CÍMLAP
|
TARTALOM, AJÁNLÁS |
Tartalom
Útban az égbe
Voltaképpen
Zörögjetek
De jó volna
Valami jót kellene tenni
Köszönöm lábam hogy viszel
Egy téli álom foglyai
Megtehettem volna
Piros hó esett akkoriban
Még egyszer, ott
Egy téli álom foglyai
Nap-himnusz
Hogy lesztek-e még?
Ólom pipacsok
A Nagy Pán, a mihaszna
Könnyebb egyre könnyebb
Botor magyarok
Egy makula nélküli létben
Ismerd fel sebeidet
A szép magyar haza
Az Anna réten
Minden véget ér maholnap
Ez nem szerelem
Jártál ott
Innen, az erjedő...
Ténferegtek az időben
Száll az idő, senki se vár rád
Még mielőtt a múlt véget érne
Emberemlékezet óta
Rúgtuk a port a stégen,
Hosszú futásom
Szitál a hó, és minden zúzmarás
A Napot, s Holdat felfüggeszti
Még érzem
A nyár ingyen van
Tavaszi nap-éj
Bömböltek a sziklák
Él a nagy Pán
A levelek épp rákezdtek csörögni
Jártál-e már fényözönben
Lám a kertek ködbe vesztek
Az Anna réten
Szerelmek jönni szoktak
Még tart a nyár
Az óceán majd meggyógyít
Pál az Opálban
Senkire se vágytam jobban
Fenn szállnak havas
Ha majd eljön az első Alkony
Kit lenn a Holt-tengerben
Hát eljöttek a vilák
Amikor levágták
Itt az idő, el kell mennem
Isten furcsákat mond néha
Testem a Föld lelkem az Ég
A nyár bezárt
Más nekem a gondom
Jöhet tavasz
Nyugodj békében
Üdvözöllek, két nyírfa
Hull az Ég gyöngye
Bor és hamu
Ki minden nap Tórát olvas
Kibontom a Földet
Mit kívánjak "kis" Szabinak
Bor és hamu
Nem látom szemedben szíved
Így estefelé
Mindenki lehet Isten
Azzal, ki ott áll
Te vesztettél akkor el
Útban az égbe
Még tart a nyár
Ajánlás
Úgy vélem, Gulyás Péter Pál el fogja érni azt a műgondot, amire egy debreceni költő mutat példát: Tóth Árpád. S akkor hatalmas szárnyakon fog emelkedni, és mélybe lendülni.
Weöres Sándor
(Élet és Irodalom)