Magyar Elektronikus Könyvtár

Tétel adatlapja
CÍMLAP
Pintér Róbert
A magyar információs társadalom fejlődése és fejlettsége a fejlesztők szempontjából

TARTALOM, BEVEZETÉS


Tartalom

  1. Bevezetés
    Előrebocsátó megjegyzések a témaválasztás okairól
    Röviden az értekezés céljáról és módszertanáról
    A disszertáció felépítése és néhány megállapítása dióhéjban

Első rész:
Az információs társadalom fogalma, modelljei és kelet-közép-európai fejlettsége

  1. Az információs társadalom fogalma: utópia, mozgósító jelszó és valóság
    Bevezetés: az utópiához való jog
    Első diskurzus: az internet az ördög műve
    Második diskurzus: a jövőben minden jó lesz
    Harmadik diskurzus: Athén vagy Orwell?
    Technorealizmus
    Öt társadalomtudományi megközelítés
    Castells elmélete dióhéjban
    Összegzés: utópia, mozgósító jelszó és valóság

  2. Információs társadalmi modellek
    Bevezetés: információs társadalom-e Magyarország?
    A castellsi elmélet újragondolása: piaci, autoriter és jóléti információs társadalom
    A modernizáció főszereplői
    Egy kelet-közép-európai modell létjogosultsága
    Befejezés: egységes Európa, de milyen?

  3. Kelet-közép-európai információs társadalmak az uniós csatlakozás tükrében
    Bevezetés
    Az információs társadalmi fejlettség jelenlegi szintje
    Az információs társadalmi fejlődést meghatározó faktorok
    Információs politika a csatlakozás előtt, illetve a jövőbeli politikai orientációk
    A kutatás margójára: kelet-közép-európai hittételek és leegyszerűsített információs társadalom

Második rész:
A magyar információs társadalmi fejlődés és fejlesztés a szereplők szempontjából

  1. Bevezetés - észrevétlen információs társadalom: röviden a második rész felépítéséről
    Módszertani megfontolások
    A sajátos magyar fejlődés nyomában: észrevétlen információs társadalom
    Az észrevétlenség jellege: általános és egyedi

  2. Politika: átfogó információs társadalom stratégiai kezdeményezések Magyarországon
    Bevezetés: az információs társadalom hazai előtörténete
    Az információs politikai tudatosság erősödése (1994-től 2000-ig)
    Az első információs társadalmi stratégiák: a NITS és a Széchenyi-terv (2000-2002)
    Kormányváltás és új stratégia (2002-2004)
    Az információs politika értékelése: rossz hagyományok és a teljes információs stratégia hiánya
    Befejezés: a politika felelőssége a jövő lehetséges forgatókönyveinek alakításában

  3. Az információs társadalmi fejlettség mérése
    Bevezetés: a felkészültségi vizsgálatoktól a hatások méréséig - nemzetközi trendek
    A piaci szereplők kutatási tevékenysége Magyarországon
    Kormányzati szerepvállalás az információs társadalom mérésében és kutatásában
    Akadémiai szféra: intézményesülő információs társadalom kutatás
    Befejezés: mitől függ a hazai kutatások megújulása?

  4. Az "új gazdaság" és fejlesztésének kontextusa Magyarországon
    Fogalmi és módszertani kihívások
    Az "új gazdaság" lehetséges értelmezései Magyarországon
    A magyar helyzet: sajátos kettősség a fejlettségben
    Fejlődés a cégek felől: a felhasználók és az állam kettős szorításában
    Befejezés: reménykedés, tanácstalanság és felzárkózási kényszer

  5. Társadalmi aktivitás, nyilvánosság és közbeszéd
    Bevezetés: az információs korszak hétköznapi szemmel
    Középpontban az alacsony internet-használat
    Felhasználóvá tenni mindenkit: tartalom, hozzáférés, eszközök és információs írástudás
    Percepciók, diskurzusok és mítoszok a társadalomban, illetve a közbeszédben
    Röviden egy központi diskurzusról: a drága internet és a Matáv
    Befejezés: az átalakulás tétje

  6. Befejezés: a kutatás konklúziói
    Az információs társadalom fejlesztés magyar "modellje"
    A vizsgálat kiterjesztése és kutatási kérdései - a modell rövid leírása
    Észrevétlen rendszerek és human interface - további kutatási javaslatok a társadalmi átalakulás hatásainak megragadásához

Befejezés

Bibliográfia

Melléklet:

  1. A Széchenyi Terv informatikai programjának kezdeményezései
  2. A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) központi kiemelt programjai röviden
  3. A Harvard University readiness-vizsgálatának indikátorai

Bevezetés (részlet)

Az értekezés legfontosabb célja a megfelelő elméleti, történeti és regionális háttér felrajzolását követően a magyar információs társadalmi fejlődés és fejlesztés átfogó leírása a szereplők - így a kormányzat, a kutatók, a gazdasági élet és a társadalom - nézőpontjainak a felhasználásával.

