Abstract

The effect of minimum wages on employment has been a matter of debate for more than a decade. Apart from a few cases (Puerto Rico, Indonesia, Columbia) the empirical works analysed the aftermaths of minor increases in the minimum wage, and yielded mixed results. Hungary 2000-2002 provides a unique opportunity to look at the effects of an exceptionally large minimum wage hike in a relatively developed market economy. Unexpectedly, the country's right-wing government increased the statutory minimum by 96 per cent (XX per cent in real terms) in only two steps between December 2000 and January 2002. The paper looks at the short-run effects of the first hike (57 per cent). It finds that increasing the minimum wage significantly reduced employment in the small firm sector and adversely influenced the jobloss and job finding probabilities of low-wage workers. The effects appear to be stronger in low-wage segments of the market, and depressed regions, where the minimum wage bites deeper into the wage distribution.

Összefoglaló

A minimálbér-emelések kedvezőtlen foglalkoztatási következményeivel kapcsolatos szokásos előrejelzések érvényességét az elmúlt évtizedben számos kutató megkérdőjelezte. A legújabb empirikus mérési eredmények is meglehetősen ellentmondásosak. Néhány harmadik világbeli ország (mint Puerto Rico és Indonézia) példájától eltekintve, ahol nagymérvű minimálbér-emelésekre került sor, és a foglalkoztatás-csökkenéssel kapcsolatos hagyományos előrejelzések is igazolódtak, igen vegyes eredményeket találunk. Kisebb mértékű minimálbér-emelések jó részénél nem sikerült a foglalkoztatás csökkenését kimutatni. A 2001. és a 2002. évi magyarországi minimálbér-emelések, amelyek a bázisévhez képest egy év alatt nagyjából a duplájára növelték a minimálbér szintjét, kivételes lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy nagymérvű foglalkoztatáspolitikai beavatkozás következményeit tanulmányozhassuk. A tanulmány a minimálbér-emelés 2001. januári, első hullámának (57 %-os emelés) rövid távú foglalkoztatási következményeit vizsgálja, a leginkább érintett népesség, a kisvállalati szektor alacsony bérű foglalkoztatottjaira összpontosítva. A tanulmány legfontosabb következtetései szerint a minimálbér-emelés lényeges mértékben növelte a munkaerő költségeket, és csökkentette a foglalkoztatás szintjét a kisvállalati szektorban, továbbá előnytelenül befolyásolta az alacsony bérű dolgozók állásban maradási esélyeit, illetve rontotta a korábban alacsony bérű álláskeresők állásba kerülési esélyeit. Ezek a kedvezőtlen következmények annál súlyosabbak, minél nagyobb volt az alacsony bérű foglakoztatottak aránya, illetve minél rosszabb volt az eredeti foglalkoztatási helyzet egy régióban.