CÍMLAP
|
ABSTRACT, ÖSSZEFOGLALÁS |
Abstract
We analyze the impact of privatization on multifactor productivity (MFP) using long panel data for nearly the universe of initially state-owned manufacturing firms in four economies. Controlling for firm and industry-year fixed effects and employing a wide variety of measurement approaches, we estimate that majority privatization raises MFP about 28% in Romania, 22% in Hungary, and 3% in Ukraine, with some variation across specifications, while in Russia it lowers it about 4%. Privatization to foreign rather than domestic investors has a larger impact (about 44%) and is much more consistent across countries. The positive effects emerge within a year in Hungary, Romania, and Ukraine and continue to grow thereafter, but are still ambiguous even after 5 years in Russia. Pre-privatization MFP exceeds that of firms remaining state-owned in all countries, implying that cross-sectional estimates overstate privatization effects. The patterns of the estimated effects cast doubt on a number of explanations for "when privatization works."
Összefoglalás
Vállalati szintű, 11-18 évet felölelő panel adatokat használva négy ország szinte összes feldolgozóipari vállalatáról, a privatizáció hatását becsüljük a vállalatok termelékenységére. Regresszióinkban kiszűrjük az időtől független vállalati és az év-iparági hatásokat, hogy csökkentsük a privatizáció esetében fellépő szelekciós torzítást. Eredményeink azt sugallják, hogy a részvények többségének magánkézbe juttatása átlagosan 28 százalékkal növeli a vállalatok teljes termelékenységét Romániában, 22 százalékkal Magyarországon és 3 százalékkal Ukrajnában, Oroszországban viszont 4 százalékkal csökken a vállalatok termelékenysége a privatizációt követően. A külföldi többségi tulajdont eredményező privatizáció hatása a termelékenységre sokkal nagyobb (átlagosan 44 százalék), és sokkal homogénebb, mint a belföldi magánkézbe juttatás hatása. Becsléseink azt is valószínűsítik, hogy a privatizált vállalatok termelékenysége már a magánosítás előtt magasabb volt, mint a később sem magánosított állami vállalatoké, amely bizonyítja a szelekció jelenlétét a privatizációs folyamatban. A termelékenység dinamikáját vizsgálva kimutatjuk, hogy a pozitív hatás már a magánosítást követő első évben jelentkezik, és további növekedést eredményez a további években, az Oroszországban mért negatív hatás viszont elhúzódik. Becsléseinket megismételtük különböző termelési technológiákat feltételezve és néhány becslési módszert alkalmazva; eredményeink robusztusnak bizonyultak.