CÍMLAP
|
TARTALOM, KÖSZÖNTŐ |
Tartalom
Köszöntő
A rovásírás szabályai
Friedrich Klára
Roga koronája
Ház a hídon
Tatárlaka titka
Kálmán Király varázsgyűrűje
Hamisítvány-e a Túróci Fakönyv?
A lévai vár rovásírásos alaprajza
Házsongárd ösvényein
A rovásírás fontossága és néhány jelentős képviselője
Rovásírás és diszlexia
A rovásírás időszerű kérdései
Újabb adatok a két "K" használatához
Újabb adatok az Eltüntetett őstörténetünkhöz
Újabb adatok az Attila-Atilla névváltozathoz
Badiny Jós Ferenc két könyvéről
Mah-gar, a magyar...!
Jézus király, a pártus herceg
Magyarországon nincs hivatalos környezetvédelem
A böfögő narancs
Olvasói levelek
Pogány imák című történelmi zenemű versei
Szakács Gábor
Őseink útján
Példaképeink üzenik
Dr. Molnos Angéla
Csepregi Ferenc
A radzsasztáni kapcsolat: Aradi Éva
Őstörténetünk a hagyomány: Badiny Jós Ferenc
Kelet titkai: Bárdi László
A festőművész: Bodó Sándor
Az Irgalom rendje: Bulányi atya
Aki a Napisten fényét követi: Dudás Rudolf
Hadsereg civilben: Erdős László
Hőseink emlékére: Erdős László
Camonik és etruszkok nyomában: Gondos Béla
Üzenet Égiekhez és Földiekhez: Gyenes József
Mese és valóság: Kabay Lizett
Az értékmentő: Laki Károly
A rézdomborítás mestere: Nyers Csaba
Magyar földrajzi nevek a világtérképen: Simon Endre
A küldetés: Tokay Rozália
Boldog Özséb nyomdokain: Vince atya
Palócok Társasága: Z. Urbán Aladár
Múltunk fényképei
Halld Magyarország!
A Bocskai kripta titka
A csángók kálváriája
Ahol megtört a jég
Őfelsége a Szent Korona
A király palotája
Nem mind arany, ami fénylik
A magyar nyelv védelmében
A Képes Krónika rejtélye
A rovásírásversenyekről
Szellemi óriás (videó) - Zajti Ferenc
Őstörténetünk hősei (könyv) - Kertai Zalán
Ókori személyi igazolvány (könyv) - Marton Veronika
Olvasói levelek
Nincsen uráli finn-ugor nyelvcsalád
Szakirodalom
Kárpát-medencei birtoklevelünk... tartalomjegyzéke
Köszönet
Terjesztők
Forrai Sándor Rovásíró Kör
Köszöntő
Kőbe vésték, fába rótták - üzeni a cím. Amikor Friedrich Klárával, feleségemmel azon törtük a fejünket, hogy mivel jelezhetnénk egyértelműen a Tisztelt Olvasó számára már a borítón is a kötet tartalmát, hirtelen eszébe jutott készülő lemezünk - Pogány imák -, A múlt üzenete című nyitódalának fentebb olvasható sora. Nem gondolkoztunk tovább.
Úgy éreztük, ebben mindaz benne foglaltatik, amiről szólani kívánunk, és amiről szólanunk kell. Persze, nem volt kétséges, hogy őseink írásáról, a rovásírásról és annak rejtélyeiről, de tegyük ezt oly szent akarattal, és körültekintéssel, hogy régi műveltségünket, örökségünket ártó kezek soha többé ki ne törölhessék a magyar könyvforgató tudatából. Mert az Istenek hagyták reánk.
Amikor jó két évtizeddel ezelőtt, a múlt század '80-as éveiben egyre lelkesebben olvastuk az akkori Magyarországon valós őstörténetünkről csak hellyel-közzel hozzáférhető szakirodalmat, nem gondoltuk, hogy napjainkra százak jelentkeznek a Kárpát-medencei rovásírás-versenyünkre, hogy segíthetjük rovásíró egyesületek, szakkörök alakulását határon innen és túl, hogy 2004-ben megjelenik az első rovásírásos újság.
Minderre nem lett volna lehetőségünk, ha nem találunk rá olyan rég elhunyt, illetve ma is velünk élő tanítókra, akik az élet legkülönbözobb területein alkották meg életművüket és segítettek bennünket az előbbre lépésben. Ők a példaképeink. Többen közülük mindeddig nem kapták meg azt a széles körű elismerést, amit tudásuk és tevékenységük alapján megérdemeltek volna. Márpedig a jövő a múltból és a jelenbol építkezik. Senki sem úgy születik, hogy mindent tud. Ismereteit valakitől kapja, tanulja, és azt illik megköszönni.
Ebben a kötetben példaképeink iránt érzett hálánkat "kőbe véssük, fába rójuk", ahogyan őseink is tették az ő elődeik tiszteletére.
Szakács Gábor