Farming

BÁTKY, ZS., Aratósarlók a Néprajzi Múzeumban (Sicheln des Ethnographischen Museums). Néprajzi Értesítő, 1926; GYÖRFFY, I., A takarás és nyomtatás az Alföldön (Das Einsammeln und Treten in der ungarischen Tiefebene). Néprajzi Értesítő, 1928; KISS, L., Földmívelés a Rétközön (Farming in Rétköz). Debrecen, 1929; NYÁRÁDY, M., Az őszi rozs termelése Ramocsaházán (Bau des Herbstroggens in Ramocsaháza). Néprajzi Értesítő, 1930; GUNDA, B., Népi mezőgazdálkodás a Boldva völgyében (Volkswirtschaft im Boldvatal). Néprajzi Értesítő, 1937; K. KOVÁCS, L., A Néprajzi Múzeum magyar ekéi (Die ungarischen Pflüge des Ethnographischen Museums zu Budapest). Néprajzi Értesítő, 1937; K. KOVÁCS, L., Acker Geräte in Ungarn. Ungarische Jahrbücher, 1938; BALASSA, I., A debreceni civis földművelésének munkamenete és műszókincse (The Process and Nomenclature of the civis Farms in Debrecen). Debrecen, 1940; GYÖRFFY, I., Földművelés (Farming). In: Magyarság Néprajza. II. Budapest, 1941; IMRE, S., A felsőőrsi földművelés (Farming at Felsőőrs). Debrecen, 1941; SÁNDOR, G., A hóstátiak szénavontatása (The Hauling of Hay at Hóstát). Kolozsvár, 1944; Kós, K., Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának faekéi (The Wooden Ploughs of the Ethnographia Collection of the Transylvanian National {729.} Museum). Erdélyi Múzeum, 1947; K. KOVÁCS, L., A Magyar földművelő gazdálkodás kutatása (Research on Hungarian Agriculture). Budapest, 1948; BALASSA, I., A Néprajzi Múzeum favillagyűjteménye (The Wooden Pitchfork Collection of the Ethnographical Museum). Ethnographia, 1949; K. KOVÁCS, L., Die Ungarischen Dreschflegel und Dreschmethoden. Acta Ethnographica, 1950; LÁSZLÓ, GY., Székely faeke a XV. századból (La représentation d’une charrue de bois sicule du XVe siècle). Ethnographia, 1951; BALOGH, I., Határhasználat Hajdúböszörményben (Flurbenutzung in Hajdúböszörmény im XVIII. Jahrhundert). Ethnographia, 1954; BELÉNYESY, M., A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. században (Die grundlegenden Fragen der Entwicklung der Landwirtschaft im XIV. jahrhundert). Ethnographia, 1954; NYÁRÁDY, M., A tengeri népi termelése Ramocsaházán (Bäuerlicher Maisbau in Ramocsaháza). Néprajzi Értesítő, 1955; BALASSA, I., Adatok a Békés és Csongrád megyei részesmunka és ledolgozás kérdéséhez (1850–1944) (Landwirtschaftliche Arbeitsorganisation in den Komitaten Békés und Csongrád [1850–1944]). Ethnographia, 1955; BALASSA, I., A kévébe kötött szálasgabona összerakása és számolása (Das Zusammenlegen und die Berechnung des in Garben gebundenen Halmgetreides in Ungarn). Ethnographia, 1956; BOROSS, M., A nagybudapesti és Pest környéki paradicsomkultúra gazdasági és néprajzi vizsgálata (Wirtschaftliche und ethnographische Untersuchung der Tomatenkultur von Gross-Budapest und seiner Umgebung). Néprajzi Értesítő, 1956; PENYIGEY, D., A dohány elterjedése, hazai termesztésének kialakulása (The Spread of Tobacco and the Domestic Development of its Growing). Budapest, 1957; BOROSS, M., A csányi dinnyetermesztés eszközei (Die Geräte des Melonenbaus in Csány). Néprajzi Értesítő, 1957; NAGY, GY., Adatok Doboz gabonatermesztéséhez (Grain Production in Doboz). Gyula, 1959; BALASSA, I., A magyar kukorica (Der ungarische Mais). Néprajzi tanulmány. Budapest, 1960; TAKÁCS, L., A dohánytermesztés Magyarországon (Tobacco Growing in Hungary). Budapest, 1962; BÁLINT, S., A szegedi paprika (The Paprika of Szeged). Budapest, 1962; HOFFMANN, T., A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában (Processing Grain in Hungarian Husbandry). Budapest, 1963; BOROSS, M., A kecskeméti homoki zöldségtermelés (Gemüseanbau auf dem Sandboden von Kecskemét). Ethnographia, 1963; ANDRÁSFALVY, B., Duna menti gyümölcsöskertek (Orchards Along the Danube). Pécs, 1963; NAGY, GY., Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Traditional Farming on the Vásárhely puszta). Budapest, 1963; BALASSA, I., Földművelés a Hegyközben (Ackerbau im Hegyköz). Budapest, 1964; PAIS, S., A becsvölgyi gazdálkodás (Farming in Becsvölgy). Néprajzi Közlemények, 1964; IKVAI, M., Földművelés a Zempléni-hegység középső részén (Landwirtschaft im Zempléner Gebirge). Műveltség és Hagyomány, 1967; TAKÁCS, L., Kaszasarlók Magyarországon (Sensensicheln in Ungarn). Ethnographia, 1967; KÓSA, L., A dél-somogyi burgonyatermelés (Die Kartoffelproduktion im südlichen Somogy). Ethnographia, 1968; KÓSA, L., A magyar burgonyakultúra történetének és néprajzának kutatása (Die Untersuchung der Geschichte und Ethnographie der ungarischen Kartoffelkultur). Népi kultúra – Népi társadalom, 1968; TAKÁCS, L., Kaszaszerű vágóeszközök történetéhez I–II (Zur Geschichte unserer sensenartigen Schneidegeräte). Néprajzi Értesítő, 1968, 1969; BOROSS, M., A makói hagymatermesztés eszközanyaga (Geräte des Zwiebelbaus in Makó). Néprajzi Értesítő, 1968; SELMECZI-KOVÁCS, A., Adatok a nyomtatómunka termelékenységéhez Észak-Magyarország középső területéről (Angaben zur Produktivität der Drescharbeiten im mittleren Teil Nordungarns). Agrártörténeti Szemle, 1971; BALASSA, I., Fejezetek az eke és szántás Balaton környéki történetéből (Abschnitte aus der Geschichte des Pfluges und Pflügens in der Balaton-Gegend). Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1972; BOROSS, M., Bolgár és bolgár rendszerű kertészek Magyarországon. 1870–1945 (Bulgarische Gärtnereien und Gärtnereien von {730.} bulgarischem System in Ungarn. 1870–1945). Ethnographia, 1973; BALASSA, L, Möglichkeiten der Erforschung der frühesten Pflugsbenutzung in Mitteleuropa. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1971–1972; BALASSA, I., Az eke és a szántás története Magyarországon (Die Geschichte des Pfluges und Pflügens in Ungarn). Budapest, 1973; BELLON, T., Karcag város gazdálkodása (Földművelés) (Die Landwirtschaft der Stadt Karcag. Ackerbau). Szolnok, 1973; KÓSA, L., A magyar burgonyakultúra néprajza. A magyarországi burgonyatermelés kiterjedése (Ethnographic der ungarischen Kartoffelkultur. Entwicklung des Kartoffelbaus in Ungarn). In: Dissertationes Ethnographicae I, 1973; FÉL, E.–HOFER, T., Geräte der Átányer Bauern. Budapest, 1974; ANDRÁSFALVY, B., Dunamente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig (The Farming of Catchment Basins by People along the River Danube in Tolna and Baranya Counties up to the Completion of Protection against Flooding). Szekszárd, 1975; NAGY. GY., Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán (Peasant Life on the Vásárhely puszta). Békéscsaba, 1975; SELMECZI-KOVÁCS, A., Akklimatisation und Verbreitung der Sonnenblume in Europa. Acta Ethnographica, 1975; BENCSIK, J., Gazdálkodás a Kecskéspusztán Kisújszállás külső legelőjén (Wirtschaft auf Kecskéspuszta, auf der äusseren Weide der Stadt Kisújszállás). A Hajdúsági Múzeum Évkönyve, 1975; VARGA, GY., Hajdúszoboszló agrártörténete (The History of Agriculture in Hajdúszoboszló). In: Hajdúszoboszló monográfiája. Hajdúszoboszló, 1975; TAKÁCS, L., Egy irtásfalu földművelése (Die Landwirtschaft eines Rodungsdorfes). Budapest, 1976; GUNST, P.–HOFFMANN, T., A magyar mezőgazdaság a XIX–XX. században [1848–1949] (Hungarian Agriculture in the 19th and 20th Centuries [1848–1949]). Budapest, 1976; TAKÁCS, L., Foglaló jelek és foglalkozási módok a hazai irtásföldeken (Property Marks and Ways of Marking Acquisitions on Cleared Land in Hungary). Ethnographia, 1976; KNÉZY, J., Csököly népének gazdálkodása és táplálkozása [XVIII–XX. sz.] (The Farming Methods and the Eating Customs of the People of Csököly [18th–20th c.]). Kaposvár, 1977; KÓS, K., A faluekéről (Über den Gemeindepflug). Ethnographia, 1977; PALÁDI-KOVÁCS, A., Munkaerő és munkaszervezet a magyar parasztok rétgazdálkodásában (Manpower and Organization of Labour in the Meadow Farming of the Hungarian Peasantry). Népi kultúra – Népi társadalom, 1977; SELMECZI-KOVÁCS, A., Mezőgazdasági eszközkapcsolatok [Marokszedő kampó-kévekötőfa] (Landwirtschaftliche Arbeitsgeráte und ihre Zusammenhänge [Abraffhaken und Garbenbindestock]). Ethnographia, 1977; SZILÁGYI, M., A Békés megyei mezővárosok termelési szervezete a XVIII–XIX. század fordulóján (Production Structure of Agrotowns in Békés County at the Turn of the 18th–19th Centuries). Ethnographia, 1977; TAKÁCS, L., Részes aratás a Várong körüli pusztákon (Share-harvesting on the Farms around Várong). Népi kultúra – Népi társadalom, 1977; TAKÁCS, L., A “vész” mint irtási szakkifejezés (Das ung. Wort “Vész” als Fachausdruck der Rodung). Ethnographia, 1977.