltakozások határsértés miatt. Heves, Verpeléth, Nána, Szent-Maria, Szaránk, Füged, Adács, Visznek, Maczonka, Lengyeld, Vécs-Nána, Pata, Tenk, határ-villongásai.
  6. Nagy-Réde, a taksonyi Mirhó-terület halászata, a siroki várbirtokok töredéke, Pétervására, Farmos, stb. ez időszerinti birlalói.
  7. Ad Majzik-család pere. Rákóczy Ferencz kömlői prediuma egy részét az átányiak bérbe veszik. 1674.
  8. Bársony egri püspök tiltakozása a püspöki javak érdekében. Felnémeth, Czegléd, Szőlőske 1676-ban. Gyöngyösiek pere.
  9. A Tarna folyam gátja és a mérai malom.

Negyvenkettedik fejezet

  1. Fenyitő ügyek a törvényszéken. A földesur bíráskodása. Megyei ellenőrzés az uriszék eljárásával szemben.
  2. Földesuri itélet felebbezés alatt. A jobbágyok bünesetei az uriszékhez utaltatnak.
  3. Fenyitő eljárás a törvényszéken. A vád és védelem, feltételes itélet. A büntetés feltételes elengedése.
  4. Halálos itélet, tag-csonkitással.
  5. Paráznaság és istenkáromlás elleni fenyitő eljárás.
  6. Felmentés a vád visszavétele folytán. Szabadlábra helyezés hitre, kezességre.

Negyvenharmadik fejezet

  1. Kinzatás alkalmazása bünfenyitő eljárásnál. 1665.
  2. Többféle testi büntetés 1671-3-ik évben. Kettős házasság bünténye. Szabályrendelet az Istenkáromlók ellen.
  3. Boszorkány perek 1660-ik évtől kezdve.

Negyvennegyedik fejezet

  1. Megyei fenhatóság és felügyeleti jog.
  2. Községi önkormányzat és a vármegyei hatóság.
  3. Gyöngyös biráinak számadási kötelezettsége.
  4. Kölcsönügyi keresetek Gyöngyös városa ellen.
  5. Tiszti és személyi felelősség.

Negyvenötödik fejezet

  1. Gyöngyös város biráinak választása. A választás feletti összeütközés a város és megye között. 1648.
  2. Második Ferdinand király kiváltságos levele a gyöngyösi előljárók választására. 1655.
  3. Gyöngyös földesurai szabályzatot alkotnak, a városi elöljárók választási jogkörére.
  4. A város és egyesek közötti vitás ügyek a megye törvényszéke előtt.
  5. Leopold király kiváltságos levele a város jogait illetőleg. 1670.
  6. Müvelődési és vallási viszonyok Gyöngyös vidékén. A patai iskola.
  7. A gyöngyösi evang. egyház könyvtára, és egyéb emlékei.
  8. A gyöngyösi kath. egyház és a "deakok czéhe" czimű vallásos társulat.

Negyvenhatodik fejezet

  1. A falubeli birák választásának szabályozása.
  2. A czigányok proscribálása megyeszerte. A pálinkafőzés szabályozása.
  3. Pásztó város kiváltsága.
  4. A megyei adó és taksa végrehajtási szigora. A gyöngyösi nemesi pénztáros.

Negyedik rész
Hevesvármegyének adóbeli és egyéb szolgáltatásai. Ipar, gazdasági, társadalmi, népesedési és közművelődési viszonya 1596-1687.

Negyvenhetedik fejezet

  1. Az adózás módja a 16-ik század végén és a 17-ik század elején. A házadó. A nemesség adóztatása. A katonai dij. Kiviteli tilalom.
  2. A porta szerinti adózás visszaállitása. A porta minőségének törvényes szabályozása.
  3. Az 1635-ik évi portai összeirás Hevesmegyében.
  4. Az 1639-iki összeirás. Összehasonlitás a mult századbeli összeirással.
  5. Az országos adózás rendszerének változtatása 1638-ban. A felvidéki megyékre utalt katonai költség.

Negyvennyolczadik fejezet

  1. Az adó- és honvédelmi rendszer változása. Megyei adó-teherré alakul át 1648-1655-ik évben. A felvidéki 13 vármegyére hárult végvárak szükséglete.
  2. A megyei adók kivetése és beszedése. Az 1647-iki adóösszeirás. A porták száma ez összeirása szerint. Összehasonlitás az előbbi évekkel.
  3. A nemesek taksája, részletezve. Az 1654-iki szolgabirói számadások szerinti porta létszám, s az adóösszeg.
  4. A nemesi taksák regestruma. Az 1655. és 1657-iki adómenynyiség a szolgabirói számadások szerint.

Negyvenklenczedik fejezet

  1. A század második felében beállott gazdasági válság. A megyebeli községek pusztulása A porták számának apadása. A nagybirtokosok adója.
  2. A jász-kunok vonakodása az adó és taksa fizetésétől. A megye intézkedése a jász nemes megyebeli illetöségéről.
  3. A jász-kunok taksája.
  4. A Hevesmegyével egyesitett Csongrádmegye adóösszeirása 1647-ben.
  5. A porták számának helyesbitése, és mennyisége az 1669. 71. és 76-ik években.
  6. A porták száma apadása 1682-ik évben. Összehasonlitás a század folyamán.
  7. A porták és telkek állományának egybevetése. A népesség száma e század folyamán.
  8. A közmunka megyénkben, az 1676-ik évi közmunka összeirás.
  9. A papi-tized, az 1674-iki tized bérlet kimutatása.

Ötvenedik fejezet

  1. E századbeli urbarialis összeirások. Az 1647-ik és 1684-ik évi urbariuma az egri püspökségnek. A népesedés viszonya ezekből következtetve.
  2. Az 1685-iki összeirása a községeknek és birtokosoknak. Ez összeirás czélja.
  3. E századbeli megyei nagy- és középbirtokosok párhuzamban a mult századbeliekkel. E századbeli szereplő nemes családok.
  4. A legtöbb adó-fizető birtokosok a megyében 1675-ben.
  5. A 17-ik század második felében publikált nemesség.
  6. E század gazdasági és népesedési viszonyának összehasonlitása a mult századbelivel. A megye összes népessége Eger visszavétele előtti időben.

