Önéletrajz

1962. március 14-én születettem Budapesten.

Iskoláimat Marcaliban, Székesfehérvárott, Debrecenben és Budapesten
végeztem, Székesfehérváron, a Teleki Blanka gimnázium angol tagozatán érettségiztem, és a budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-történelem szakon diplomáztam 1987-ben.

1989-ben Lisszabonban, Portugáliában éltem.

1990 óta a Magyar Rádióban dolgozom, 1995-től a Magyar Rádió Irodalmi szerkesztőségének vezetője vagyok.

1998 óta tagja vagyok a MEDIAWAWE- Fényíró fesztivál nemzetközi zsűrijének, illetve 1999 óta tagja vagyok a Magyar Mozgókép Közalapítvány Játékfilmes szakkuratóriumának.

Kezdetben - az egyetem utolsó éveitől - kritikákat, esszéket publikáltam, első napvilágot látott novellámmal 1992-ben megnyertem a Magyar Napló c. irodalmi hetilap Örkény István-novellapályázatát. Ugyanebben az évben jelent meg első kötetem, a beszélgetéseket tartalmazó Felrombolás c. kötet.

1993-ban látott napvilágot A testtől való szabadulás útja c. novelláskönyvem (Pesti Szalon kiadó.)

1994-ben díjat nyertem a 2000 c. folyóirat jubileumi novellapályázatán, és 1995-ben megnyertem az Élet és Irodalom c. lap novellaversenyét is. Munkáim során Móricz-, Nemzeti Kulturális Alap-, Eötvös- és Soros-ösztöndíjban részesültem.

1996-ban jelentettem meg első regényem, A tárt szárnyú lepke c. művet (Jelenkor Kiadó).

1997-ben Romkert címmel látott napvilágot második regényem (Jelenkor kiadó).

1998-ban adta ki Történetek a csodálatos csecsemők életéből (útiregény) c. kötetemet a Kijárat kiadó, a könyv fényképeit készítette: Czabán György.

1999-ben jelent meg a Hentesek kézikönyve c. novellagyűjteményem a Palatinus kiadó gondozásában.

2000-ben látott napvilágot az Orrocskák (nagy-budapesti-szerelmes-regény) c. regényem a Palatinus kiadónál.

Több filmforgatókönyvet írtam, ezek közül A kis utazás c. film a 2000. évi Magyar Filmszemlén elnyerte a Közönség díját.

Budapesten élek, nős vagyok, egy gyermekem van.

Ismertető

A Hentesek kézikönyve az író 1990 és 1998 közt írott novelláiból mutat be néhányat, nem föltétlenül olyanokat, amelyekben hentes szerepelne (bár ilyen is akad köztük) vagy amelyekben a hentes szó konnotációi segtenék elő az értelmezést (pedig ilyenekre is lelhet köztük az olvasó). A cím mégis telitalálat a maga többszörös rejtélyeivel, áttételeivel és utalásaival. Mindenekelőtt azért, mert Krúdyra alludál, arra az íróra, akitől nyilvánvalóan legtöbbet tanulta Kőrösi Zoltán, és akinek számos jelenetére, epizódjára, alválfajára és írói felfogására ráismerhet Krúdy kései írásainak jó ismerője a Hentesek kézikönyvének darabjaiban. Különös kettősség jellemzi ezeket az írásokat: egy igen erős "földközeliség", a mindennapok jeleneteinek, alakjainak, eszközeinek, gesztusainak, formáinak stb. verista felidézése s minuciózus pontosságú leírása, legyen szó akár randevúról, teherautó-vezetésről, szalag melletti munkáról, a sörözés liturgiáiról, a húsételek elfogyasztási módozatairól, illetve az áttűnések, álmok, elmozdulások, tükörkép-játékok, szürrealisztikus fantazmagóriák, látomások, víziók világáról adott líra-költői futamokról és pannókról (Meggyvér; A Lidi; Misi bácsi a központból; A citromos kolbászról; Üvegsör stb.). Ez a kettősség azonban nem külön-külön áll a novellákban, hanem igen sajátos szimbiózist alkot. Része van ebben annak is, hogy Kőrösi a víziókat is roppant életszerűen, "életesen taglalja, de annak is, hogy - valami különös művészettel - a leghétköznapibb dolgok részletezését is oly módon végzi el, hogy az óhatatlanul átbillen az irreálisba, a lehetetlenbe, az álomba és szürreálisba. Egységesek ezek a novellák, nincs bennük külön "fenn" és "lenn", ám az oszcilláció mégis állandó, a rétegek és szintek egymásba és egymásra épülnek, egészen sajátos hangulatú aurát kölcsönözve a sokszor igénytelenül induló, banalitásukat szinte hangsúlyozni vágyó novelláknak.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk