A szerzőnek ez a harmadik Dörmögő-darabja. A Dörmögőék vidámparkját öt évig játszotta a József Attila Színház, egy évig a Pécsi Nyári Színház. A Dörmögőék csodajátékát négy évig a József Attila, egy évig a Jászai Mari Színház. A Dörmögőék űrvendégét egy éve játssza a Jászai M. Színház a Dunántúlon. A Dörmögő-szülők és bocsaik ismertek és kedveltek a Dörmögő Dömötör c. havilapból valamint a TV 26 db bábfilmjéből, melyek ma is kaphatók két videókazettán, és az Officina Novánál megjelent 26 verses képeskönyvből.

A Dörmögőék űrvendége arról szól, hogy Apóék elmennek, mert meg akarják akadályozni az erdő kiirtását. Robot Réka érkezik a bocsokhoz, és azt állítja, hogy a Marsról jött. Megmutatja az űrhajót. A mackók sátorban adnak neki helyet. A kapzsi Hörcsög és a ravasz Menyét azt hiszi, hogy Réka a sátor alól kincset akar kiemelni. Csapdába ejtik a lányt, majd a bocsokat bezárják az űrhajóba. Különféle izgalmas fordulatok után kiderül: Robot Réka a cirkuszból szökött el, onnan hozta el az űrhajó-díszletet és robotjelmezét is. Valójában egy szomszédos országból települt át, de idegennek tartják, és azért adta ki magát marslakónak, hogy tiszteljék, foglalkozzanak vele. Kincs helyett a társaság cukrászszerszámokat talál a sátor alatt. Cukrászkodásból fognak megélni.

A mesejáték az előítéletek eloszlatását, a természet védelmét, a családi érzés erősítését kívánja szolgálni.