Jelen művel folytatjuk Kibédi Varga Sándor, a Kolozsvári Filozófiai Iskola kimagasló egyénisége életművének elektronikus kiadását. E kötet két egyetemi félév előadásanyagát tartalmazza, amelyet Püski Sándor gyorsírással jegyzetelt, amelyet azután kidolgozva és sokszorosítva az egyetemi hallgatóság körében terjesztett. Ennek körülményeiről részleteket lehet megtudni Püski Sándor önéletrajzi könyvéből: 'Könyves sors - Magyar sors', Püski, Budapest, 2002. Ezt az egyetemi jegyzetet, Püski Sándor engedélyével, most teljes egészében, változtatások nélkül tesszük közzé a Bibliotheca Mikes International keretében.

Kibédi Varga Sándor (teljes nevén: lófő Kibédi és Makfalvi Varga Sándor) Szentgericén született, Erdélyben 1902-ben, elhúnyt 1986-ban Münchenben. A kolozsvári Református Kollégiumban tanult majd Szegeden Málnási Bartók György tanítványaként 'sub auspiciis gubernatoris' lett a filozófia doktora. A szegedi és a budapesti egyetem magántanára, az utóbbi egyetem rendkívüli tanára majd 1951-től müncheni egyetemi tanár volt. Müncheni előadásait hallgatói rendkívüli nagy száma miatt az egyetem nagy aulájában tartotta. A Kolozsvári Filozófiai Iskola, a XIX. század vége és a XX. század első fele önálló magyar bölcseleti mozgalmának egyik nagyjelentőségű tagja volt, nemzetközi kisugárzással. Ismert Kant-szakértő. Filozófiai munkássága elsősorban az ismeretelmélet és az értékelmélet területén folyt le. Meggyőződése, hogy a végső igazságok túl vannak a tudományos filozófia határain és csak a hit által megragadható keresztyén igazságokban találhatók meg. 'Einführung in die Erkenntnislehre, Die Grundrichtungen und die Grenzen der Erkenntnis der Wahrheit' (München-Basel, 1953) című könyvét koreai nyelvre is lefordították. Mint a Johannitarend Magyar Tagozatának a kommendátora e tagozatot a háború után Nyugaton újra felépítette.