Előszó

Az általános földtan az utóbbi évtizedekben hatalmas fejlődésnek indult. Elméleti részében a geográfiai, fizikai és chemiai tudományok, alkalmazott részében a technika csodás vívmányai, a bányakutatások és a mélyfúrások egyengették nagyarányú előrehaladása útját. A világháború sem bénította meg a földtani vizsgálódást s a rettenetes és mindent lenyűgöző világégés közepette a geológiának főképpen gyakorlati ága lendült fel. A hadviselő államok egymással versenyre kelve iparkodtak hegységeik kincseit felkutatni s különösen a kőszén, vasércz, aluminium és egyéb hasznos fémek geológiai kutatására vonatkozó vizsgálatok jelentenek e téren nagy haladást. Mindezek a kutatások, bár a geológiának csak egyes ágait fejlesztették, természetesen nagy hatással voltak az általános geológiai ismeretekre is.

A magyar geológiai irodalom az utóbbi időkben vaskos monográfiákkal gyarapodott, melyek hazánk egyes vidékeinek földtani szerkezetéről és hasznosítható anyagairól szólanak. Ezek az értékes munkák, valamint földtani folyóirataink becses tudományos anyagot tartalmaznak, azonban nem alkalmasak arra, hogy a Földről szóló tudomány alapvető ismereteibe vezessék be azt, aki a Föld keletkezéséről, anyagáról, változásáról és fejlődéséről összefoglaló képet akar kapni. Ez utóbbi célt szolgálták hosszú ideig SZABÓ JÓZSEF, Geológia (Budapest, 1883), PAPP KÁROLY - TREITZ PÉTER, A Föld (Műveltség Könyvtára, Budapest, 1906) és BÖCKH HUGÓ, Geológia (Selmeczbánya, 1909, 2 kötet) czímű könyvei, melyek közül a legelső már teljesen elavult, az utóbbi kettő pedig elfogyott. Ugyancsak teljesen eltünt a könyvpiaczról WALTHER J., A Föld és az élet története (Budapest, 1911) czímű kiadványunk, mely nagy vonásokban és mesteri összefoglalásban tárta az okulni vágyók elé a Földnek és a földi életnek izgatóan érdekes multját és fejlődését.

Ilyen körülmények között Társulatunk Választmánya szükségesnek ítélte, hogy oly általános irányú földtani művet juttasson a magyar közönség kezébe, mely közérthető összefoglalásban nemes egyszerűséggel ismerteti a bolygónkra vonatkozó általános geológiai ismereteket. Választása SCHAFFER X. F. bécsi egyetemi tanárnak "Általános geológiá"-jára esett, mely megítélése szerint leginkább alkalmas arra, hogy tartalma népszerűvé váljék.

Kérésünkre SCHAFFER tanár úr nemcsak örömmel adta meg az engedélyt a mű kiadására, hanem a német szöveget számunkra tetemesen kibővítette úgy, hogy a magyar fordítás tulajdonképpen e mű második, javított kiadása. Értékét nagyban fokozzák a revizornak: DR. PAPP KÁROLY egyetemi tanár úrnak nagybecsű pótlásai, melyeknek során többek között a tektonika alaptanaiban (131. lap) a bányásziránytűk, geológus- kompaszok használatát, a karsztvizek fejezetében hegységeink karsztos jelenségeit (337. lap), továbbá a Nagy Magyar Alföld hajdani pusztáit (435. lap), a németországi és keletgalicziai kálisótelepeket (449-452. lap), azonkívül a 484. lapon a szicziliai kéntelepek eredetét, saját kutatásai alapján, eredeti szelvényekkel értelmezi és magyarázza. A Függelék tíz fejezetében húsz képpel illusztrálva magyarországi példákkal világosítja meg mindazt, amit a szerző főképpen osztrák és német példákkal világított meg, ezért a Függelék hasznos útmutatásokkal szolgál az elméleti és az alkalmazott geológiával foglalkozó szakembereknek is.