Ötvenegyedik fejezet

  1. A természetbeli szolgáltatás életbe léptetése. A megyék küzdelme az ellen. A megye természetbeli szolgáltatása a beszterczei tábor részére 1657-ben. Vesselényi nádor nyugtája.
  2. Az 1658-iki természetbeni szolgáltatás. A megyei élelmezési biztosok.
  3. A hadi élelmezés kétféle osztályozása pénzért és gratis.
  4. A 13 vármegye kassai gyülése.
  5. A Leopoldféle uj adók.

Ötvenkettedik fejezet

  1. Az érték és árviszonyok a 17-ik században. Az ezt alakitó körülmények.
  2. Az 1659-iki megyei árszabály. A mértékek. A husnemüek ára. Szabók müvének ára. Csizmadiák, kovácsok, szijgyártók, asztalosok, vargák, takácsok, gombkötők, szántóvetők, borbélyok művének ára.
  3. A kézművek árának szabályozása az ipar czéhbeli szervezetének következménye. Az ipar fejlődése és a városok. Az ipar-társulatok szervezkedése Egerben és Gyöngyösön.
  4. Az egri szabó-ipar társulat, vagy is czéh fejlődése Eger elestéig. Az egri török ipar.
  5. A gyöngyösi mészáros-társulat alapszabályai. 1498.
  6. A csizmadiák czéh-levele. 1635.
  7. A vármegye árszabályainak indoka. A mértékek szabályozása.
  8. A 17-ik századbeli ár és érték-viszony, összehasonlitva a mult századbelivel. A buza- és hus ára. A pénz-érték. A katonai dij. A napszám-munka.

Okmánytár

Név- és tárgymutató


IV. KÖTET

Előszó

Első rész
Egervára visszavételétől II. Rákóczy Ferencz fejedelem koráig. 1687-1703.

Első fejezet

  1. Egervára visszavételével a török uralom vége Heves és K. Szolnok vármegyék területén. Tököly visszavonulása, neje Zrinyi Ilona feladja Munkácsvárát. 1688.
  2. Tököly ujabb szereplése, hiveinek sikertelen mozgalma, nejét kiváltja, Várad meghóditása; a karloviczi török békével Tököly Nikomediába belebbeztetik.
  3. A békés korszak kezdete Heves és K. Szolnok vármegyékben. A visszatelepülés. A megyei közgyülések Gyöngyösön, Pásztón, Patán tartatnak.

Második fejezet

  1. Eger visszavétele után a város területe, mint uj szerzemény kincstéri birtokba vétetik.
  2. A kincstári tulajdonba vett Egervárosa házainak és telkeinek áruba bocsátása. A görögök házvételei.
  3. A házak összeirása, becsértékének megállapitása.
  4. Az 1692-iki házösszeirás. A város utczái, házai, török mecsetjei.
  5. Az első telepesek, magyarok, németek, ráczok, uj-keresztények (törökök) névsora.
  6. Az egri püspök és káptalan bevonulása a városba, és telkek foglalása.
  7. Az első telepités átnézete.
  8. A város első birája és előljárói. Az előljárók választása.
  9. Egervárosa mint szabad királyi város. E kiváltság története. Ugy a vármegyének, mint Fenessy püspök és az egri káptalannak tiltakozása az egri kiváltságok ellen.
  10. Az egri szabad kir. városi kiváltság vége 1694-ben. Leopold leirata ez ügyben. Egyezmény a város, püspök és a káptalan között 1695-ben
  11. A város egyezményes állása. Az ügymenet a városban. Az itt maradt törökök.

Harmadik fejezet

  1. A vármegyei jurisdictio visszaállitása Egervárosa felett. Heves és Borsodmegyék igénye. A hadi adó kiváltságos kezelése a város által.
  2. A városra 8 porta állapitatik meg, és ekképen vettetik ki hadi adója. A városra eső hadi adó részletes kivetési módja a lakosok között. A város lélekszáma és gazdasági viszonya a 18-ik századig.
  3. Eger közmüvelődése és iskolák megállapítása.
  4. Nógrádmegye pöre Hatvan hová tartozandósága felett.

Negyedik fejezet

  1. A vármegye visszatelepitésének nehéz munkája, az aldunai harczok folytán. Buttler János egri várparancsnok.
  2. Az aldunai havasokhoz vonuló katonaság hadi sarczolása és visszaélése a vármegyében és ezen visszaélés ügyében összehivott kassai tanácskozmány. Aspermont gróf katonai utasitása a visszaélések fékezésére.
  3. A vármegye tényleges állapota Eger visszavétele után.
  4. A megyei főbiztosi tisztség szervezése, a hadi szolgálmányok kezelésére. A teherviselés megosztásának életbeléptetése tehetőség szerint, a megye kebelében porták helyett, vagy is átmenet a telek adózástól a jövedelmi adózáshoz 1692. évben.
  5. A tehetőség, vagyis a jövedelmi adórendszerének előirása.
  6. Ezen adózási rendszer tényleges eredménye.
  7. A megye jobbágyállományának gazdasági és népesedési állapota 1693-ban.
  8. A nemesi birtok-állomány összeirása, tehetőség szerint

Ötödik fejezet

  1. Az adó-alap módositása, érték helyett a természetbeni tehetőség szerint 1694. A dika megállapitása.
  2. A hadi szolgálmányok természetbeni kiállitása. Katonai portio, gyalog és lovas portio.
  3. Az 1667-iki országgyülés után a bécsi reactio növekedő hatalma. Kolonics rendszere.
  4. A vármegyék mozgalma az önkényes hadi adó ellen. A 13 vármegye tanácskozása Kassán. 1695. Bercsényi Miklós küldetése a királyhoz a sérelmek ellen. Jelentése eljárásáról.

Hatodik fejezet

  1. Az adófelosztása ügyében 1696-ban Pozsonyban összehivott országos tanácskozmány.
  2. A nádor véleménye a 13 vármegye panaszára.
  3. A megállapodások a porták ujra számolására. Az uj számolás szerint a megyére eső adóösszeg.
  4. Az összeirt porták mennyisége az egész országban.
  5. A porták összeirásának módja a vármegyében.

