Tétel adatlapja
CÍMLAP
Kőrösi Zoltán
Romkert

TARTALOM, ÖNÉLETRAJZ, ISMERTETŐ



Tartalom

Első rész

(az ügy, avagy az első fejezet, melyben jótanácsok bukkannak fel az életről, s egyben felsejlik egy különös eset némely előzménye is)

(mészáros, avagy a második fejezet, melyben megismerkedhetünk egy jóravaló fiatalemberrel, és mint a sétálóutcai kirakatok csalóka fényében, úgy tűnhet, megvilágosodik valami)

(könyvszag, avagy a harmadik fejezet, hogy mi járhat egy fiatalember fejében és hogy száradófélben van egy vizes fürdőnadrág is)

(kőrösi, avagy a negyedik fejezet, ami szól az élet és az irodalom bonyolult összjátékairól, és valami titokzatos fényképekről is)

(utazás, avagy az ötödik fejezet, melyben egy busz kanyarog, de az útnak még korántsem szakad vége)

(levélkék, avagy a hatodik fejezet, ahol múlik az idő, de csak a kérdések szaporodnak)

Második rész

(a kert, avagy az első fejezet, a régi gyertyafényről, a szürkésbarna füstről, és arról, hogyan pendül a jég)

(a hó, avagy a második fejezet, záporok és madárnyomok)

(olvadás, avagy a harmadik fejezet, fűcsomókkal és macskafülekkel)

(virágok, avagy a negyedik fejezet, földek, magok és a tehénillat)

(kukacok, avagy az ötödik fejezet, a megfoltozott paplanhuzat)

(eső, avagy a hatodik fejezet, sárkoloncok és fekete orrocskák, hogyan koccan a tejespohár)

(jég, avagy a hetedik fejezet, tranzisztor és almahéj, persze csak lábujjhegyen)

(hólé, avagy a nyolcadik fejezet, fehér foltok és bélyegek, miként tud lobogni egy piros nyakkendő)

(meleg, avagy a kilencedik fejezet, a volga és a bádogkád, és hogy meddig tikktakkol egy óra)

Harmadik rész

(telik is, múlik is, avagy az első fejezet, a szombat délutánról, és a fák között vezető kicsi sétautakról)

(nyári sör, avagy a második fejezet, kavicsrugdalással, hólyagos az aszfalt)

(félhomály, avagy a harmadik fejezet, hogyan szárad a pohár falán a sörhab, vörös téglácska a százforintosokból)

(korom, avagy a negyedik fejezet, búzaszálakkal és cigarettacsikkekkel, és azzal, hogy semminek, de semminek nincsen vége)

Negyedik rész

(napsütötte út, avagy az első fejezet, melyben ugatnak a kutyák és kiabálnak a tyúkok, miközben mégis szól valami zene, ámbár a rejtélyek mintha egyre csak szaporodnának)

(derengés, avagy a második fejezet, arról, hogy miért kell szombat délután sétálgatni, és hogy milyen a finom parfőmök illata a presszóasztalok fölött)

Ötödik rész

(az Isten teremthette, avagy az első fejezet, ballonkabát és november hetedike, fegyvert fogott minden szegény )

(de hogy mikor, azt nem ő döntötte el, avagy a második fejezet, augusztusi csillagokkal és éjszakai fénykörökkel, és hogy ki tudja, vajon melyik seprű hogyan seper)

(a-világban-lenni, avagy a harmadik fejezet, a tudományos rendszeren alapuló gazdálkodás minden megnyilvánulásáról)

(falióra, avagy a negyedik fejezet, a várakozásról és a reggel szagáról)

(árnyék, avagy az ötödik fejezet, képek, egy mell hajlata a piros trikó alatt)

(szálkák, avagy a hatodik fejezet, meztelenek és nejlonzacskók, miközben látszólag nem akar előrehaladni semmi)

(harc az életért, avagy a hetedik fejezet, comb a combhoz tapad)

(lenni-a-világban, avagy a nyolcadik fejezet, téglajárda és fapad)

(napok után, avagy a kilencedik fejezet, vaskorlát, gőzbodrok, kíváncsi gombocskák és meglepetések)

Hatodik rész

(az ügy, avagy az első fejezet, ha nincsen probléma, akkor is van megoldás, mi több, mindenfajta végső megoldások)

(szimat, avagy a második fejezet, hogy legyen végre befejezés, igen, itt legalábbis legyen)



Ismertető

A mai magyar posztmodern regény szándékoltan, kidolgozottan "hamis regény". Van benne ügy, nyomozás, szerzői okoskodás, kulturális-irodalmi referencia. Kőrösi Zoltán új regényében a Mészáros Péter nevű, nyári szünidejét töltő székesfehérvári egyetemista egy rejtélyesnek képzelt ügy nyomára bukkanva sodortatja magát az eseményekkel. Véletlenül egy fotót talál, és azt hiszi - s vele együtt a titok valós rejtélyében hívő olvasó -, hogy a képen a kötet szerzőjével, "Kőrösi Zoltán"-nal azonos író kisgyerek kori képét fedezte fel. Mészáros ebben a hitben megveszi "Kőrösi" egyik korábbi regényét, s ezt meg a talált fényképet forgatva, zavaros lélekállapotban Alcsútdobozra megy, hogy kiderítse, mikor készült a kép és hogy van-e köze egymáshoz a fotódokumentumnak s a nevezett írónak. A híres kastélyparkban és a faluban dilettáns és kissé abszurd riporterként egy homályos élettörténet részleteiről tud meg egyet s mást: az 1972-ben készült fénykép és a kocsmai beszélgetések közben felszedett, érdekesnek tetsző információk nemigen igazolják sem a fiatalember nyomozati késztetéseit, sem a tárgyi pontoskodást. A képen látható kisfiú valószínűleg egy bizonyos k.z., s a vele együtt lefotózott kislány állítólag meghaltak.

A több napon át folyó kutatás támpontjai - tán a Fejér megyei helyszínek topográfiai és hangulati lenyomatait kivéve - a regény lapjain lassan szerteoszlanak. Aminek az is eszköze, hogy a jellegzetesen posztmodern, kihívóan nárcisztikus-ironikus regényötlet szándékosan fiktív és a maguk egydimenziósságában papírmasészerű alakokat mozgat. Ezért aztán nem könnyű kideríteni, hogy a szerző miért járatja végig - tetszelgő, folyondáros mondatkonstrukciók tehertételével - az önfelemésztő, mintegy önmagát megsemmisítő epikai folyamatot az olvasóval. A "főregény" és a beépített másik mű - a Mindenszentek című, amely a Kádár-éra társadalomszociográfiáját családi miliőben ábrázolja - koncepciója feltehetően egy jelképet rejteztet: az alcsúti helyszín furcsa műemlékromját, abszurditását képezi le a prózaforma. A főhercegek híres kastélyából is csak a homlokzat maradt meg, s az üres ablakokon át a "semmibe" látunk. Valószínűleg a "regény a regényben" posztmodern változata, az eltűnt múltnak a többféle epikai diskurzuson keresztül való fel nem támaszthatósága itt a prózaforma "negatív" tétje. Remélhető, hogy a regény szollipszizmusa - egyfajta szellemi szórakozást nyújt majd a mai posztmodern irodalom iránt érdeklődőknek.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk


×