Összefoglalás

A tanulmányban a túl/alulképzés keresetekre gyakorolt hatását vizsgáltuk a magyar munkaerőpiacon az 1994 és 2002 közötti időszakban. Az iskolai végzettséget az elvégzett osztályok számával, adott foglalkozás gyakorlásához szükséges iskolai végzettséget a foglalkozások modális iskolai végzettségével, a túl-, illetve alulképzést a szükéges iskolai végzettséghez képest hiányzó, illetve többlet osztályokkal közelítettük. Azt találtuk, hogy a szükséges és a többlet osztályok bérhozama minden időpontban pozitív, továbbá a többlet osztályok bérhozama két év kivételével alacsonyabb, mint a szükséges osztályoké, végül negatív, de a szükséges osztályok bérhozamánál abszolút értékben kisebb bérhozamot láttunk a hiányzó osztályok esetében. Ez azt jelenti, hogy 1. adott iskolai végzettség mellett (többnyire) az éppen szükséges iskolai végzettség munkavállalók keresete a legmagasabb, 2. a túlképzett munkavállalók keresete (többnyire) alacsonyabb, mint az ugyanolyan iskolai végzettségű, de az iskolai végzettségüknek éppen megfelelő munkahelyen dolgozó munkavállalóké, ugyanakkor magasabb, mint a hasonló munkakörökben dolgozó, a munkakör követelményeinek éppen megfelelő, tehát náluk alacsonyabb iskolai végzettségű munkavállalóké, 3. az alulképzett munkavállalók keresete alacsonyabb, mint a hasonló munkakörökben dolgozó, a munkakör ellátásához éppen szükséges (magasabb) iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók, de magasabb, mint az azonos iskolai végzettségű, az iskolai végzettségüknek éppen megfelelő munkakörökben dolgozó munkavállalóké.

Abstract

The paper looks at the impact of overeducation and undereducation on earnings in Hungary over the period of 1994 to 2002 with using a large cross-section data set representative of Hungarian employees. Schooling is measured in terms of years of education, required education is proxied by modal years of education of the occupations, and the difference between employees' observed education and the modal education of their occupation serve as a means for classifying them as under-, over- or properly educated individuals. The standard results are arrived at, that is, 1. an extra year of required and overeducation yield positive, an extra year of undereducation results in negative wage premia, 2. the economic return to required education is higher than that to overeducation, 3. the penalty for undereducation is smaller than the returns to required education. We can witness increasing demand for educated workers and increases in higher-education supply over the period. At the beginning of the period supply seems rather inelastic, resulting in increasing wage premia for the overeducated, then it becomes more elastic, leading to higher economic returns to required education. The proportion of overeducated workers increases from 11 per cent (1994) to 24 per cent (2002) over the period.