Hetedik fejezet

  1. A kerületi adóbizottságok szervezése az országban 1698-ban. A fogyasztási adó behozatala ujból. A négy millió adó repartiálása, e czélból a Bécsbe hivott országos tanácskozmány.
  2. A bécsi tanácskozmányra küldött megyei követek. Ezek véleményes előterjesztése a kérdésekre
  3. A hosszas tanácskozmány eredménye.
  4. A papság és birtokos nemesség összeirása a vármegyében 1699.
  5. A felekezeti és birtokviszonyok állása ez időben.
  6. A pásztói apátság birtokügye

Nyolczadik fejezet

  1. A török adó kérdése Hevesvármegyében, mint a töröknek is hódolt területen, Eger visszavétele után. A vármegyék előterjesztései ez ügyben.
  2. A török jog az "uj szerzeményi joggal" egybeolvasztva, mint hóditott területen, a fegyverjog czimén kényuralmi intézkedések forrásául alapittatik meg. Kolonics rendszere ez alapon Magyarország egységesitésére az osztrák tartományokkal.
  3. Felhivás a vármegyében, hogy birtokjogát mint uj szerzeményi területen, mindenki igazolja záros idő alatt. A megye remonstratiója ez ellen.
  4. A fegyverjog czimen a vármegyére rótt váltság összeg 1703-ban. A vármegye kölcsöne a váltság fedezésére.
  5. A Kolonics-féle egységesitő rendszer szülte elégedetlenség.
  6. A zemplénmegyei néplázadás 1597-ben.
  7. Rákóczy Ferencz nősülése és időzése Hevesmegyében 1695. Tapasztalatai. XIV. Lajos franczia királylyal titkos érintkezése. Elfogatása, Lengyelországba menekül.

Kilenczedik fejezet

  1. Hevesvármegye közigazgatása és törvénykezése a 17-ik század végén. Tisztujitások. Fenessy és Telekessy püspök-főispánok Hevesmegyében. Az első megyei közgyülés Egerben a város visszavétele után. 1700.
  2. A visszatelepités és ujjáalkotás mozzanatai a vármegyében. Az 1697-iki dikális összeirás eredményei.
  3. A vármegye népesedési és közgazdasági viszonya a 17-ik század végén. Összehasonlitás az előbbi két századdal. A mezőgazdaság és állat-állomány ugyan-ekkor.
  4. Az áru-viszonyok.
  5. A használatban volt pénzek értéke.

Másorik rész
II. Rákóczy Ferencz fejedelem és Telekessy püspök és föispán korszaka, 1703-1710.

Tizedik fejezet

  1. A spanyol örökösödési háboru kitörése. Az ország izgatott hangulata.
  2. A kormány pénzszerzési rendszere. A jász-kunok zálogba tétetnek a német lovagrendnél. A vármegye tiltakozása ez ellen. Törvényszéki eljárás.
  3. A német lovagrend egyezkedése a vármegyével a porták széjjelosztására. A jász-kun viszonyok szabályozása.

Tizenegyedik fejezet

  1. Leopold segélyt sürgető leirata a kitört háboru folytán 1702.
  2. Rákóczy Ferencz Lengyel-országból magyar földre vonul. A reá váró felkelők csatlakozása.
  3. Hevesmegye intézkedései Rákóczy betörése idejében 1703. Szolnok Rákóczyék kezébe esik.
  4. A hivatalos vármegye Telekessy püspök-főispánnal élén Egerben várják a mozgalom fejlődését.

Tizenkettedik fejezet

  1. Hevesvármegye felkelési mozgalma Gyöngyösön Almásy János vezetése alatt.
  2. A Gyöngyösön rendszerezett megyei felkelő sereg Eger alá vonul, Eger ostromára.
  3. A felkelő sereg Andornakon felhivja az egrieket a vár megadására. A felkelő nemesség és Telekessy között lefolyt üzenet-váltás.
  4. Bercsényi megérkezése Andornakra; a város népe Telekessy püspökkel élén megadja magát, az őrség a várba vonul további védelemre. Telekessy püspök Cserépvárába vonul.
  5. A város felgyujtatik. Az ostromlók siker nélkül vivják a várat.

Tizenharmadik fejezet

  1. Eger ostromát 1704. tavaszával Rákóczy maga vezeti.
  2. Leopold utasitására Széchényi kalocsai érsek egyezkedési ajánlatát Gyöngyösön tárgyalják. A gyöngyösi tanácskozmány és annak sikertelensége.
  3. Rákóczy Gyöngyösről Eger alá tér vissza az ostrom folytatására, hol fogadja Forgách Simon tábornok hódolatát.
  4. Forgách átveszi a vár ostromát. Eger kapitulál bizonyos feltételek alatt.
  5. A Dunántuli hadviselés 1704. év folyamán. A vármegye hadi segélye Rákóczy támogatására.
  6. Ujabb egyezkedési kisérletek Leopold király megbizottjával Gyöngyösön 1704. év őszén. A második gyöngyösi tanácskozmány. Az evang. vallásuak nyugtalankodása.
  7. Eger-vára végleges átadása 1704. decz. hóban. A kivonuló német és rácz őrség lefegyvereztetése Kaal-ban. Zinzendorf Kassára vitetik.
  8. Rákóczy intézkedései állandó haderő előállitására. A nemesi felkelés zsoldos csapatokkal helyettesitetik.
  9. A megyei zsoldos lovasság kiállitása.

Tizennegyedik fejezet

  1. Rákóczy Egerbe vonulása 1705. febr. hóban. Itt időzése és Széchényi érsekkel folytatott tanácskozása a béke érdekében. Hevesvármegye nyilatkozata ez ügyben.
  2. Leopold halála után utóda József folytatja a béke-egyezkedést. Rákóczy hiveit országos gyülésre hivja össze Rákos mezejére. Majd Széchény jelöltetik ki a gyülés helyéül. 1705.
  3. A széchényi országgyülés. A rendek az itt szövetkezett statusok élére vezérlő fejedelmül Rákóczyt kiáltják ki. A hozott végzések.
  4. A vármegyei nemesség esküt tesz a confederatióra. A széchényi határozatok végrehajtása a vármegyében.
  5. A szövetségi tanács gyülése Miskolczon 1706.
  6. Rákóczy időzése Egerben 1706. A békekisérlet ujabb kudarcza. A bécsi kormány erőteljes támadásának sikere Rákóczy ellen. Rabutin Szolnokot megveszi. Majd Egervárát rohanja meg, de siker nélkül.

Tizenötödik fejezet

  1. Az ónodi országgyülés 1707. A függetlenségi nyilatkozat. Megyei intézkedések az ónodi gyülésből folyólag.
  2. A kassai tanácskozmány az adók kivetésére. A vármegyei dikáknak a megyei jegyző által hibásan történt előterjesztése folytán, a megyei közgyülés felelősségre vonja a jegyzőt, hivatalától elmozditja és börtönre veti.
  3. Az ónodi függetlenségi nyilatkozat folytán, József Pozsonyba hivja össze hiveit 1708.
  4. Rákóczy ugyanekkor Egerbe hivja össze a confederált statusok gyülését. A pénzértékek szabályozása e tanácskozmányon. A dikák ujabb meghatározása.
  5. Csajághi ezredes viszálya Gyöngyösön.

