CÍMLAP
|
TARTALOM, ÖSSZEFOGLALÁS |
Tartalom
I. Összefoglalás
Számszerűsített költségek és hasznok
A monetáris önállóság feladása és az üzleti ciklusok
Az euró bevezetésének időzítése
II. Magyarország GMU-érettsége és a csatlakozással járó alkalmazkodás
II.1. Magyarország és a kevésbé fejlett EU-tagországok 5 évvel a valutaunióban
való részvétel előtt
II.2. Az infláció egyensúlyi szintje a monetáris unióban
III. Az euróövezetben való részvétel költségei
III.1. Integráció és szerkezeti hasonlóság
III.2. Alkalmazkodás az aszimmetrikus sokkokhoz
III.3. Az egységes kamatpolitika hatása
III.4. Seigniorage veszteség a monetáris unióba való belépés esetén
IV. Az euró bevezetéséből származó hasznok
IV.1. A tranzakciós költségek csökkenéséből származó nyereség
IV.2. A külkereskedelem bővüléséből származó nyereség
IV.3. A pénzügyi fertőzéseknek való kitettség mérséklődéséből származó előnyök
IV.4. A csökkenő reálkamatok és a kedvezőbb külsőforrás-bevonási lehetőségek
hatása a gazdasági növekedésre
V. Az euróövezethez való csatlakozás időzítése
V.1. A magyar konvergenciaprogram elemei, és a konvergencia várható költségei
Függelék
1. Negatív külső keresleti sokkok hatása a magyar bruttó hazai termékre
2. Keresleti és kínálati hatások identifikációja strukturális VAR becsléssel
3. A külkereskedelem bővülésének becsléséhez felhasznált modell
4. A kalibrált növekedési modell leírása
Szójegyzék
Irodalomjegyzék
Összefoglalás
Hazánk európai integrációjának egyik legjelentősebb állomása a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (GMU-hoz)való csatlakozás, ami a nemzeti valuta feladásával, az euró hazai fizetőeszközként való bevezetésével jár együtt. Magyarország, mint új EU-tagállam számára az euró bevezetése nem lehetőség, hanem kötelezettség lesz. A közös valuta bevezetésének időzítésében azonban az új EU-tagországoknak lesz némi mozgásterük.
Ezért érdemes megvizsgálni, hogy az euró bevezetése milyen hasznokkal és költségekkel járhat Magyarország számára, a középtávú gazdaságpolitikai stratégiát pedig e vizsgálat eredménye alapján meghatározni. A gazdaságpolitikai stratégia kialakításához szeretnénk hozzájárulni e kötettel, amelyben költség-haszon elemzés formájában gyűjtöttük össze az euróövezethez való csatlakozás várható hatásait. Az elemzés az euró bevezetésének szigorúan csak a közgazdasági hasznait és költségeit veti össze, az esetleges egyéb - politikai, nemzetbiztonsági stb. - vonatkozások vizsgálatára nem vállalkozik.
Az euró bevezetése tartós hatással lesz a magyar gazdaság növekedésére. Ez a hatás különböző csatornákon jelentkezik. Az egyes csatornákon keresztül jelentkező hatások mértékét megpróbáltuk számszerűsíteni és összegezni. Elemzésünk szerint az euró bevezetése jelentős nettó növekedési többletet eredményez. A társadalmi jólétre azonban nemcsak a GDP szintje és növekedési üteme, hanem ezek stabilitása is befolyással van. Egy erősen ingadozó nemzeti jövedelem kisebb jólétet okoz a stabilabban alakulónál, még ha átlagosan meg is egyezik a jövedelem szintje a két esetben. Ezért fontos megvizsgálni, hogy az euró bevezetése növeli vagy csökkenti-e az üzleti ciklusok ingadozásait. Másképp fogalmazva a kulcskérdés az, hogy Magyarország és az euróövezet optimális valutaövezetet alkot-e, azaz az euróövezet monetáris politikája megfelelő módon helyettesíteni tudja-e az önálló magyar monetáris politikát a ciklikus ingadozások simításában. Elemzésünk tanulsága szerint Magyarország számára az euróövezet a legtöbb szempontból legalább annyira optimális valutaövezetet jelent, mint a kevésbé fejlett euróövezeti tagországok számára.