Miszerint |
![]() |
![]() |
Miszerint
már csak ezekben a kezekben
ebben a letagadott szegénységben
tudok hinni
már az eligazodási
nehézségek ismételgetése
teszi bonyolulttá
a világot
a kard és a zászló elavult
fogalmaink fele ultra-ultrább
bár még lenne több javaslatom
már csak ezekben a kezekben
ebben a letagadott
szegénységben tudok hinni
(1968)
Nádkést kezedbe |
![]() |
![]() |
Ha kezedbe veszed a talajt
a föld melledről zuhan el -
a bomba is: az apád majdnem
majdnem belesüketült -
tanulhatnál!
- tófenékre nyúló szilánkok
felúsztatják zubbonyod a
nád tövére -
röhögj hogy neked mindez egyénien fáj! - s eredeti
a körömszaggatás -
megkülönböztetően hasogat
a nád éle már szemedben
- kezed a tiéd
csak sokféleképp csavarhatja
a szilánkokat porrá
ha könnyű a por
a víz tetején buborék lesz
ha nehéz lehúzza a mély
a nádkést kezedben forgathatod
forgasd csak a halak ellen!
(1968)
Lemez-keresztek |
![]() |
![]() |
Lemezhajad örökre a fán
zörög egy maroknyi világ
nem tekinthetsz definíciókra
fagyporos levélbimbókra
keresztjeid a szögeknél rágtad
kezedből formálhatod a szádat
víznek és csontnak fekete tányér
vásárolható már újabb kitinpáncél
(1968)
Kellett... |
![]() |
![]() |
Kellett a tűzben is
gyújtósnak lenni
pörgő sustorgásban
lánggá merevedni
zörejes szívre
füstöt eregetni
homlokok hegyét
elszenesíteni
a menedékhelyet
hamuval hinteni
(1969)
Ki? |
![]() |
![]() |
Ki bérelt föl a pörlekedésre?
S ki fogta be a szádat?
Ki döntötte el,
hogy ki lesz a gyáva?
Kezét ki mosta csendben?
Miért hazudta a Balatonról, hogy tenger?
Ki szívta vérem halkan?
Ki örült annak ha ríttam?
Ki idegesítette halálra a fákat?
Ki kutatta százszor át a házat?
Ki rejtegette a fegyvert, a puskát?
Ki járta a kínok leghosszabbját?
Az bérelt föl a pörlekedésre,
aki befogta a számat!
(1969)
Lehajtott fejjel |
![]() |
![]() |
Dénes Istvánnak, a Bródy Sándor utcába
Még nincs kerítése a háznak
s ez a nagy gondja apámnak
távolodó galaxisokról kellene
szólnom anyámnak
vagy hogyan vagy hogy is
mondjam el amit a szív
kattogva érez
(mitől lepedőm
hajnalig véres)
bomolva minden
- büntessen Isten -
nagy az én vétkem
a mezsgyekőnél
véletlen
átléptem
idegen
határba
gyerekfej
kócosan
mutogat
fügét
a csodának
aztán
a gyerekfej
odamegy
hinni kezd
mesének
csodának
még nincs kerítése a háznak
már nem mehetek vissza a házba
(1969)
Kitűzöm pipacsom |
![]() |
![]() |
Kitűzöm pipacsom, itt találtam -
senki el ne vegye tőlem!
Körülforogtam a pirosságban.
Kötelet sodortam anyám elé
az eddig hantdobáló kézzel,
apám válla kalászok közt
tűnt el a kaszaéllel.
Fenyegettem a felhőket,
villámokat: hagyják
összerakni keresztbe
a napi munkánk!
Kitűzöm pipacsom,
sehol a pipacs -
kaszafenő kőbe botlom,
torkomat köszörülő időben
szólnom kell apámnak, anyámnak:
sehol a pipacs!
(1972)
Aki állítólag |
![]() |
![]() |
Kivezették a városfalon kívül
a kapunál majdnem elgáncsolta az őr
a harang majdnem elkondulta magát
hivatalos eljárás a bizalmasok szerint
"csak a megkövezés után következik"
szóval a kivezetett volt a bűnös
aki állítólag másképp akarta építeni a várost
illetőleg az addigi gyakorlattal
és a fejével nem tudott mit kezdeni
ezért is "megváltás volt számára a kövezés"
az eltemetést engedélyezik
de nem a katakombába
az utókort meg akarják kimélni
egy "vértanú-históriától"
(1970)
Magasles és bunkerek közt |
![]() |
![]() |
Ratkó Józsefnek
Magasles és bunkerek közt,
köztünk,
közöttünk
páncéltörmelék hull alá,
jégveretes hóesés hull alá,
fölénk fekete glória feszül -
Virágvasárnap pántlikáival
valaki elrepül
és
magasles és bunkerek közt
közöttetek
a tisztesség fogra és torokra
a nép bolondokra túlélőkre öngyilkosokra
a haza hazátlanokra és
az ünnepek gondosan rangsorolva -
magasles és bunkerek közt
ezeregyéjszaka "LEGSZEBB" kifeszítve
megfeszítve lenni
mert aztán... hát aztán... és aztán!!!
magasles és bunkerek közt és
két szó közt szeretők közt
örökös készenlétben lenni
mert aztán... hát aztán... és aztán!!!
magasles és bunkerek közt
osztva kiterítve
felismerhetetlen arccal hiányzó igazolvánnyal
egy ember... most aztán...?
magasles és bunkerek közt
köztünk
közöttünk
(1970)
A néptribunus |
![]() |
![]() |
A néptribunus ma beszédet
készül mondani, melyet
a fórumi kiárusításhoz intéz,
hosszasan szemlélődik előbb:
világtalan játékbabák
a szerencse felől
közelítik meg a tébolydát,
a céllövöldés bódét
a mutatványosok
egymás leégetését
gyakorolják
a körhintából
naponta kieshet valaki,
másokat kilöknek,
portól nehéz
a mikrofonon beolvasott
kívánság és zeneszám
ki nyer, ki veszít:
mindenki jól szórakozik.
A néptribunus pedig
végső kétségbeesésében
cukrot szopogat,
egy játékpuskáért
elhagyná a fórumot!
(1970)
Lehetnénk a tanítványok |
![]() |
![]() |
1.
a kereszt alumíniumból
a töviskorona sztaniolból
a kendőd fehér gyolcsból
a szögek műanyagból
a lándzsa színaranyból
az ecet tiszta borból
2.
Pilátus kezet mos tíz lavórból
poroszlók isznak telt kupákból
3.
Mi latrok: jobbról balról
várunk míg kilép az arc az arcból
lesietünk a Golgotáról
amennyit hallottunk láttunk abból...
lehetnénk a tanítványok
s úgy kezdenénk: "föltámadás a halálból"
(1970)
Kulcs-fohász |
![]() |
![]() |
Csikorduljon a kulcs, ha nehezére
is esik a zárnak, meg kell
nyílani a titkok kapujának - !
Hitünk ne törjön belé a zárba,
miként a kulcs, a gyáva!
Még hat lakat, még annyi hátra,
mögéjük hatalmas titkok zárva.
Szívünk nem dobban,
ha szemünk lezárva!
Rövid életünk,
s kudarcunk is áldva,
csikorduljon a kulcs!
Hitünk ne maradjon árva,
árván se sirassuk magunkat hiába!
(1969)
Egy szerkesztő
"vidám" válaszlevele
|
![]() |
![]() |
"Levelére válaszolva elfogyott az összes ténta, de pont elég lett! Mindazonáltal avégett... hol is kezdtem?... Abbamaradt, maga jól tördeli a sorokat... mármint egymás alá... mindenkit hülyének néz talán? No, a dicséret után kis marasztalás is, nem itt, hanem el, mivel észrevétlen fontos dolgokat a sorok közé rejt! Majd tárgyalunk halála után erről, úgyis ön, fiatal barátom hal meg előbb... És én is azt mondom: végülis dönt az utókor..."