Tizenhatodik fejezet

  1. Rákóczy Ferencz politikai és hadszerelési műveletei Egerben 1708. nyarán. Eger védelmi rendszere.
  2. A tályai illetőleg pataki conventus. A pataki tanácskozmány hadszerelési határozatai. Hevesvármegye toborzó kapitányául Orczy István választatik. Bercsényi utasitásai ez irányban.
  3. A pataki tanácskozmány rendelete folytán a megyei nemesség összeiratik.
  4. A királyiak által helyeikről elüzött menekülők élelmezésére szolgáló határozatok.

Tizenhetedik fejezet

  1. A pestis kiütése Hevesmegyében. A vármegyei gyűlések mezőkön tartattak. A pusztitó vész hatása Rákóczy ügyére.
  2. Rákóczy diplomatiai működése. Hevesmegyének erőfeszitései a hadi szükségletek kiállitására.
  3. Rákóczy felhivása az adó fizetésére 1710. folyamán. A megye kölcsöne Rákóczynak. Rákóczy elismervénye erről.
  4. Eger és Szolnok várak sürgős szerelése. Rákóczy alatt a megye utolsó közgyülése.
  5. Rákóczy utolsó időzése Egerben 1710. april hóban. Itteni élelmezése. Utolsó levele a megyéhez.
  6. A királyiak Szolnok és Eger várát elfoglalják.

Tizennyolczadik fejezet

  1. Hevesmegye meghódolása a királyiak előtt 1710. év október havában. Tisztujitás Egerben. Az adók összeirása.
  2. Telekessy püspöki és főispáni tisztétől felfüggesztetik. Szerepe a Rákóczy-korszakban. Megidéztetése 1709-ben. Annak eleget nem tevén, püspöki tisztétől felfüggesztetett. Válasza erre.
  3. Eger kapitulatiója után Telekessy főispáni tisztétől ismét felfüggesztetik s Csáky Imre helyeztetik a püspöki és főispáni székbe. Protestatiója ez ellen.
  4. A vármegye felirata Telekessy mellett. Telekessy maga is felterjesztést tesz. A pápa feloldja a primás itéletét, Telekessy püspöki és főispáni székébe visszahelyeztetik Majd nyugalomba vonul, segéd-püspök-társává Erdődy Gábor neveztetett ki. Ugyanakkor tisztujitó székek tartatnak. Telekessy utolsó főispáni működése és halála 1717-ben.
  5. Telekessy püspök politikai és közmüvelődési tényeinek ismertetése. Papnevelő intézetet alapit.
  6. Telekessy müködése az egri jezsuita gymnázium érdekében.
  7. Az egri gymnázium tanitási rendszere.

Tizenkilenczedik fejezet

  1. Törvénykezési ügymenet Rákóczy alatt. Birtok-adományozásai. Telekessy püspök ellenmondása a papi tizedre vonatkozó rendelet ellen.
  2. Rákóczy rendelete, hogy a megyei törvénykezés folytattassék. A pásztói cziszterczi apátság birtoka feletti per.
  3. Megyei törvénykezési statutum. Almásy János özvegyének és a gyöngyösi jezsuitáknak birtokigényei. Az Ivády-család protestatiója Ivágy puszta miatt. A Nyáry-család és Vay Ádám közötti per Sirokvára, Nána és egyéb falvak felett.
  4. Fenyitő ügyek. Boszorkányper 1705-ben.
  5. Boszorkányperek 1711, 1712, 1713-ban.

Harmadik rész
III. Károly király trónraléptétől József császár haláláig, Gróf Erdődy, gróf Barkóczy és gróf Eszterházy püspökök és főispánok kora, 1711-1790.

Huszadik fejezet

  1. Rákóczy diplomatiai működése. A szatmári béke megköttetik 1711-ben. József király halála.
  2. A szatmári békepontok kihirdetése.
  3. Károly király trónralépte.
  4. A reactio és a neo-acquistica jogczim feléledése megyénkben. A megye küzdelme az ellen. A jus armorum czim alatt a megyére kivetett váltság-összeg beszedetik.
  5. Gróf Károlyi Sándor levele a megyéhez, melyben közvetitőnek ajánlja magát a reactió ellen.
  6. Az országgyülés összehivatik 1712. évben. A vármegyei követek választása. A pestis miatti intézkedés. Az országgyülés 1714 évben folytattatik.
  7. Az országgyülés befejezése 1715-ben. A Rákóczy-javak a megyében. A Jász-Kunok kiváltása. Intézkedés az adóügyben.

Huszonegyedik fejezet

  1. A porták ujból való számitásának terve, és az erre vonatkozó összeirási utasitás.
  2. Az összeirási tervezet hasznavehetetlensége. Az adók a régi gyakorlat szerint vettetnek ki. A dikák részletezése 1715-ben.
  3. Andornak feletti viszály. Egervárosa külön adózási viszonyának rendezése, Heves- és Borsodmegyék között. A városi adózási rendszer

Huszonkettedik fejezet

  1. III. Károly király háborúja és annak befejezése. Rákóczy Ferencz szerepe a török háboruban.
  2. Az országgyülés összehivásának halasztása. Az adókivetés rendszerének folytonossága. A dohány-termelés. A parádi officina.
  3. A birtokos nemesség baja a birtokok aprózódása folytán.
  4. A trónörökösödés rendje, az ugynevezett pragmatika sanctio kérdése és az országgyülés összehivása 1722-ben.
  5. Az országgyülés érdemleges intézkedése, főleg az adó-ügyben. A feloszlatott Polgár portája Hevesmegyére rovatott.
  6. A vármegyei vagy házi porták rendszerezése.
  7. III. Károly király a porták számolására szükséges uj összeirást elrendeli.
  8. Az 1728-iki országgyülés. Az erre szóló követi utasitás.
  9. Az országgyülésről szóló követi jelentés. Az adóügyben a rendek meg nem egyezvén, ismét a király állapitja meg az adót. A vármegye házi adója.

