Ebben a szélsőséges, minden korábbi értékén átlépett hangulat-világban a líra is veszni látszik. A költő konstatálja a metamorfózist és szembe száll az új kor hamis próféciáival. Remélve: már úton vannak a változás valódi hírnökei.
Közéleti indíttatású verseinek sem az irónia a forrása. Az állapot továbbgondolása, eljutva az apoteózis válaszútjához. Ha nem jön a hírnök, elindulhatunk-e magunktól az úton.
Költészetének népi ihletésű versei elsősorban látásmódjára jellemzőek. A Próféták a tálcán versei erőteljesek és sokirányúak, a rendszerváltás nemzedékének útkeresései.
(Pajor András: Próféták a tálcán; B.K.L. Kiadó, Szombathely 1999)