CÍMLAP
|
TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
Kezdődik az előbeszéd a magyarok cselekedeteihez
Szcítia
Miért mondják azt, hogy hungárusok?
Álmos, az első vezér
Álmos vezér
Álmos vezér megválasztása
Esküjük
Kiköltözésük
Oroszország
Béke a vezér és az oroszok között
A kunok hét vezére
Ladomér és Halics városa
Miképpen jöttek be Pannóniába?
Hung vára
Árpád vezér
Komárom vára
Tarcal hegye
Szerencse
Borsod
A bihari vezér
Miképpen mentek Bihar ellen?
Szabolcs
A nyír
Tas, Szabolcs és Tétény diadala
Az erdőntúli föld
Tétény okossága
Hogyan mentek Gyalú ellen
Gyalú halála
Mén-Marót vezér
Visszaérkezésük
Salán vezér
Távozásuk szerencsről
Örsúr vára és az Eger vize
Nógrád és Nyitra vára
Garam folyó és Bors vára
Nyitra városa
A vezérek küldötte kémek
Árpád vezéreinek a harca
A görögök és bolgárok serege
Salán vezér elindulása Árpád vezér ellen
Árpád vezér győzelme
Árpád előnyomulása
Bolgárország vezérének követei
Zágráb, Pozsega és Valkó várak
A Duna szigete
A bolgárok és macedónok népei
A magyar-rév
Pannónia földje
Veszprém városa
Vasvár
Pannónia elpusztítása
Mén-Marót vezér
Ösbő meg Velek
Zolta vezér örökösödése
Lotaringia, Alemannia és Frankföld elpusztítása
Lél és Bulcsú halála
Ottó király ellenségei
Az ország határainak megállapítása
Ismertető
Anonymus műve (amelynek 13. századi példánya az Országos Széchényi Könyvtár kincsei közt található) 1200. körül készülhetett. Mivel maga a gesta műfaj inkább irodalmi igényű elbeszélés, mint forrásanyagként használható történeti írás, a Gesta Hungarorum is fenntartásokkal kezelendő alkotás. Ugyanakkor Anonymus értékes hagyományanyagot őrzött meg művében a magyar nemesi nemzetségek múltjából, továbbá hivatkozik a magyar történelmi népköltészetre, regös-énekekre is. Az anonymusi Gesta Hungarorum vélhetően korábbi hazai feljegyzések és egyéb források alapján összeállított mű. Anonymus a magyarokat a hunok rokonainak tartotta, akiknek a rómaiak szerződéssel adták át a tartomány keleti sávját, Valeriát.
Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Gesta_Hungarorum