ELŐSZÓ

Heves vármegye 1886. jul. 27-én tartott, közgyűlésében elhatározta, hogy hazánk ezredéves ünnepének emlékére saját történetét iratja meg.

Balássy Ferencz maklári esperes-plebános, az akademiának lev. tagja és alólírott bizattunk meg e munka megkészitésével. A megbizatást elfogadtuk oly megoszlássa, hogy említett társam vármegyénknek a mohácsi vészig, alólírott a mohácsi vésztől az ujkorig terjedő időszakát irjuk meg.

A reám eső időszak egy részének történeti ismertetésére szolgáló adataim összeállitásával elkészülvén, - immár a közönség rendelkezésére bocsátom.

A mint kutatásaim folyamán a feldolgozandó időszak változatos eseményeit s fejlődési viszonyait áttekintettem, csakhamar tisztába jött előttem munkám beosztásának megállapitásánál, hogy Heves vármegyénk területén lefolyt nagy események, mintegy természetes határpontokat alkotnak megyénk beléletére is, melyek mintegy uj korszak világának képezik átmeneti utját.

A mohácsi vész után, nyomban a királyválság katasztrófaszerű eseményeinek részleges szinterévé lett vármegyénk. A lefolyt testvérháboru perzselő tüzének és az ellen-királyok küzdelmeinek gyászos következményeit vármegyénk feldult belélete, megzavart organismusának jóformán egész lényének megrázkódtatása és rombadőlése tükrözik vissza. Vármegyénk János király halála után ujabb változatos események szinterévé válik. A fejetlenség, a Perényi-korszak nem kevésbé romboló vihara után, végre az ujjászületés ideje látszik elérkezettnek, gigászi küzdelmek közepette, melynek csucspontján Dobó István halhatatlan emléke hirdeti még a messze jövőben is a hazaszeretet és az önfeláldozó erény magasztosságát. Ettől fogva állandóvá lett megyénk területén a harczias élet. A török-magyar viaskodás kihivó versenye majdnem félszázados párviadala szerencsétlenül dőlt el: Eger, a küzdelem, a verseny központja 1596-ik évben elesett, a török lett a diadalmas. A nagyszerü dráma tragikai befejezést nyert.

Ime, vármegyénk e viharos korszakának ismertetését veszi e jelen kötetben az olvasó, beléletében is nyilvánvaló változatai és szingazdag alakulataival, melyek az akkori korszak talán homályos, de igy is rendkivül érdekes és tanuságos képét tárja elő.

Igyekeztem vármegyénk ezen korbeli belélete ismertetésére vonatkozó adatokat, a mennyire lehetett, mind felkutatni, hogy lefolyt eseményeinek rajzát lehetőleg hűen festhessem meg.

Járatlan és igy töretlen utat kellett tennem jó részben, hogy czélt érhessek. Az olvasónak ezt enyhitő körülményül kell beszámitani, ha talán munkám gyarlóságaival kell találkoznia. Eger eleste után a mi következik: a török-világ, a lethargia majd egy századra terjedő " lét- s nemlét" csodás látványt nyujtó állapotával. Ez egy uj kötetet fog igénybe venni. Majd következni fog Eger visszavételével a renaissenc, az ujjászületés korszaka, az uj idő. A jelen kötet öt részből áll, 42 fejezettel. (A tartalom jegyzékben ugy, mint a munka folyamán, 43 fejezetet talál az olvasó. De ez sajtó hiba, mert a számozás a 25-ik fejezet után 27-re megy át, 26 helyett. Igy lett egy számmal több. Ezt szem előtt tartva, a tájékozást ez nem zavarja meg.)

Az első rész a mohácsi vésztől, János király haláláig; a második ettől kezdve a Perényi-féle korszakot Dobó Istvánig; a harmadik Dobó Istvántól Mágóchy Gáspárig; a negyedik innen Eger elestéig a katonai időszakot vázolja. Az ötödik rész vármegyénk szorosabb beléletének, kormányzati s gazdasági viszonyainak ismertetését tartalmazza.

Ugy az olvasóra, mint a kor jellemzésére is érdekesnek tartottam az elbeszélések során közleni némely eseményekben gazdag megyebeli várhelyek egykoru rajzát, a szereplő egyének aláirásaival, pecséteivel s más történetileg nevezetes illustrácziókkal. A czimlapon vármegyénk első czimere látható 1553 évszámmal.

Az olvasás megkönnyitésére, és a tájékozódás elősegitésére a fejezetek tartalmát pontozva összesitettem, a mi a munka átnézetét , mintegy kivonatban tárja elő. Még név- s tárgymutató is áll a munka végén az olvasó rendelkezésére.

Az okmánytár lehető szűk körre szabva sorol el kiválóbb jelentőségű okmányokat. Megengedem, hogy ez gazdagabb is lehetne, de a tér szűk volta, s az a körülmény szolgáljon mentségül, hogy munkám során s ezen felül sok becses okmány részint kimeritő, részint tájékoztató ismertetéssel mutattatik be.

Kelt Egerben, 1890-ik év sept. 1-én.

Szederkényi Nándor.