Huszonharmadik fejezet

  1. A vármegye politikai helyzete gróf Erdődy püspök-főispán idejében.
  2. Az 1715-ik évi tisztujitás és a tisztifizetések szabályozása.
  3. Az 1718-iki tisztujitás.
  4. A közgazdasági élet fejlődése a Rákóczy-korszak után. Hidak épitése. A cseléd-ügy szabályozása.
  5. Az 1722-iki árszabályzat.
  6. A czéhek alakulása és szabályai.
  7. A községi élet fejlődése.
  8. A papi tized rendezése. Egyezség a püspök és a vármegye között.

Huszonnegyedik fejezet

  1. Gróf Erdődy püspök működése a vallás terén. A kath. vallás uralkodó vallássá tétele.
  2. Az evang. felekezet elleni rendeletek. A roffi, turi, füredi stb. evang. templomok elleni intézkedés.
  3. Az evang. vallásgyakorlatot szabályozó rendelet. A gyöngyösi evang. felekezetü czéhek vitás esete.
  4. A kath. egyházak és templomok alapitását sürgetö rendelet. Az acatholizálás elleni parancs. A községbeli egyházak és templomok állapotáról szóló községenkénti kimutatás, a lelkészi, kántor-tanitói illetékek részletes felsorolásával.
  5. A zsidók összeiratását rendelő parancs 1727.
  6. Az egri és gyöngyösi ráczok.
  7. Az ünnepeket szabályozó rendelet 1733-ban.

Huszonötödik fejezet

  1. A békési mozgalom eredete 1735-ben. Rákóczy Ferencz halála Rodostóban.
  2. Szegedinecz másképen Peró rácz kapitány fellépte. A turi zenebona. A szentandrási biró szereplése.
  3. Hevesvármegye felkelése a lázadók ellen. B. Orczy István felkelő kapitány felhivása. A mozgalom elfojtása.
  4. A lázongók elleni itélet, és kivégeztetésök.
  5. Rákóczy József szerepe 1738-iki török háboruban.
  6. A pestis pusztitása és az ellen tett intézkedések.

Huszonhatodik fejezet

  1. Károly király halála. Mária Therésia trónra lépte. Az országgyülés összehivatik 1741. Követi utasitás, és annak szelleme.
  2. Az országgyülés intézkedése a királyné megtámadott trónja védelmére. Gyalogok kiállitása porták arányában. Annak szervezete. A kiállitott sereg magyar gyalogságnak neveztetik el.
  3. A nemesi felkelés szervezése.
  4. A portális lovasság részletezése a földesurak között. Egy lovas kiállitási költsége.
  5. A személyes felkelés rendszere.
  6. A királyné kéri a kiállitott erőnek további hadba tartását.
  7. A háboru további folyama és hadi segély.

Huszonhatodik fejezet

  1. Mária Therézia kormányzati politikája. A megyei jogkör megbénitása. Tisztujitások nem tartatnak. Erdődy püspök-főispán halála.
  2. Gróf Barkóczy Ferencz püspök-főispáni beiktatása. Tisztujitó-szék 1746-ban.
  3. Az 1750-ik évi tisztujitás.
  4. Az 1751-ki országgyülésre követválasztás és követi utasitás készitése. Annak szelleme.
  5. A vármegye közigazgatási élete. aratók bére. A dohánytermelés. A pipa-adó. A káros állatok pusztitása. A czigányok rendszabályozása. A czigány-zene.
  6. A telepedés és a népesség fejlődése. A nemesség és jobbágy szaporodása. A települők nemességi viszonyai.
  7. A kereskedés közvetitői a görögök és ráczok telepedése Egerben és Gyöngyösön. Vallási viszályuk a század folyamán.

Huszonhetedik fejezet

  1. A közviszonyokra vonatkozó kormánypolitika hatása. Összeütközések földesurak jobbágyok között. Az egriek viszálya Barkóczy püspökkel. Pótegyezmény a város és földesurak között.
  2. A vallásügyi rendeletek hatása. Polgári Mihály turi praedikator elfogatása, a vizsgálat. Elszökése. Nánásy András és az evang. felekezetüek elleni vizsgálat Gyöngyösön.
  3. A mezőtur-vásárhelyi kurucz felkelés. Törő Pál és társai lázadási pere. 1753.
  4. A Rákóczy-emlék utolsó tünete Mezőtur vidékén.

Huszonnyolczadik fejezet

  1. A béke-éveinek vége, uj háboru Mária Therézia és Fridrik porosz király között. A nemzet ujabb áldozatra szólitatik 1755-ben.
  2. A hadviselés kedvezőtlen folyása. Barkóczy püspök személyes áldozathozatalra sürgeti a rendeket. A vármegye 1370 főből álló sereget állit ki.
  3. A nemesség pénzáldozatra sürgettetik. A vármegye 30000 frt adományt küld fel 1758.
  4. A 10 milliós államkölcsön felvétele és. a megyék hozzájárulása 1762. A háboru vége. Ugyancsak akkor gróf Bercsényi László franczia tábornok, Bercsényi Miklós fiának amnestiálása.
  5. A vármegye székházának épitése Egerben 1756. Tisztujitó-szék.
  6. Közmüvelődési intézmények. Az egri jogakademia alapitása 1740-ben. Az egri nyomda alapitása 1760-ban.

Huszonkilenczedik fejezet

  1. Gróf Barkóczy Ferencz primássá és esztergomi érsekké, egri püspökké és főispán gróf Eszterházy Károly neveztetik ki. Főispáni beiktatása 1761-ben.
  2. 1764-iki pozsonyi országgyülésre követválasztás. Az utasitás szelleme és közjogi aggályai. Az országgyülés gyorsan feloszlattatik.
  3. Az eloszlatott országgyülés után Mária Therézia önkényes kormányzati rendszerének fejlesztése a közigazgatás, közgazdaság, vallás és tanügy terén. A magyar király "apostoli" jelzőjének felélesztése és a legföbb kegyuri jog gyakorlása. A jezsuiták eltörlése 1773-ban s az iskolák kérdése. Az egri gymnasium a ciszterczieknek adatik 1778-ban.
  4. A pásztói ciszterczi apátság birtokügye; feloszlatásuk 1784-ben. Visszahelyezésök 1802-ben. Az egri gymnasium és lyceum máig.
  5. Az urbéri viszonyok rendezése. 1770. Brunczvik Antal kir. biztos működése az urbéri rendezésnél. A földek és urbéri szolgáltatások osztályozása. A peres eljárás szabályozása.
  6. Az uj adórendszer a vármegyében. 1773.
  7. Tisztujitások gróf Eszterházy idejében

