Ismertető

A szerző az erdélyi magyar írók legfiatalabb generációjához tartozik. Könnyed hangvételű, humoros, ugyanakkor komoly műveltséget sugárzó írását olvashatjuk a kötetben, mely a témához illően enyhén archaizáló nyelven íródott.

Boszorkányok pedig léteznek, mondhatjuk e remek kisregény olvastán; itt járnak-kelnek és csábítanak közöttünk, elvegyülve a közönséges halandó nők soraiban. Ismertetett típusaik alapján még azt is megkockáztathatjuk, hogy bizonyos zsenge, érett korú lányok, asszonyok mindegyike boszorkány. A pusztító erejű, illetve a kielégíthetetlen vágyú született példányok mellett ugyanis egyre több a "mesterséget" tanulással elsajátítók száma, akik korunk emancipációs lehetőségeit kihasználva kilépnek halandó létük determinált világából és a férfiak örömére vagy bánatára csáberejű boszorkánnyá változnak. Hogy ez miért van így, azt is megtudjuk a nők boszorkánnyá válásának okait megismerve: akarat-, erkölcsi- és keresztény hitük gyengesége mellett ugyanis kielégíthetetlen nemi vágy gyötri őket, miáltal könnyen engednek a csábításnak, adott esetben akár a Sátánnak is. Mindemellett az igazi a vörös (vagy fekete, vagy barna, esetleg szőke), ívelt szemöldökű, "pusztító erejű", "kinek kisugárzásáért még a kankutyák is otthagyják a tüzelő szukát".

A kisregény, mely egy volt főinkvizitor felvilágosító munkájának is tekinthető, részletesen ismerteti a boszorkányok természetrajzát, segítve bennünket abban, hogyan védekezzünk ellenük (sehogy, mert nem lehet), hogyan uralkodjunk felettük, de legfőképpen a boszorkányok szerelmi életéről olvashatunk, kielégíthetetlen nemi vágyukról, és arról a hatásról, mely a férfiember megzavarodottságához vezet.

Remekül szórakoztató, igényes nyelven fogalmazott kisregény, mely minden szépirodalmat kedvelő olvasónak kellemes szórakozást ígér.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk