CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
1. fejezet: Modernizációt az információkezelés korszerűsítésével!
- A követett információpolitika tarthatatlansága
- Állam és média: konszolidációs kísérletek
- A kormány(ok) és a tájékoztatás viszontagságai
- Az információpolitika alapjai
- Rendszerváltás a tájékoztatásban
- Az állam makrokommunikációs válsága - a tájékoztatás csődhelyzete felé
- Információhatalom: megjelenik egy új osztály?
- Az állam információs modellje korszerűsítésre vár
2. fejezet: Információ az információról
- Miről kellene beszélni az információ kapcsán
- Az információészlelésről
- Az információ gazdaságtanáról
- Információs társadalom (ITÁ-)paradigmákról (1995-2000)
- A társadalmi hatásokról
- Információgazdálkodási témákról: az i-menedzsmentről
- A tájékoztatási funkciókról és szerepekről csak címszerűen
- A mérés dilemmáiról
- A nemzeti információpolitikák legjellemzőbb témáiról
- Az államigazgatási információs rendszerekről
- Az állam gazdasági tájékoztató tevékenységének alapjairól
3. fejezet: A információs társadalom felé
- Az információ társadalma felé
- Az önállósult médium önmeghajtó szerveződései: a világminta
- Magyarország útja az információs társadalom felé
- Az európai információtechnikai és -technológiai ipar 1990-2000 között
- A tartalmi szolgáltatások ipara 1990-2000 között
- Az információs társadalom 2000 körül
- A magyar állam új információs modellje
- A globális információs társadalommal kapcsolatos magyar várakozások
- A média az információs társadalomban
- Az információs társadalom modellezése: Castells az információ koráról
4. fejezet: Az országos információrendszer állapotáról
- Az új nemzeti és kormányzati információpolitika szempontjai
- A statisztikai szolgálatok és a Központi Statisztikai Hivatal
- A magyar állam információs modellje és makrokommunikációs szerkezete a
millenniumi reviziók közepette
- A statisztikai intézményrendszer állapota
- A statisztika az információs társadalomban
- A statisztika információtartalmának kiteljesedése - az intellektuális tőke mibenléte
5. fejezet: Magyar információmenedzsment
- A "2000-szindróma" összetevői az országos információrendszer
szempontjából
- A tájékoztatás problémái a "2000-szindróma" kapcsán
- Az információs társadalom fejlődése itthon
6. fejezet: Előadások és demonstrációk az információs műveltségről
- előadás: Az új információs tér és/vagy rend
- előadás/konzultáció: Az információ korának korszakolása
- előadás: Az információs infrastruktúra szerepe a modernizációban
- előadás/konzultáció: A helyi ITÁ és az önkormányzati menedzsment
- előadás: Regionalitás - lokalitás a makropolitikákban
- előadás/konzultáció: Informatikai stratégiák tervezése
- előadás: A globalizáció, mint az információ korának motorja
- előadás: A jövőmodellek információtudatos forgatókönyvei
- előadás: Az információ kora és a globalizáció összefüggése
- A konzultációsorozat jegyzeteiből: Az információ regénye
7. fejezet: Az információtudatos szemlélet és magatartás példáinak bemutatása
- Az állam halála és az információs anarchizmus jelentősége
- Új politikaformáló műhelyek szerveződése
- Az információs műveltségünk hézagai
- A magyar információgazdaság valósága
- A magyar elektronikus kereskedelem
- Az árnyékgazdaság dimenziói
- Fogyásra ösztönzött társadalom a számok tükrében
- Az EU vár minket?!
- Az EU-tagság előtti Magyarország információs jegyzőkönyve
- Az EU és az információs stratégiák
- Az "intelligens" államról
Mellékletek
Bevezetés
Az Információ és állam című könyv, egy, az információ intézményesüléséről, az egyéni és a közösségi információkezelő készségekről szóló, ismereterjesztő összegzés akart lenni elsősorban. Másrészt a könyv demonstrációs eszköz (és tartalom) akart lenni az információérzékenység, információtudatosság, az információs műveltség terjesztésében, némileg eltérve attól a sablontól, ahogy ma az információt tanítják. (E könyv egyben felszólítás akar lenni, azon kevesek nevében, akik jó évtizede javasolják egy információ nevű, című tantárgy beépítését a közoktatásban.)
A könyv első fejeztében a magyar állam modernizációjának szükségszerűségét, mellette az információkezelés, -érzékelés, -szemlélet, -tudatosság szerepét, viszonyát mutatja be az állami intézményrendszer sorsának alakulásában.
A második fejezet az információ mint olyan értelmezési és magyarázási kísérleteinek sokaságát mutatja be. Pontosabban azt, hogy miről kellene beszélni a "mi az információ?" kérdésének megválaszolása kapcsán.
A harmadik fejezet az információstársadalom-paradigmákkal kapcsolatos ismeretek, megközelítések, vonatkozások és viták bemutatását szolgálja, különös tekintettel a magyar állam és társadalom sajátos elmaradottságainak tükrében.
A negyedik fejezet az állam információs modellje és makrokommunikációs szerkezetével kapcsolatos példák, események által az országos információrendszer szerepét mutatja be, a statisztikai információrendszer működése révén.
Az ötödik fejezet a magyar információmenedzsmentről szól, a gyakorlat bemutatásával az ezredforduló táján, a magyar állam problémáival, a 21. századi alkalmatlanságokkal. Mindezt a magyar állam 2000-es szindrómájaként foglaltuk össze.
A hatodik fejezetet előadások (demonstrációk) és konzultációk töltik ki, melyek azt hivatottak bizonyítani, hogy a gyenge intézményesülés mellett milyen hatalmas fejlődés zajlik az információkezelő készségek és képességek területén. E fejezetben leginkább az információtudatos viselkedést kívántuk bemutatni.
A hetedik fejezetbe az információtudatos viselkedés és a modellalkotó gondolkodás (a kritikai és rendszerszemléletű információtudományos megközelítések alapja) példájaként a magyar állam jelenét, és az EU-csatlakozáskori állapotát bemutató publikációkat válogattunk.
A szerkesztő