CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Jelenkor
Még megvan minden
Bosznia
Dinopancia
Amikor az aranyeső nyílni kezd
Mindnyájan elmegyünk
Mámor
A szeretet csapdája
Tavaszi nyár
Budapest, vasárnap
Van remény
Névtelen parcellák között 1956
Halottak napján
Elhagyatottságom
Versnek kevés
Nagypéntek
Azt mondják...
Lélek-karámban
Földre hullott mennyország
Hazám
Édesanyám
Hófehér volt...
Emlék
Rendkívüli idő
Pilinszky János emlékére
Hajlék nélkül
Április
Az útlevél hátlapjára
Áldozati bárány
Búcsúzás
Balázshoz
Emlékezés apámra
Isten szolgája
Fátyol és sírhalom
Ima a vadgesztenye alatt
Ponciusok
Még mindig nem
Hálás szívvel
Előszó
Maier-Kránitz László 1950-ben született Dombegyházán, Délkelet- Magyarországon. Már fiatalon érdekelte a művészet: még húsz éves sem volt, amikor először kiállított.
Az egyetem befejezése óta történelmet, magyar nyelvet és irodalmat tanít. Ahol csak dolgozott, részt vett a helyi irodalmi és művészeti életben.
Pilinszky Jánossal, az európai jelentőségű költővel kialakult személyes kapcsolata nagy hatással volt költészetére.
1983-ban a Székesfehérvári Költők Köre tagja lett. Versei rendszeresen megjelentek a magyar sajtóban.
Abban a rendszerben, amelyik sandán nézett a vallásra, hátrányt szenvedett római katolikus neveltetése miatt - amihez mindig töretlenül hű maradt. Így nem véletlen, hogy családjával Esztergomban, Magyarország első keresztény városában telepedett le. Otthon is érzi magát, s már három verseskötetet adott ki: Szárnyatlan angyalok, Gólyaszárnyon, Tettetés nélkül.
A versírás és festés mellett egy esztergomi középiskolában tanárként dolgozik.