CÍMLAP
|
TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
Bevezető helyett
I. A múlt töredékei
(A magyarság őstörténetéről és a Bicinia Hungaricákról)
Síppal, dobbal és (nádi)hegedűvel
(A fejér és zöld farsangról, valamint három hangszerről)
A magyarok szimfóniája
(Mit is hallott Gellért püspök?)
Melyik István, melyik király?
(Egy vértanúról, egy királyról és egy fejedelemről)
Szent és pogány
(Rex Ladislaus)
Várkörjárás
(Változatok egy gyermekjátékdalra)
II. Ha tótágast áll a világ
(Űzték már a Farsangot)
Eszem-iszom ország
(Eldorádó)
Borjúnyerítés és királysóhaj
(Fordított világ)
Ballag Bábi a berekben...
(Láncversekről és dalokról egy "ehető" vers kapcsán)
III. Százarcú jelkép
(Ki játszik ilyet?)
Piros betűs ünnepek
(Pogányok és keresztények)
IV. A legrövidebb és a leghosszabb napról
(Szent Ferencre gondolva)
Hosszú, mint a Szent Iván napi ének
(Rejtett kincseink)
Utószó
Melléklet
Bibliográfia
Ismertető
Móser Zoltán kötete elsősorban kisgyerekeknek szól, őket kívánja bevezetni a magyar múlt szépségeibe, mélységeibe. Nem történelemkönyvet írt, hanem felidéz néhány epizódot és alakot a magyar múltból, elsősorban a régmúltból, a történelmi múltból, így érzékeltetve: "mélységes mély a múltnak kútja", Julianus három útja például forrás- szerűen igazolható történelmi esemény, perspektivikusan azonban az ősidők homályát idézi fel. Móser úgy tudja bemutatni azt, ami biztosan igaz és hitelesíthető, hogy egyúttal a képzeletnek is szabad utat enged. Így cselekszik Gellért püspök esetében is (A magyarok szimfóniája). Elmondja, újrameséli azt, ami a Gellért-legendákban olvasható, majd kiegészíti mindazzal - mesével, képzelettel, álommal -, ami elvezetheti az ifjú olvasókat akár a magyarság etnogenéziséig is. De betemetett tárnákat nyitogat a Szent Lászlóval kapcsolatos fejezet is (Szent és pogány) és még sokkal inkább azok a részletek, amelyek a régi magyarok babonáiról, ünnepeiről, szokásairól, hiedelmeiről szólnak (Változatok egy gyermekjátékdalra; Eldorádó; Láncversekről és dalokról egy "ehető" vers kapcsán stb.). Őstörténet és folklorisztika, mondavilág és történelemtudomány ötvöződik a kötet fejezeteiben, amelyek legvonzóbb vonása az, hogy minden előismeret nélkül is élvezettel olvashatók, ugyanakkor nem engednek megállást. Aki "beleolvasta" magát a könyvbe, kíváncsi lesz a középkori magyar irodalomra, a néprajzi könyvek információira, a korai magyar történelemmel foglalkozó művekre is. Kitűnő könyv, elsősorban a tizenéveseknek érdemes ajánlani a tartalmas utószóval, irodalomjegyzékkel és jegyzetekkel kiegészített kötetet.
Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk