CÍMLAP
|
TARTALOM, ÉLETRAJZ |
Tartalom
Új holnapok jegyese vagyok
Március idusán
Ó, sugarak...
Ősz...
Ha úgy tetszik: virág
Fáradt ember tünődése
Három cigány
A karavánhoz
A daloló lány
Ostrom alatt a város
Mavetett álom tüzes eke után
A mi szép őszünk
Egy halott naplójából
Vallomás őszikének
A hajnali rettegők
Anyámnak egy régi futásról üzenek
Az ásó
Kétségek napján
Az Isten
Új holnapok jegyese vagyok
Magyar remények himnusza
Béke
Tündöklő föld
Szonett valakinek az emlékkönyvébe
Csillaggal játszik egy bojtár
Pásztorének (részletek)
Denevérek honfoglalása (részlet)
Elvarázsolt élet
Elvarázsolt élet
Ádám a halmon
A hold halásza
Csodatevő kéz
Egy pesti költőhöz
Lázadnék értetek
Fut a hintó
Kétféleképp
Egykor és most
Íme a hazám
Bihari táj
Nem fa, nem húr
Határfokon
Fölzúgnak, mint este a hársak...
Alkonyatkor
Hosszú lé
Fohász
Dal esti síkságról
Öt hétig egy...
Esti hajó
Summások
Kívül a városon
A messzeségek orozója
Száll az idő
Jegykendő
Ifjak tanítása
Vacsora szabadság-estén
Egy hang a boglyahegyről
Új tanya
Búzavetéskor
Megbántott régi uraság
Vers, zsákos Száár Mátéhoz...
Borongós nap...
A mennydörgés hangjainál
Dal esti síkságról...
Gileád
Két kis tinó szarva fénylik
Mágori táj
A büntető nagy csillag kigyúl
Elszámolás
Kakukok kora
Szomorú viadal
Én és ők
Sasok
Egy kritikushoz
Vers a legyek vezéréhez
Várnak egy sárga csillagon...
Ím, a garas...
Egy ostrom utáni írócskának
Szalmaevőkhöz
Sárcsillag
Pé ördögök között
A rossznyelvű
A szitkozódó
A dicsekvő
A kritikus
Aki úr, az - úr
Csinált "nagyok" szomorúsága
A sokkulacsos
Az akadémikus
Hazug, loncsos "Béke pap"
Kicsi kertben kapálgató
Vak tyúk
Új boltban csipás boltos
Hallgatni a romok alatt
Gyalogszéken
Boglyatűz
S eljövén egy őszi reggel...
Megcsalt szerető utolsó szava a hűtlen büszke lányhoz
Síromból kiáltó
Sóhajtások porbasújtottaknak
LXXXIX. Zsoltár
Hókorona
Hazug demokráciához
Csak még egyszer életembe'...
Szegény ország naplementjén
Nénikék összebújva
Egy régi császár szobra előtt
Faluvégen
Még mielőtt
Bujdosó-ének
Két dal
Első felhő
Örök ősz
Poros kalapon égi gyöngy
Poros kalapon égi gyöngy
Gergely gazda
Föld Mihály verse
Lyányokkal való játszadozás
Piros bor ének
Öreg faluban öreg ember
Ijesztő távolság
Nagy példa
Dalomi révnél
Szép értelme földi dolgainknak
Kislócán ülök...
Telelő ember
Kórótűz kegyetlen csillagok alatt
Életrajz
Sinka István
(Nagyszalonta, 1897. szept. 24. - 1969. jún. 17.): költő, író
Ősei pásztorok voltak, tízéves korától ő is bojtárkodott a bihari pusztákon. 1919-ben nősült (Pap Piroska), majd Vésztőre költöztek, ahol alkalmi munkából, napszámból élt. Versei 1930-tól jelentek meg, először a Magyar Falu, majd Bajcsy-Zsilinszky lapja, a Szabadság közölte azokat. Első önálló kötetét 1933-ban a szeghalmi református gimnázium adta ki (Himnuszok Kelet kapujában.). 1934-35-ben a Komádi és Vidéke c. hetilap munkatársa.1935-ben munkatársaival Komádiban megalapították a Kelet Népét; még ebben az évben meghalt felesége. 1937-ben házasságot kötött Péczely Katalinnal és Budapestre költöztek. 1939-ben Püski Sándor kiadta gyűjteményes kötetét (Vád), majd további könyveit is. Országszerte ünnepelt költő, rendszeresen szerepelt a népi írók estjein. Részt vett az 1943-i szárszói találkozón is. Elhatárolta magát a hitlerizmustól és a bolsevizmustól egyaránt. 1945-1949-ig gazdálkodott, majd Pestre költözött. Bizakodó versekkel üdvözölte a demokratikus reményeket. Egyre erőteljesebb támadások érték korábbi indulatos, nacionalistának minősített megnyilatkozásai miatt. 1949-ben kiszorult az irodalomból, a tiltott írók listájára került. 1957-től jelentek meg újra versei. 1957-ben elvált feleségétől, házasságot kötött Szin Magdával, kései szerelmes verseinek, az Éna-daloknak ihletőjével. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott.
Forrás: http://www.nlvk.hu/vik/sinka.htm