Szakfolyóiratok, periodikák

A 19. század elején nem volt önálló kertészeti szaklap, így a kertészeti szakíróknak a gazdasági lapok álltak rendelkezésükre. Az OMGE hivatalos lapja volt a Gazdasági Lapok és a Magyar Föld. Az első kertészeti szaklap Entz Ferenc szerkesztésében jelent meg Kertészeti Füzetek címmel (1854–1866). Magyarországon a kertészeti irodalom az I. világháborúig inkább a műkedvelést szolgálta, a könyvek és cikkek java része az ő számukra íródott. Kifejezetten tudományos cikket közlő szaklap nem létezett. Az első tudományos folyóirat indítását Mohácsy Mátyás határozta el 1935-ben (Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet Közleményei).

{IV-666.} A II. világháború előtt megjelent jelentős kertészeti szaklapok: Kerti gazdaság (1857–1863); Kertész Gazda (1865–1966, 1869–1873); Kertészeti Füzetek (1878–1880); Gyümölcsészeti és konyhakertészeti füzetek (1880–1891); Magyar kertész (1885–1886); Kertészeti Lapok (1886–1912, 1924–1933); Rózsa Újság (1887–1899); Magyar Kertész (1890–1891); Gyümölcskertész (1891–1912); A Kert (1885–1919); Mauthner útmutatója (1899–1912); Kertész Gazda (1901–1902); Kertészet (1913–1924); Herba (1918–1926); Növényvédelem (1925–1944); Mezőgazdaság és Kertészet (1925–1933); Kertészet (1927–1944); Kertészeti Szemle (1929–1944); Kertgazdaság (1932–1934); A magyar gyümölcs (1934–1944, 1946); Gyümölcskultúra (1934–1942); Virágkedvelők Lapja (1935–1939); Magyar kertészet és faiskola (1936–1943); Gyümölcstermelő (1937–1944); Herba (1940–1944).

A II. világháború után megjelent folyóiratok: Kert és Szőlő (1949); Növényvédelem és Kertészet (1947–1948); Növényvédelem (1950–); Kertészet és Szőlészet (1952–); Kertgazdaság (1969–); Kertbarát (1977–); Szép kertek (1998–).