(1969)
Amiből élünk, amiért halunk |
![]() |
![]() |
(lexikonokba, ikonokba, okba)
1. szavak: fog nélküli lehetőség a szájban
2. érvek: halálra ítélték az ellenérvek
3. idegek: egy darabig "cérna", aztán szakad
4. forradalom: a kvazárok egy sugárnagyságnál miért válnak láthatatlanná?
5. béke: amikor csak a gravitáció lehet halálos
6. szabadság: amint a kövek úszni kezdenek... és...
7. tengeri szél: partra is sodorhat
8. kavicsbánya: üregében a szív pitvara
9. képzelet: a vágy aláaknázva vággyal
---------------
10. költészet: hogy éljen, elegendő ok
egy sor vértanú-ikon
és a lexikon kilenc
előbbi magyarázata
(1969)
Vers |
![]() |
![]() |
A kor kapujára plakátot szögez.
- Ki olvassa: előtte nyílik.
- Ki nem: előtte
zárul.
Csak egy szög tartja...
A jég is odaver!
(1970)
József Attilához |
![]() |
![]() |
Éjjel ha keresnek
kóbor álmok
fölszedett sineid
megtalálod
eldugott vonatot
elővonszolsz
hűséges vagy Te a
vagonokhoz
leveles dohány az
amit szívnál
halálod: logika
életspirál
halálod nyomában
fájó pózok
életed spirálján
én rugózok
én függök e korban
szürke ólmon
idegek rácsain
ringatózom
(1970)
Tenyérnyi kockán |
![]() |
![]() |
Mondani akarom a tanulhatatlan verset
és közben játszani a tiltott jövés-menést
a függöny előtt
a súgó nem kapja meg a szövegem
maximum izgulnia kell értem
a rendező elkékül a függöny mögött
s szankciókat emleget tehetetlenül
mert nem ronthat elém hogy még egyszer
és utoljára felhívja figyelmem
a játék fogyatékosságára
de nem tudja kiigazítani végzetes botlásaimat
egyedül pár deszkára hagyatkozhatok
innen állítok és vonok kétségbe evidenciákat
pár centivel magasabbról mint az első sor székei
tehetetlenségemen túllendültem
maradék erőmmel temetkeznem most szégyen volna
e tenyérnyi kockán míg a függöny mögöttem széthasad
(1970)
Biztatgatók |
![]() |
![]() |
1. Szemtájék ha kifehérül
holdbiztosíték ha kicsapódik
haláljáradék ha nem postázzák
akkor szabad-e félnem
s van-e jogom
hisz alig karmolásztak össze a kések.
2. A forradalom idején
az idő mérlegén
a mérleg nyelvén
a nyelv hegyén
volt a szó -
de nem mondták ki:
vártak a forradalomra.
3. Nem lesz szobánk
nem lesz papírom
a város betemet
én betakarlak
huzattal szerelemmel
(egyformán osztva a terhet...)
(1970)
Nyári menetrend-változások |
![]() |
![]() |
Vonat sín jelzők
huzatos döccenés a kendőd
öled a halál-cséplő
csattog szodomai kénkő
vonat sín jelzők
utadba fekszik egy felhő
két felől a tájkép rád lő
törölnek a megérkezők
vonat sín jelzők
vonat sín jelzők
karodba omlasz
karodba térdel a felhő
(1971)
Poétika Uránia |
![]() |
![]() |
születtem csaknem a század
felezési idejénél
a csaknem miatt lettem szabálytalan
szabálytalan költő
egyetlen szabályom ebből következik:
a teljes "tudathasadás" előtt
- minden óvintézkedés ellenére -
robbanok!
(1971)
Ha már |
![]() |
![]() |
Ha már ablak is kitárul
semmit se írok a hazáról
se nép se nyelv nem határol
az ember milyen könnyen árul!
De majd aligha szól másról
mikor egyszál magába árvul
az oly távol-messze-távol
édes hazától -
föléje más idegen föld zárul.