Harminczadik fejezet

  1. Mária Therézia utolsó háborúja és halála. József trónörökös trónralépte 1780. Ezt tudató leirata a megyékhez.
  2. Izgatott politikai élet a megyében 1782. A türelmi patens tárgyalása. Eszterházy püspök nyilatkozata. Felirat ez ellen.
  3. A türelmi pátens értelmét magyarázó leiratok. A vármegye intézkedései. A kanonika visitatiok 1782-ben. Eszterházy főispán és a türelmi patens az 1782. aug. 31. közgyülésen
  4. A türelmi patens következményei a vármegyében. A gyöngyösi helv. vallásuak, ugy az egri és gyöngyösi g. n. egyesültek templomépitési mozgalmai
  5. A német nyelv behozatala az országba. Felirat az ellen.
  6. A népszámlálásra vonatkozó rendelet. Felirat az ellen.
  7. Az iskolai tandijat megállapitó rendelet. Felirat az ellen.
  8. Tisztujitó-szék József kora alatt 1784-ben

Harminczegyedik fejezet

  1. Eszterházy püspök-főispáni müködése megszünik. Az uj közigazgatási intézmény Pest, Nógrád, Borsod, Fehér és Hevesmegyékből álló kerület élére Majláth József administratorrá neveztetik ki. Ez ellen felirat.
  2. Az uj tiszti utasitás.
  3. A megyei intézmény eltörlése 1786. A közigazgatás a törvénykezéstől elválasztatik. A közigazgatásban a német kezelési rendszer megállapitatik. Fay Bertalan alispánná neveztetik ki.
  4. A törvénykezést ujonnan szervezi a hétszemélyes tábla.
  5. Szepesi Soma törvényszéki elnökké neveztetik ki. Az uj törvényszék berendezése.
  6. A közigazgatás vezetésére kinevezettek névsora. Majláth helyébe administratorrá Almásy Pál neveztetett ki 1787-ben. A föld felmérése. Telekkönyvek behozatala. A káptalani hiteles hely megszüntetés
  7. A török háboru kezdete. A nemzet áldozatkészségre sürgettetik. A megye megtagadja az ujonczozást. József belátja rendszerének hibás voltát. Országgyülés egybehivását igéri. Hirtelen halála 1790.
  8. Egervára strategiai fontossága megszünik. A püspöknek eladatik 1783.
  9. Eger város királyi várossá emelésének terve József alatt

Negyedik rész
A nemzet ébredésének s átalakulásának kora. Az ujkor 1790-1867.

Harminczkettedik fejezet

  1. József császár visszaállitja a magyar alkotmányt. A nemzeti ellenállás diadala. Almásy Pál administrator meghagyja Fáy alispánnak, hogy a vármegye közgyülését 1790. márcz. 3-ára hivja össze. Ezen gróf Eszterházy főispán elnököl. Almásy Pál administratori tisztéről lemond. "A hevesi alsó biróság" is tudatja lemondását.
  2. A márcz. 3-iki közgyülés. Gróf Eszterházy püspök nagy ünnepiességgel foglalja el főispáni székét. Fáy alispán és a tisztikar beadja lemondását. A tisztujitásig megmarasztatnak.
  3. A régi állapotba való visszahelyezés. Az országgyülés összehivásának sürgetése József halála után, Leopold trónutódnál.
  4. A tisztujitó-szék april 12-én. A jun. 6-án Budára hirdetett országgyülés meghivója. Követválasztás és utasitás készitése. Felirat Leopoldhoz uj-örökösödési törvény készitését hangoztatva.
  5. A követutasitás pontjai. Követi jelentések az országgyülés folyamáról.
  6. Leopold hirtelen halála. Ferencz trónörökös, és az 1792-iki koronázó országgyülésre szóló követutasitás.
  7. A franczia háboru elleni hadisegély. Önkénytesek toborzása. Az 1796-iki országgyülés követutasitásai.
  8. A nemesi felkelés szervezése megyénkben 1797-ben és 1800-ban.
  9. Eszterházy püspök és főispán utolsó tisztujitó-széke 1796-ban. Halála 1799-ben.
  10. Eszterházy halála után az egri püspökség felosztása.

Harminczharmadik fejezet

  1. Fáy Bertalan administratorsága 1800. évben. Tisztujitás. Követutasitás, és ebben a hanyatló közszellem. 1802.
  2. A váltópénz értékének leszállitása és ebből származó nagy izgalom.
  3. Fuchs Ferencz egri érsekké és főispánná neveztetett ki. Az egri görög-oláhok viszálya.
  4. Névszerinti szavazás a tisztujitásoknál.
  5. Az 1805-iki országgyülésre követválasztás.
  6. A franczia háboru fenyegető állása. Bécset megszállják a francziák, Pozsony alá jönnek. A vármegye intézkedése a franczia invasió esetére.
  7. Ujonczok kiállitása. A felkelés szervezése. A béke megkötése Pozsonyban.
  8. A pénzügyi zavarok következménye. Az 1807-iki országgyülés. Az erre szóló utasitás. A nemesség rendkivüli hadisegélye, az országgyülés folyamán. Eger külön portáinak megszüntetése. A követek napidijának megszabása.
  9. A muszka átvonuló sereg élelmezésének költsége

Harmincznegyedik fejezet

  1. Fusch érsek halálával báró Fischer István neveztetik ki 1807. Ennek főispáni székébe iktatása.
  2. A honvédelem kérdése az 1808-iki országgyülésen. Követi jelentés erről. Aláirás köröztetése a Ludovica akademiára és nemz. muzeumra.
  3. Ambruzs Károly fhgprimás egri utja az önkénytes hadi adományok tárgyában.
  4. Az 1809-iki franczia háború. A nemesi felkelés foganatositatik. A francziák megszállják Bécset; majd Győrig és Pápáig hatolnak az országba. A vármegye rendkivüli intézkedése.
  5. A franczia invasio tünetei. Hevesmegye közmunkásai Komárom erősitéséhez rendeltetnek. A megyei felkelők a győri csatában és Komárom alatt. Orczy Lörincz és Almásy kapitányok jelentése a győri csatáról. A béke megköttetik.

