Zrínyi Miklós Adriai tengernek syrenaya lelőhely: Horvátország - Zágráb - Nemzeti és Egyetemi Könyvtár jelzet: r4090 >>vissza a főoldalra<<

Szerelmes versek, hősi eposz és epigrammák. - A gyűjteményes kötet főrésze a következő verseket tartalmazza:

• [1] Idilium, az hol egy vadász Violának kegyetlenségéről panaszolkodik című, kezdősora: Egy megbúsult vadász kikelet idején - (001.pdf/005)
• [2] Idilium. Kezdősora: Kegyetlen, hová futsz te, árnyéknál könnyebb - (001.pdf/019)
• [3] Ezután következik Zrínyi eposza: a Szigeti veszedelem, amely 15 részből (pars) áll. A versszakok részenként meg vannak számozva. A beszámozott versszakok számának összege 1566, vagyis azonos a szigeti ostrom évszámával. Ebbe nincs beleszámítva a XIV. és XV. ének végén található egy-egy kurzív szedésű strófa. Az első incipitmutatóra utaló kezdősora: Én, az ki azelőtt ifjú elmével. - (001.pdf/027 - 008.pdf/316)
• Az eposzt lírai költemények követik,
• [4] Arianna sírása. Kezdősora: Adria tengernek fönn forgó habjai - (008.pdf/317)
• [5] Cím nélküli vers, Titirus és Viola párbeszéde 24 szakaszban, amelynek kezdősora. A vadász elnyugszik - (009.pdf/329)
• [6] Echos vers. Kezdősora: a Te ki gyönyörködöl az én nyavalyámban. - (009.pdf/335)
• [7]-[8] Orfeus történetét elbeszélő vers két része. Kezdősoruk: Nyisd meg én torkomat keserves sírásra és Ó, nagy Abissusnak. - (009.pdf/339)
• A kiadvány végén a következő Epigrammák olvashatók:
• [9] Atilla, kezdősora: Isten haragjának én szelleti voltam – (009.pdf/345)
• [10] Buda, kezdősora: Mely rosszul alkhatnak egy király székben. –
• Ezután a szigeti hősökről szóló epigrammák olvashatók:
• [11] Szigeti Zrini Miklos, kezdősora: Mint Hector Trójának. – (009.pdf/346)
• [12] Deli Vid, Sarkovich, kezdősora: Én is nem keveset. – (009.pdf/346)
• [13] Radivoi és Iuranich vajdák, kezdősora: Mi boldogok voltunk – (009.pdf/347)
• [14] Farkasich Péter, kezdősora: Csak alig mutatott. – (009.pdf/347)
• [15] A Feszületre című vallásos vers kezdősora: Sírtál már eleget lám Ariannáért. - (009.pdf/359)

Első nyomtatott kiadás: Béchben MDCLI Kosmerovi Máte.
RMNY III. 1636-1655
2360       Bécs. 1651
[ ] 4 , A 4 –Z 4 , Aa 4 –Pp 4 Rr 3+1 = [159] fol. – 4° – 1 calcographica, orn., init.
(Országos Széchényi Könyvtár, Budapest - RMK I 842)
Hasonmás kiadása: Zrínyi Miklós: Adriai tengernek Syrenaia. Bp. 1980. Utószó: Kovács Sándor Iván. – Az egyes versek szövegkiadására vonatkozó utalásokat ld. az incipitmutatóban.

Az Adriai tengernek Syrenája kötet fennmaradt példányai közül a londoni British Library példányával V. Ecsedy Judit foglalkozott (ItK 1991: 235–251). Megállapította, hogy az nem eltérő változat, mert a címlapja és a könyv törzse az eredeti 1651. évi kiadás, de a kötetben tíz levelet (A 4 , N 2 , N 3 , Nn 2 , Nn 3 , Oo 1 , Pp 2 , Pp 3 , Rr 2 , Rr 3 ) pótlólag 1795 és 1812 között nyomtattak Debrecenben, feltehetőleg akkori tulajdonosa, Kazinczy Ferenc megbízásából. A címlap előtti metszetet még később, 1851-ben készült litográfiával pótolták az eredeti alapján.
(In 20 bibliothecis 27 expl. – Budapest Acad, Nat, Univ – Cluj-Napoca Acad, Univ – Debrecen Ref, Univ – London BL – Sárospatak Ref – Szeged)

Zrínyi Miklós (1620–1664) költő, hadvezér. 1647-től Horvátország bánja és főkapitánya. 1663–1664-ben sikeres hadjáratot folytatott a törökök ellen. Nemcsak mint hadvezér, hanem mint író és költő is a török elleni harc szószólója volt. Életéről és írói munkásságáról Klaniczay Tibor írt monográfiát (Zrínyi Miklós. Második, átdolgozott kiadás. Bp. 1964). Ebben részletesen elemezte az Adriai tengernek Syrenája kötetet (i.m. 353–361). Összevetette az ún. Zágrábi kézirattal, amely 1650–1651 telén keletkezett és a Peroratio kivételével a kötet teljes anyagát tartalmazta.

A lírai versekről, mint „tudatosan megkomponált verseskötetről” Kovács Sándor Iván írt könyvet (A lírikus Zrínyi. Bp. 1985). Ebben részletesen bemutatta a lírai versek műfaji előzményeit, poétikai jellemzőit stb. A Szigeti veszedelem és az olasz eposzirodalom összehasonlító elemzésére elsőként Arany János vállalkozott (Zrínyi és Tasso. = Arany János: Összes művei X. Bp. 1962, 330–439). Király Erzsébet Tasso Gerusalemme liberatája és Zrínyi Obsidio Sigetiana c. hőskölteményei között vizsgálta meg az azonosságokat és különbözőségeket (Tasso és Zrínyi. A „Szigeti veszedelem” olasz epikai modelljei. Bp. 1989). Horvát irodalmi előzményeiről Lőkös István írt (Zrínyi eposzának horvát epikai előzményei. Debrecen 1997). Az eposz genezisét feltárta és tartalmát részletesen elemezte Klaniczay Tibor (i.m. 75–317), és Szörényi László (Acta Romanica 10. Szeged 1986, 124–154). A Szigeti veszedelem formuláival Amadeo Di Francesco (ItK 1987/88: 150–174), Zrínyi verselésével Mohácsi Ágnes foglalkozott (ItK 1991: 297–311). A kötet természetszimbólumairól R. Várkonyi Ágnes értekezett (Művészettörténeti Értesítő 1994: 27–34).