Magyar Mezőgazdasági Múzeum

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum mezőgazdasági kultúránk emlékeit őrző gyűjtemény. Az 1896-os ezredéves kiállítás anyagából hozták létre. A történelmi kiállítás épületeiben, a Városligetben nyílt meg 1897-ben. A múzeum az Alpár Ignác tervei alapján véglegesen felépített városligeti Vajdahunyad várban nyílt meg újra 1907-ben.

Az I. világháborúig fejlődése töretlen volt, a II. világháború során épülete súlyosan megsérült, és gyűjteménye is jelentős károkat szenvedett. Újjáépítése 1950-ben kezdődött meg. Első, háború utáni kiállítását 1951-ben nyitotta meg. A Természettudományi Múzeum Növénytárának kiköltözése után vehette birtokba az egész épületet. Az 1985-re befejeződött belső felújítás után valamennyi kiállítását átrendezték. Jelenleg 17 állandó kiállításon mutatják be Magyarország mezőgazdaságának és élelmiszer-termelésének fejlődését. A múzeumhoz 23 vidéki kiállítóhely tartozik. Társadalmi hátterét a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Baráti Köre {IV-717.} biztosítja. A múzeum az agrártörténeti kutatások központi intézménye. Kiadványai: A Mezőgazdasági Múzeum Közleményei (1962-től); Bibliographia Historiae Rerum Rusticarum Internationalis (1960-tól); Magyar agrártörténeti életrajzok (1987–1989). A múzeum rendszeres gyűjtője az agrártermelés legfontosabb eredményeinek és relikviáinak. Itt őrzik a leghíresebb világrekorder állataink (a tejtermelésben világrekordot elérő Dáma nevű tehén és a tejzsírtermelésben világelső Auguszta nevű tehén) fotóit, festményeit, szobrait és csontvázát, vagy a Kincsem nevű telivér versenylovunk csontvázát, fotóit és a róla készült festményeket. A múzeumban rendszeres az állattenyésztési és vadászati kiállítás. Fontosabb tematikus kiállításai a háziállatok kialakulása, a honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai, a sertés-, a szarvasmarha-, a baromfi-, a ló- és a juhtenyésztés történeti kiállítása.

A múzeum őrzi legjelesebb állatfotósunk Waltner Berta felvételeit és Vastagh György (1868–1946) kitűnő állatszobrait.