Harminczötödik fejezet

  1. Az 1809-iki béke után történt pénzügyi művelet hatása. A bankópénz devalvátiója ötöd-értékre 1811. A megye felirata ez ellen.
  2. Királyi megrovó válasz a megye intézkedésére, hogy a bankó devalvatióját a magánforgalomra nem terjeszti ki. A megye az országgyülés összehivását sürgeti.
  3. Az országgyülés összehivatik. A pénzügyi művelet ellen, utasitás megyénkben. A sérelmek első sorba helyeztetnek. Éles ellenzéki szellem.
  4. A vármegye hivatalos nyelvévé a latin helyett a magyar határoztatik. 1812. A megye magyar köriratú pecséte 1836-ban.
  5. Követi jelentés a lefolyt országgyülésről.
  6. A bankó-érték leszállitását szabályozó királyi parancs 1812-ben. A megye ujabb álláspontja ez ellen

Harminczhatodik fejezet

  1. Az ujoncz kiállitása feletti vitája a megyének 1813-ban. Előbb megtagadtatik, majd önkénytes adományképen megadatik.
  2. A király követelése 60 ezer ujoncz tárgyában, a háboru folytán. A megye adományképen szavazza meg illetékének első felét; második felének kiállitása megtagadtatik 1816.
  3. A reactio működése a béke éveiben, a megyei élet terén. Vármegyénk nemzeties iránya. B. Orczy Lőrincz megyei követ és elődei.
  4. Névszerinti szavazás rendszeresitése a megyei tisztujitásoknál.
  5. B. Fischer érsek halála. Almásy József főispáni helytartóvá neveztetik ki. Az ujoncz-kiállitás ügye a megyében 1821-22.
  6. A vármegyei szavazó nemesség összeiratása. Az 1824. évi tisztujitás. A szavazó nemesség száma 1824. és 1845-ben.
  7. Palatinszky és Zöld Marczi futóbetyárok felakasztása 1816.

Harminczhetedik fejezet

  1. Pyrker László egri érsekké és örökös főispánná neveztetik ki. A viszály kezdete Pyrker és a megye között. Az 1828-iki tisztujitás.
  2. Gróf Keglevich Miklós a megyei közéletben. A parádi fürdő. Az itteni események 1820-1823-ban. A parádi eset folytán meginditott fenyitő vizsgálat Keglevich Miklós és társai ellen. A delegált biróság 1829-ben. Az ügyészi actió. Az itélet vége.
  3. Az 1830-iki országgyülésre követválasztás és utasitás.
  4. Az 1831-iki kolera.
  5. Az 1832-iki országgyülésre követválasztás és utasitás.
  6. A tisztujitási összeütközés kezdete. Az 1832-iki alispáni választás. Pyrker nem jelöli Rottensteint. A választás semmisnek mondatik ki.
  7. Rottenstein 2-od alispán halála. Pyrker 2-od alispánul Kállay Istvánt helyettesiti. Izgalom e miatt. Dobóczky megyei követ is visszalépett. Pyrker a követválasztást elrendeli. Majd visszavonja a választást, és tisztujitás és követválasztásra 1833. okt. 22-ike tüzetett ki.
  8. Az okt. 22-iki választás véres előnapja Egerben. A választás napján történtek. Ragályi Tamás kiáltatik ki követnek.
  9. A véres viszály okai feletti nézetek.
  10. A történt események megvizsgálására majd a további intézkedésekre b. Eötvös Ignácz kir. biztosul neveztetik ki. A per Keglevich és társai ellen megrendeltetik.
  11. A tisztujitás halasztása. A megye sürgetése folytán Gombos Imre főispáni helytartóvá kineveztetik. A tisztujitás 1837-ben.
  12. A delegált biróság itélete.

Harmincznyolczadik fejezet

  1. Az 1839. évi országgyülésre történt választás. A liberális párt győzelme megyénkben. A követek megeskettetnek.
  2. II. Gombos főispáni helytartó halála után kiütött viszály Almásy Gedeon alispánnal, a követek jelentése felett. Összeütközések Egerben és Gyöngyösön a birák választása felett. A követek beszámolója az 1840-iki országgyülésről.
  3. Ujabb összeütközés az alispánnal a vegyes házasságokról szóló körlevelek felett.
  4. Almásy Gedeon főispáni helytartóvá neveztetett ki 1841. Tisztujitás ugyanakkor.
  5. Előkészületek az 1843-iki országgyülésre. A szatmári 12 pont nem fogadtatik el. A belreformok kérdésében a conservativek győznek. Követekül Almásy Pál és Fejér Lajos liberalisok választatnak meg. A követi jelentések folytán liberalis pótutasitások adatnak.
  6. Ujabb összeütközés Almásy Gedeonnal a tisztujitás miatt 1844. Az ellenzék kiszoritatott a választásból. E miatt felterjesztés. Plathy Mihály kir. biztosul kiküldetik. Az ellenzéknek igazság szolgáltatik. Plathy alatt uj tisztujitás tartatik. Almásy Gedeon helyébe Brezovay József neveztetik ki főispáni helytartóvá

Harminczkilenczedik fejezet

  1. Előkészületek az 1847-iki országgyülésre. Pyrker érsek és főispán halála. A konservativ és ellenzéki pártok szervezkedése.
  2. Követválasztás a pozsonyi országgyülésre. Utasitás ugyanarra.
  3. Az országgyülés eseményei ; Kossuth Lajos inditványai független ministerium alkotására, az 1848-iki márcziusi események. Ezek hatása megyénkben.
  4. A vármegye 1848. april 10-iki közgyülése. Az első magyar ministerium. Intézkedések a törvényes rend megóvására. Az országgyülés berekesztése, Kossuth arczképe a megye terme részére lefestetni határoztatott.
  5. Az 1848-iki törvények kihirdetése. Követválasztó kerületek, és a megyei bizottmány megalkotása. Az első bizottmányi gyülés. Önkéntes adakozások a haza javára.
  6. Az első, jul. 5-ére összehivott népképviseleti országgyülésre követválasztás. A polgár-háboru kezdete az alvidéken.
  7. A nemzetőrség szervezése a megyében. Annak mozgósitása a ráczok ellen. A mozgó-nemzetőrség szervezése és parancsnokai

