Bevezetés (részlet)

A magyar történelem máig megoldatlan problémái közé tartozik a székelyek eredetkérdése. A származásuk körüli több évszázados vitát az ide vonatkozó forrásanyag rendkívül gyér és hézagos volta magyarázza. Az érdeklődést indokolja az a sajátos szerep is, amelyet a székelység nemzeti históriánkban játszott. Mint kiváltságolt és katonai szolgálattal tartozó népelem, egészen a XVI. század második feléig sikerrel őrizték meg jogaikat, de még ma is érezhető körükben egyfajta archaizmus és a magyarságon belül való bizonyos elkülönültség.

[...]

Mint már utaltunk rá, a legkorábbi írott források rendkívül hiányos volta táplálta és táplálja ma is az eredetkérdés körül burjánzó, sokszor homlokegyenest ellentmondó véleményeket. Célunk az, hogy az utóbbi évszázad bőséges termését vizsgálva nyomon kövessük a legfontosabb, legnagyobb hatást kiváltott elméleteket és felvázoljuk a problémakörön belül húzódó főbb törésvonalakat. Mivel nem eszmetörténeti, hanem kifejezetten tudománytörténeti szempontból kívántuk témánkat feldolgozni, így természetesen célunk elsősorban a különböző érvek ütköztetése, illetve tipologizálása volt, nem pedig az egyes elképzelések mögött álló szellemi háttér megrajzolása.