Gyimesi írott tojások (részlet)

Az írott tojások gyűjtését 1990-ben kezdtem, többnyire a Gyimesbükkhöz tartozó patakokon (patakvölgyekben), mert itt mindenkit ismertem. Később felkerestem a gyimesközéploki és -felsőloki rokonaimat, ismerőseimet is, hogy a gyűjtemény minél gazdagabb legyen. Előbb magukat a tojásokat gyűjtöttem, de ezek nagy helyet foglaltak, törékenyek voltak és nyáron a meleg hatására egy részük menthetetlenül szétrepedt, így el kellett dobnom őket. Ekkor kezdtem a mintákat egy füzetbe rajzolni, sorszámozva, mindeniknek az elnevezésével, egy más füzetbe pedig a tojásírók nevét, lakhelyét, életkorukat és a gyűjtés évét jegyeztem be. A mintás füzetet a múzeum látogatói kézbe vehették és átnézhették, sőt húsvét táján magam is, mások is ebből válogattuk a nekünk tetsző mintákat.

[...]

Mint ismeretes, Kovács Dénes néhai festőművész, a Csíki Székely Múzeum munkatársa, majd a csíkszeredai Népi Alkotások Házának népművészeti szakirányítója 1969-ben kiadta a Gyimesi csángó írott tojások című könyvecskéjét, s ez 1994-ben reprint kiadást ért. A szép kivitelű, ízléses és szakszerű könyv 36 írott tojást közölt, a tojásfestés leírásával, a hímek magyarázatával és a tojásfestők adataival. A 36-os szám mutatja, hogy a szerző nem törekedett teljességre; maga is hangsúlyozta, hogy csak a "legközismertebbeket", mintegy az "alapformákat" közölte és a változatokat mellőzte.

Én sem áltatom magam azzal, hogy minden írott tojást bemutattam, hiszen még ugyanazon típusból, sőt ugyanazon kéztől sem készül két teljesen egyforma tojás: akárcsak a népművészet minden más ágában, a népköltészetben és a népzenében is a változatok, variánsok száma végtelen. Remélni merem azonban, hogy az itt közölt 216 rajz nemcsak az írott tojástípusokról, hanem a változatokról is viszonylag gazdag képet kínál, a hímek elnevezései pedig szókincsünket gyarapítják.