CÍMLAP
|
TARTALOM, ÖSSZEFOGLALÓ |
Tartalom
- Bevezető
- A pénzügyi konvergencia
- A kockázat transzferálása
- Szektorközi befektetés
- A kockázat transzferálása
- Pénzügyi konglomerátumok
- A kialakulás hátterében álló tényezők, megvalósulási formák
- Szabályozási kihívások
- A szabályozás kudarcai (esettanulmányok)
- Szabályozói válaszok
- A kialakulás hátterében álló tényezők, megvalósulási formák
- Pénzügyi csoportok szabályozása az EU-ban
- Pénzügyi csoportok és konglomerátumok a BCCI bukása előtt létrejött
és azóta hatályos EU-s szabályozása
- A post-BCCI direktíva
- Heterogén csoportok (pénzügyi konglomerátumok) szabályozása
- Pénzügyi csoportok és konglomerátumok a BCCI bukása előtt létrejött
és azóta hatályos EU-s szabályozása
- A hatályos magyar szabályozás
- A pénzügyi csoportok felépítését szabályozó rendelkezések
- Pénzügyi csoportok konszolidált felügyelete
- Összefoglalás a hazai konszolidált szabályozás problémáiról
- A pénzügyi csoportok felépítését szabályozó rendelkezések
- Felhasznált irodalom
Összefoglaló
A tanulmány a pénzügyi közvetítő rendszer kockázatát megváltoztató és átstrukturáló piaci jelenségeket, a konvergenciát és a konglomerátumok elterjedését mutatja be - elsősorban szabályozáspolitikai szempontból. A piacok fejlődése, illetve a '90-es évek nagy szabályozási kudarcai (BCCI, Barings) hívták fel a figyelmet arra a tényre, hogy az addigi "best practice"-nek tartott szabályozás korántsem tekinthető transzparensnek és hatékonynak. Az egy csoportba tartozó intézmények szabályozásának fejlődését elsősorban a számunkra releváns európai uniós szabályozás alakulásán keresztül mutatjuk be, de rövid kitekintést adunk a nemzetközi fórumok munkájára, illetve ismertetünk néhány konkrét, törvényi szintű, már elfogadott szabályozási keretrendszert. Végül mindezek ismeretében rámutatunk arra, hogy a vonatkozó magyar szabályozásnak a jogharmonizációval kapcsolatos módosítási igényeken felül milyen hiányosságai vannak.