Katonadalok | TARTALOM | Cseléd- és szolgadalok |
A magyar faluban a legszegényebb rétegek csoportokban, bandákban nyáron részesaratásra szerződtek (vö. 7073. l.). Sokszor távol a falutól, nagyon nehéz körülmények között dolgoztak, és ez tükröződik a munka szüneteiben énekelt, jellegzetes dalaikban is:
Sokat arattam a nyáron, |
Keveset háltam az ágyon: |
Hol erdőben, hol mezőben, |
Hol a tarló közepében. |
Jaj, Istenem, minek élek? |
Minek születtem szegénynek? |
Ha nem lettem volna szegény, |
Nem aratnék más kenyerén. |
Bodrogköz (Zemplén m.) |
E dalok legnagyobb része országosan ismert. Feltűnő, hogy köztük viszonylag sok a műdal. Mivel a bandagazdák többnyire az írástudók közül kerültek ki, meglevő dallamokra maguk is csináltak, írtak szövegeket, melyek elsősorban a hírversekkel mutatnak rokonságot. A dalok nem annyira a rossz élelmezést, mint inkább a komisz bánásmódot kifogásolják. A munka befejezésének külön dalai alakultak ki, amik többnyire a legvidámabb hangvételűek:
Elvégeztük az aratást. |
Készülj gazda, jó áldomást! |
Gazdasszonyunk, jó vacsorát! |
Adjon Isten jó éjszakát. |
Gerencsér (Nyitra m.) |
Az aratás egyben a párválasztás fontos lehetőségének számított. Az együtt aratásból sok házasság szövődött:
Katonadalok | TARTALOM | Cseléd- és szolgadalok |