Tétel adatlapja
CÍMLAP
Jaap Goedegebuure
Anne Marie Musschoot

Kortárs holland és flamand prózaírók

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Bevezetés
Gerard Reve (1923): az ellentmondásos újító
W.F. Hermans (1921-1995): "alkotó nihilizmus"
Harry Mulisch (1927): "én vagyok a második világháború"
Hugo Claus (1929): "remegő, nyugtalan, Paradicsomba vágyó szívvel"
Hella S. Haasse (1918): a történelem útvesztője
Paul de Wispelaere (1928): kritika és önéletrajz
Ivo Michiels (1923): a formai kísérlet
Cees Nooteboom (1933): látszat és valóság
J. Bernlef (1937): átmenetek és határbontások
Jeroen Brouwers (1940): a forma mint igazság
A hetvenes évek: valóság és képzelet
Walter van den Broeck (1941): önéletrajz és dokumentum
Monika van Paemel (1945): feminista regény a háborúról
Stefan Hertmans (1951): a határok teljes lebontása
Frans Kellendonk (1951-1990): egy hívő hitetlen
A Holland Antillák és Suriname irodalma
Frank Martinus Arion (1936)

Bibliográfia
A kötetben szereplő szerzők egyéb művei magyar fordításban

Regényrészletek
Gerard Reve, Az esték
W. F. Hermans, Az akácok könnyei
Harry Mulisch, A merénylet
Hugo Claus, Belgium bánata
Hella s. Haasse, Bomarzo kertjei
Paul Dewispelaere, Házam nincs sehol
Ivo Michiels, Az Alfa-könyv
Cees Nooteboom, Szertartások
J. Bernlef, Szellemképek
Jeroen Brouwers, Lesüllyedt vörös
Walter van den Broeck, Levél Boudewijnnek
Monika van Paemel, Elátkozott apák
Stefan Hertmans, Sivatagok határai
Frans Kellendonk, Misztikus test
Frank Martinus Arion, Dupla vagy semmi



Bevezetés (részlet)

Aki a holland nyelvű irodalomról beszél, azon regényírók, költők és esszéisták műveire gondol, akik azt az idiómát használják, amely, leszámítva a helyi különbségeket, azon területeken él, amelyek a térképen Hollandia és Flandria néven ismeretesek. Noha a múltban ugyanannak a politikai egységnek képezték részét, ma már több, mint százötven éve nem ez a helyzet. Hollandia önálló nemzet, a holland nyelvű Flandria pedig a francia nyelvű Vallóniával a Belga Királyságon belül képez egységet. A Belga Királyság 1993-ban federális államstruktúrát alakított ki. Hollandia és Flandria között azonban közös múlt áll, s ez mind a mai napig érezteti hatását. Így például a közös nyelv is az örökséghez tartozik, amely máig él és nemzedékről nemzedékre áthagyományozódik. A hagyomány életben tartásában az irodalom fontos szerepet játszik.


×