Bevezetés

"Mátyás király Ferdinánd király leányát, Beatrixot vette feleségül. Ez a feddhetetlen erkölcsű, bájos fiatal leány irodalomban, tudományban jártas, kiválóan ékesszóló, válaszaiban méltóságteli és talpraesett volt. Ahogy valamit elbeszélt, ahogy a dolgokat intézte, volt abban valami kellem, amivel az emberek csodálatát felkeltette. Nemcsak királynéi méltóságának, de asszonyi elfoglaltságainak is úgy megfelelt, hogy az ókorból bárkivel felvehetné a versenyt. Feddhetetlen erkölcseit és tiszteletet parancsoló szűzi szemérmét még az is tetézte, hogy bizonyos ügyes könnyedséggel tudta alkalmazni az auktorokat. Mikor ugyanis valamelyik nemesasszony változékony kedve járásáról esett szó, nyomban idézte Vergilius versét, hogy:

Szüntelenül fordulgat meginogva kedve a nőnek..."

- írja Galeotto Marzio. E képhez erőteljesen hasonlít az a királynő-portré, melyet Ransanus rajzol meg a Nápolyból Magyarországra érkező Beatrixról. Mindkettő olyan uralkodónőt tár elénk, kinek valódi egyénisége háttérbe szorul a szerző azon szándéka miatt, hogy személyiségét a reneszánsz fejedelemről alkotott modelljével igyekezzen megfeleltetni. Ugyanakkor már ebben a korban is találkozunk olyan leírással, melyben az eszményített királynő helyett egy asszony áll előttünk a hízelgés magasztaló jelzőitől megfosztva, sőt, talán túl kedvezőtlen színben feltüntetve.

500 év távlatából nehéz eldönteni, hogy milyen is lehetett a nápolyi királylány ; a szerzők túloznak szépségét és műveltségét illetően, vagy a kialakított képet torzítja az ellenszenv, mellyel becsvágyát, az általa meghonosított szokásokat vagy éppen a királyra tett nagy befolyását szemlélték. Mindenesetre tény, hogy Mátyás udvara Beatrix ideérkezése után lett az az Európa-szerte értékelt és elismert humanista szellemi központ, ami tekintélynek és megbecsülésnek örvendett akkor, és amit ma büszkén emlegetnek a magyar művelődéstörténet legszebb és leggazdagabb időszakaként.

Dolgozatom célja, hogy Bonfini, Ransanus és Tubero műveiből vett idézetek segítségével bemutassam, milyen ellentmondóak a királynő személyét illetően a kortársak véleményei; feltárjam e különbségek lehetséges okait; és mindezek alapján egy hitelesebb képet alkothassak róla. De alakjának, szerepének megítélése szinte lehetetlen az uralkodótársról, Mátyásról alkotott humanista jellemrajz ismerete nélkül, ezért néhány szót erről is kell ejteni a téma tárgyalása közben. Ezenkívül szükséges felvázolni azt is, milyen történelmi és politikai helyzetbe került a magyar király feleségeként, és mi az a szellemi irányzat, mely uralkodásuk hátterét adja.