CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ, ÉLETRAJZ |
Tartalom
A Kiadó előszava
Publisher's preface
Előszó
A transzcendentális dedukció Kantnál
- Bevezetés Kant filozófiájába -
Hogyan lehetséges a filozófia mint tudomány?
Az ismeretelmélet fogalma és funkciója a filozófia életében
Magyar és német filozófia
Az erdélyi és a bádeni iskola
Bevezetés az értékelméletbe vagy axiológiába
A szellem hatalma
Szellemfilozófiai tanulmány
A magyarságismeret alapfogalmai
Az emigránslét lényege és sorskérdései
Az átmenet mint tartós állapot
Gondolatok Augustinus bölcseletéről
Gottfried Benn olvasása közben
Gondolatok Dosztojevszkij keresztyénségéről
Kant és a theológia
Keresztyén materializmus...?
Az erkölcsi törvény szükségessége és bölcseleti jelentősége
Eberhard Grisebach
Függelék
Előszó
1944. szeptember 12-én hagytam el Magyarországot. Azóta filozófiai írásaim, kevés kivételtől eltekintve, német nyelven jelentek meg. Hogy most, 1980-ban, egy magyar filozófiai könyvem lát napvilágot, azt Sándor Áron fiamnak köszönhetem, ki arra ösztönzött, adjam ki újból egy kötetben magyar nyelvű írásaimat 1924-ben írt doktori disszertációmtól kezdve (amely rövidítve a szegedi egyetem kiadásában 1926-ban jelent meg). E könyv, amelyet most olvasóim kezébe adok, 55 év alatt írt bölcseleti tanulmányaimat tartalmazza. Ez alkalommal szeretném felhívni olvasóim figyelmét arra, hogy terjedelemesebb cikkek mellett itt rövid írásokat is kap. Szeretném hinni, hogy ez a könyv olvasóit érdekelni fogja. Hiszen azt láthatja belőle, hogy a filozófia, amely lényegében rendszer, sőt egyetemes rendszer, konkrét filozófia is tud lenni, mikor a filozófia fogalmait, kategóriáit konkrét életünk értelmezésére alkalmazza, amint az például a Hollandiában a "Jöjjetek" című folyóiratban magyar nyelven közzétett írásaimban is látható.
Könyvemnek megvan az a haszna, hogy régóta nem kapható filozófiai tanulmányaim együtt olvashatók, és így meg vannak mentve azok számára, akik a filozófia iránt érdeklődnek és írásaimat szívesen olvassák. Mikor ifjúságomban úgy döntöttem, hogy a filozófiát választom életpályámul, számomra nem volt könnyű elhatározás. Hiszen a filozófia akkor Magyarországon nem volt kenyérkereső foglalkozás. Az egyetemi tanszékek mellett nem voltak megszervezve tanársegédi állások, amelyek az első idők tanulmányait a doktori vizsga letétele után biztosítani tudták volna. Hogy mint erdélyi menekült Magyarországon mégis a filozófiát választottam, tettem azért, mert hittem hivatásomban, amiben engem Bartók György, a szegedi egyetemen a filozófia professzora is megerősített. E könyv megjelenése alkalmából hálásan emlékszem meg elhunyt professzoromról.
Sándor Áron fiamnak köszönöm a korrektúra elvégzését, Ödön Attila fiamnak pedig anyagi áldozatkészségét.
München, 1980
Kibédi Varga Sándor
Életrajz
Kibédi Varga Sándor (teljes nevén: lófő Kibédi és Makfalvi Varga Sándor) Szentgericén született, Erdélyben 1902-ben, elhúnyt 1986-ban Münchenben. A kolozsvári Református Kollégiumban tanult majd Szegeden Málnási Bartók György tanítványaként 'sub auspiciis gubernatoris' lett a filozófia doktora. A szegedi és a budapesti egyetem magántanára, az utóbbi egyetem rendkívüli tanára majd 1951-től müncheni egyetemi tanár volt. Müncheni előadásait hallgatói rendkívüli nagy száma miatt az egyetem nagy aulájában tartotta. A Kolozsvári Filozófiai Iskola, a XIX. század vége és a XX. század első fele önálló magyar bölcseleti mozgalmának egyik nagyjelentőségű tagja volt, nemzetközi kisugárzással. Ismert Kant-szakértő. Filozófiai munkássága elsősorban az ismeretelmélet és az értékelmélet területén folyt le. Meggyőződése, hogy a végső igazságok túl vannak a tudományos filozófia határain és csak a hit által megragadható keresztyén igazságokban találhatók meg. 'Einführung in die Erkenntnislehre, Die Grundrichtungen und die Grenzen der Erkenntnis der Wahrheit' (München-Basel, 1953) című könyvét koreai nyelvre is lefordították. Mint a Johannitarend Magyar Tagozatának a kommendátora e tagozatot a háború után Nyugaton újra felépítette.
Biograpy
Alexander Varga von Kibéd (full name: Primipilus Alexander Varga de Kibéd and Makfalva) was born in Szentgerice, Transylvania (Hungary) in 1902 and died in Munich (Germany) in 1986. He belonged to the 'Kolozsvár School of Philosophy' (Klausenburg/Cluj) that arose around Károly Böhm (1846-1911), professor of philosophy in Kolozsvár, who created with his six-volume 'Man and His World' a new, independent way of philosophy of Hungarian origin, of growing in importance today. Professor Varga von Kibéd received the title of doctor of philosophy 'sub auspiciis gubernatoris' at the University of Szeged, then became professor of philosophy at the University of Budapest and from 1951 at the University of Munich, where hundreds of students attended his lectures. He was a well known Kant-specialist and epistemologist. His book 'Einführung in die Erkenntnislehre, Die Grundrichtungen und die Grenzen der Erkenntnis der Wahrheit' (Munich-Basel 1953) was translated even into Korean. He was commander of the Hungarian Commandery of the Johanniter Order [Order of St. John].