(1970)
Szemünk szárazföldje fölött |
![]() |
![]() |
Súlyos vizek mellől madarak
vetődtek a szem szárazföldje fölé
kiköltöttek pár láthatatlan láthatatlant
kevés fióka és rengeteg ürülék maradt utánuk
tovaköltöztek nyugatra délre
vitték szemünket: a szárazföld mintavételét
a fiókák repülnének
de most tanulnak a repülőiskolában
s ott is csak körbe-körbe
egy szem körül
a berepülésre mondják:
nincs remény
mások: semmi remény
egy költő: reménytelen
csak fölfelé lehet
arra nincs OLDALT és EL
egy költő: halálunk nem reménytelen
(1970)
Időnknek... |
![]() |
![]() |
Időnknek mindenikje
mindenik időnk egy órája
szétterpesztett két láb mutatója
köldökzsinórunk életlen
vágóollója...
(1970)
Kinek szurkoljak? |
![]() |
![]() |
Fehérre pingált az ól
mögötte csalánból szőve
buja délután,
Istenem
- jaj csak ne nézzek oda! -
de kinek szurkoljak
a sárló kancáknak
vagy az unottan hágó csődöröknek?
(1969)
Március 15 |
![]() |
![]() |
A hetvenes évek elejéről
beszőve seszínű lobogókba: SZÜRKE SZÜRKÉBB FEKETE trikolórba! |
Petőfi elsiet a segesvári piacról |
![]() |
![]() |
Hazámra rátalálok
a bot ütése mint az óra ver.
Hazámra rátalálok
életem óriás késekkel perel.
Hazámra rátalálok
e földben itt mert az ég levet.
Hazámra rátalálok
zászlón a vér: a szertekent.
Hazámra rátalálok
ha népe már nem is keres!
(1971)
Ezzel a széllel |
![]() |
![]() |
Ezzel a széllel
kibontom a hajam
fára akasztom
ha így értetek
ha úgy
mindegy
ha így-úgy
egyremegy
élesül a hajam ------------- katona-----parádé
megőszül a hajam -------------- két
téli VILÁGOS
egyremegy
ha így-úgy
mindegy
ha úgy
ha így értetek
a fára tekeredés
helyett elszállok
ezzel a széllel
(1969)
Patthelyzet anno 1972 |
![]() |
![]() |
Ami már megfogalmazható
akad arra százegyvalahány
vers-fogalmazó...
S ami még rejtezik?
Azt nem lehet!
Nem verselik...
A |
![]() |
![]() |
a néha véletlen
a hátha reménytelen
a mégse bátortalan
a mégis bizonytalan
(1971)
Szoros |
![]() |
![]() |
Tengerszoros
és földszoros
mindig az
életünk szoros
vágyunk isteni teljes
a megvalósulás
hézagos -
halunk és
haldokolunk
ne súgjátok
ki lesz a soros -
tengerszoros
és földszoros
álmaival ha
nem lesz azonos
az ember:
az ég se holdas
csillagos
(1971)
Pohár |
![]() |
![]() |
- ó szilánkok az
éjben a vérben
essetek át az
emlék rácsai közt -
ha az egyik kéz
telében bepáráll
minden üveg s a
másik kéz nyarában
megfagy a bor:
akkor elindul
életem estéli útján
hanyatt a pohár
akár a közös poharunk is!
a fehér fal
kivégzőosztaga elé
(1971)
Kézen állani |
![]() |
![]() |
Ahogy elnézem magam,
én már saját lábon
megállni azért sem fogok,
s nem is törekszem megmutatni,
hogy azért, ha nagyon...
mert hideg, huzatos
éjszakákon parányi szobákban
és csatangolva vad utcaköveken,
cigánykerék zenitjére dobva
kézen kezdtem állani, majd
jönni-menni, kézen botlani,
s így történt meg vagy eközben,
hogy a haszontalan lábak
a felkelő és lemenő hold közé
verseket kalimpáltak
(1971)
![]() |
![]() |