[...]

Nagyon fontos, hogy bár az értekezés fókuszában a magyar információs társadalom áll, de nem a tudományos kutatások esetében már megszokott módon. Elsősorban nem a különböző társadalmi területeken megfigyelhető általános változásokról (pl. botránypolitizálás, agyelszívás, foglalkozási szerkezet átalakulása stb. - ld. például Castells elméletét) szólok az értekezésben, hanem megfordítva a szokásos vizsgálódást, azt veszem górcső alá, hogy maga az információs társadalom milyen színben tűnik fel a politikusok, gazdasági szereplők, egyszerű felhasználók, a média és a kutatók számára. Tehát mit gondolnak ők arról, hogy mi az információs társadalom, mi tartozik ide, mit kell fejleszteni az ezredforduló Magyarországán, egyáltalán releváns kérdés-e a téma és, ha igen, akkor mi található a fókuszpontjaiban. Ezen megszorítás nélkül ugyanis - ha elfogadjuk, hogy információs társadalomban élünk - gyakorlatilag bármely társadalmi jelenség vizsgálata releváns lehetne, mert nincs olyan politikai, kutatási, gazdasági vagy társadalmi jelenség, amit ne érintene meg az információs korszakba való átmenet, minden folyamat, történés tulajdonképpen az információs társadalomhoz köthető amiatt, hogy végeredményben, mint a ma meghatározó társadalmi együttélési forma, az a tágabb kontextusa. Sőt, egy ilyen tágabb kontextust a vizsgálódás középpontjába helyezve, gyakorlatilag elveszne, hogy maguk az érintett szereplők hogyan reagálnak ezekre a folyamatokra, hogyan szűkítik le a korszakváltást bizonyos területekre, és miért észrevétlen számukra az átmenet megannyi sajátossága, miközben csupán bizonyos szeleteiről gondolják azt, hogy az az információs társadalomhoz köthető. Arra teszek végeredményben kísérletet, hogy az első részben található három fejezetnyi elméleti megalapozás után az értekezés második részében fejezetenként az adott szereplők (politikusok, kutatók, üzletemberek és a társadalom) nézőpontját, megközelítését részesítsem előnyben, amikor a magyar eseményekről szólok. A célom, hogy ne folyamatosan egy társadalomtudományi, elvont elméleti információs társadalom képpel dolgozzak, sőt, szembesítsem azt a központi szereplők által érzékelt "valósággal", kérdésfeltevéssel, információs társadalom képpel, rámutatva arra, hogy milyen korlátozottan érvényesek a hatvanas évektől fokozatosan rendelkezésünkre álló társadalomtudományi megközelítések, amikor maguknak a fejlesztőknek, vagy az általuk képviselt információs társadalomnak a megértésére törekszünk.

Mindennek tehát az a célja, hogy átfogó képet adhassak a magyar információs társadalom fejlesztéséről és fejlődéséről, az arra hatással bíró szereplők szemszögéből, és egyúttal Magyarország példáján keresztül mutassam be azt, hogy milyen keretek között zajlik az információs társadalom építése Kelet-Közép-Európában.

A dolgozat többfajta módszert alkalmaz alapvető céljának, a magyar információs társadalom politikai fejlesztésének-fejlődésének a leírásához. Elméleti kiindulópontként felhasználja az információs társadalom társadalomtudományos megközelítéseit, elsősorban Manuel Castells munkásságát, ugyanakkor történeti kontextusba is helyezi a kelet-közép-európai fejleményeket Szűcs Jenő és Alexander Gerschenkron megidézésével, végül pedig a szereplők bemutatásakor nagyban támaszkodik a diskurzus elemzés módszerére. Nem mondhatni azonban, hogy kizárólag elméleti, történeti vagy diskurzus elemzési műről lenne szó, mindezeket a módszereket ugyanis csak eszközként használom, hogy a magyar helyzetet bemutassam ezen a téren.

×