Negyvenedik fejezet

  1. A honvédség szervezése vármegyénkben. A 26-ik zászlóalj alakitása. Az első honvédek.
  2. A honvédelmi bizottmány szervezése, élén Kossuth Lajossal. A Battyáni ministerium leköszönése. A végleges szakitás, Ferdinand király leköszönésével a trónról. Ferencz József trónutód fellépte 1848. decz. 2.
  3. Schlick Galliczia, Windischgrätz Bécs felől. törnek az országba. A nemzetőrség és önkéntes csapatok mozgósitása Kassa felé. A megyei kormánybiztosok. A kormány és országgyülés Budapestről Debreczenbe vonul. Schulczig osztrák tábornok megszállja Hatvant, 1849. jan. 20.
  4. A vármegye időközi tisztviselő választásai. Puky Miklós első alispánná választatik. Az ellenség közeledésével a megye Tisza-Füredre költözik át 1849. jan. 29. Puky komáromi kormánybiztossá neveztetvén, a megye kormányzatát Halasy Gáspár másod alispán vezeti.
  5. A nagy hadi működés megyénk határában. A kápolnai és szolnoki csaták.
    VI. Az ellenség megszállja Egervárosát. A magyar hadsereg felvonulása a tiszai vonalon. Windiachgrätz visszahuzódik. Kossuth Egerben márcz. 30-án. A döntő isaszegi és gödöllői csaták. A függetlenségi nyilatkozat april 14-én

Negyvenegyedik fejezet

  1. A vármegye visszatér Egerbe april közepén. A függetlenségi nyilatkozat kihirdetése. Blaskovich Gyula megyei főispánná neveztetik ki. Az 1849-iki tisztikar. Damjanich szolnoki képviselővé választatik.
  2. Kossuth Lajos ország-kormányzó és az uj ministerium.
  3. Az oroszok betörnek az országba. A vármegye intézkedései jun. 26-án. Népfelkelési kisérletek. A megye Szolnokra vonul.
  4. A vármegye utolsó intézkedései, és utolsó gyülése Dévaványán.
  5. A fegyverletétel utáni rémes napok

Negyvenkettedik fejezet

  1. Kapy Eduard hadi biztos működése Egerben 1849. szept. elején. Haynau rémuralma. Az ideiglenes szervezés. Az ország beolvasztása az örökös monarchiába. Majthényi László kerületi császári kormánybiztossá, Kapy Borsod-Hevesmegyék főbiztosává, vagyis cs. k. egri kerületi főispánná neveztetett ki. Az általa kinevezett tisztikar és törvényszék.
  2. Ujabb szervezés 1850-ben. A telekkönyvek behozatala. A kateszteri felmérések.
  3. A végleges rendszer 1854. A közigazgatás és törvénykezés nyelvéül a német rendeltetik. A Bach-rendszer befejezése.
  4. Az uj iskolai rendszer.
  5. Pyrker halála után egri érsekké 1848-ban Lonovics József neveztetik ki. 1850-ben Bartakovics Béla neveztetett ki. Egervárosa és a földesurak között megkötött örök-egyezség. Hasonló egyezség Gyöngyösvárosa és a földesurak között

Negyvenharmadik fejezet

  1. A Bach-rendszer vége. Az októberi diploma, és a megye visszaállitása. Bartakovics érsek örökös főispáni székét elfoglalja. Tisztujitás 1860. decz. 12-én.
  2. A vármegyei közgyülés határozatai az alkotmányosság visszaállitására. Tiltakozás a kancellaria ellen. A törvénytelen hivatalok megszüntetése mondatik ki. A császári volt törvényszék és adóhivatal nem resignál. Megyei törvényszék szerveztetik és megyei adó vettetik ki.
  3. Az országgyülés 1861. april 2-ára összehivatik. A vármegye az 1848-iki törvények értelmében intézkedik a képviselők választása felett.
  4. A vármegye febr. 18-iki közgyülésen megtagadja a törvénytelen adók szedését. Az erről szóló jegyzőkönyv későbbi konfiskatiója.
  5. A febr. 21, marcz. 18, és jun. 17-iki közgyülések; gróf Teleky László halála feletti gyászbeszéd. Az adók exequálása katonai karhatalommal.
  6. Jelentés az országgyülési válságról, jul. 8-án. Az országgyülés feloszlatása, erről jelentés aug. 20-án. A sept. 12-iki utolsó megyei közgyülés.
  7. A kihirdetett nov. 18-iki közgyülés katonai erővel oszlattatik fel. A tisztikar ünnepélyes óvása és visszavonulása.
  8. Földváry János főispáni helytartó veszi át a közigazgatást. Uj tisztikart szervez.
  9. Az országgyülés összehivása 1865. decz. 10-ére. Ad hoc bizottmányi gyülések. A képviselők megválasztatnak.
  10. Az országgyülés felfüggesztése a kiütött porosz- olasz- osztrák háboru folytán. A béke megkötésével az országgyülés megalkotja az 1867. évi XII. tczikket, a közös ügyek kezeléséről. A gróf Andrássy miniszterium kineveztetik. Megyénk főispáni helytartójává gróf Szapáry Gyula neveztetvén ki, 1867. april. 29-én a vármegyei tisztujitás végrehajtatott

Negyvennegyedik fejezet

  1. Az adózási rendszer 1848-ig. A nemesség küzdelmének indoka a közös teherviselés ellen.
  2. A 18. és 19-ik században a hadi és házi adó fokozatos emelkedése
  3. A hadi és házi adó elkülönitett kezelése. A változott adózási viszonyok folytán ujabb tiszti állomások szervezése. A székhely kérdése Eger és Gyöngyös között.
  4. Megyei költségelőirányzat a 18. és 19. században 1848-ig.
  5. A tiszti fizetések fokozatos emelkedése.
  6. A terményárak a 18. és 19. században.
  7. A pénzérték.
  8. Népesedési mozgalom, és a népszámlálás adatai 1848. előtt.
  9. A legutóbbi népszámlálás adatai 1890-ben

Ötödik rész
Hevesvármegye közgazdasági, népesedési és közművelődési mai állapotának ismertetése.

Negyvenötödik fejezet

  1. Hevesvármegye önálló alakulása 1876. évben. Telepedési és közgazdasági viszonya a multban.
  2. Hevesvármegye határai.
  3. A vármegye területének geologiai képződése. Hegyei, a Bükk és Mátra; annak földalatti és feletti természeti kincsei, bányái termőrétege, vizei, hőforrásai.
  4. A vármegye területe, terményágai.
  5. A szőlő és a philloxeravész.
  6. Az állattenyésztés.
  7. A birtokviszonyok. Nagy-, közép- és kisbirtokok.
  8. A vármegye ipara a multban, alakulása a közlekedési viszonyok folytán. Gyáripar. A kisipar. Házi-ipar. Hitel eszközei.
  9. Hevesvármegye népesedése, szaporodási, közegészségügyi viszonyai.
  10. A vármegye iskolai és egyéb közmüvelődési intézményei.
  11. A vármegye közigazgatási kiadásainak adóbeli és egyéb közszolgáltatásainak mérlege. A vármegye népességének s közgazdasági haladásának mérlege.

×